Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-01-17 / 3. szám

XXVIII. évfolyam. 3. szám, Pápa, 193! január 17. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. Szerkesztőség : LigeFuTca T5r~5Zani: ~ £ MINDEN SZOMBATON Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ^ R KÖRÖS ENDRE Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Egy-egy nagyobb halál, mint aminő pl. e héten is a technikai tudomány egy héroszát vitte el körünkből, mindig elmélkedésre készt. Elmélkedésre készt azon: lehetséges-e az, hogy akkor, amikor nekünk annyi nagyunk van —• és még mennyi volt a századok folyamán! — akkor mi miért vagyunk mégis olyan kicsinyek? Próbáljunk összehasonlítást tenni. De egészen felesleges, nevetségbe fúlna, ha keresni akarnánk oláhok vagy szerbek között olyan költőt, irót, tudóst, államférfiút, technikust, csak egyet is olyant, vagy ahhoz hasonlíthatót, aminőket egész sereggel termelt ki a mi nemzeti géniuszunk magából. Nem mi állapítjuk meg, egy nagyon rigorózus német tudós hirdette világgá, hogy a kis nemzetek közül a magyar az egyedüli, aki a legnagyobbakkal egyenlő rangút produkált az emberi munka, az anyagi és szellemi teljesítmények mezején. Vájjon hallott-e valaha valaki arról, hogy szerbek vagy oláhok olyan gépeket gyártottak volna, aminőket csak ők tudtak megcsinálni? És ha valami mégis kikerült volna gyáraikból, vajon azt is nem idegen, tán épen magyar agy tervezte és alkotta-e meg? Amit viszont egy Kandó Kálmán és a hozzá hasonlók zsenialitása létesített^ az versenyképes volt Amerikában, Ausztráliában, az dicsőséget szerzett és szerez a jövőben is a magyar névnek. És újból az előbbi kérdés: ha ennyi a nagyünk és ha ilyen nagyjaink vannak, miért vagyunk mi mégis kicsinyek? Legyen azonban ez a kérdés nem kérdés, hanem felkiáltás. Kiáltás, messzire harsogó, amit meghalljanak máshol és mások is, de amit elsősorban önmagunknak kell meghallanunk, önmagunk számára kell megjegyeznünk. Meg kell jegyeznünk mindenek felett azért, hogy emelje önérzetünket és pedig nem hiú tetszelgési vágyból, hanem azért, hogy további nagyratörésre és nagyot cselekvésre birjon bennünket. És meg kell jegyeznünk azért, hogy erősítse hitünket az idők rendjén feltétlenül elkövetkező változások biztos elkövetkezésében. A szellemi erőnek, mely mindenkor legnagyobb erőssége volt ennek a nemzetnek, előbb-utóbb győzedelmeskednie kell a nyers anyagi erő felett és a nagyok nemzete ismét arra a helyre fog kerülni a nemzetek sorában, amely őt múltja, és halhatatlan nagyjai munkái alapján méltán megilleti. A

i •• i *•• »» kozeljovo gazdasági kilátásai. Jósolni bizonyára igen kockázatos dolog s főként az manapság, midőn a viszonyok alakulása tekintetében nem egyszer rajtunk teljesen kívülálló s tőlünk igen távolról jövő hatásoknak vagyunk kitéve. És jósolni mégis csak kell, mert az országunk egész gazdasági élete ma nem egyéb, mint egyetlen nagy kérdőjel s milliók és milliók kérdik naponta, hogy vájjon mit hoz a holnap, mit hoz a közeljövő a mai megpróbáliatásos és viszontagságos idők közepette. Az emberi lélek egyik jellemző sajátsága, hogy soha sincs közömbös állapotban. Mindig vár és vár, akár tudatosan, akár öntudatlanul. Ha jól megy a dolgunk, úgy erősen tart a rosszabbodástól; ha pedig viszontagságok döngetik a létünk falát, úgy várja a jobb időket, a javulás bekövetkezését. Tagadhatatlan, hogy gazdasági viszoPAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. igazgató 83. Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: j A Pápai Hitelbank II é ^ z vé nytürm a súg 1931. évi január hó 1-én megalakította VIII. évtársulati három és ö! évi időtartammal, részletenként és hetenként befizetéssel. egy pengő Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térit, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3°/o-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 872% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. nyaink kedvezőtlen eltolódása nagy megpróbáltatással jár újabban úgy a közületeinkre, mint az egyénekre. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egyaránt kiveszi a részét a válságos időkből. A mezőgazdaság a terményértékesítés bajait nyögi, mig az ipar és kereskedelem az általános fogyasztási képesség régtől fogva nem tapasztalt visszaeséséről panaszkodik. A gazdák kezéből kicsúszik a föld, melynek hozama a legelemibb szükségleteikre sem elegendő. A gyárak nagy általánosságban erősen redukált üzemmel dolgoznak, akárhány gyár alig dolgozik többet, mint két napot egy héten. A közép- és kisipar foglalkoztatását a minimumra csökkenti az építkezési tevékenység pangása. A kereskedelem soraiból változatlan egymásutánban szedi áldozatait a sok fizetésképtelenség s az elszegényedett közönségnek a vásárlásoktól való huzódozása. Az Mlam és a hatóságok deficittel küzdenek. A nagy vállalatok a rentabilitási tényező rohamos esése folytán újabb és újabb leépítéseket eszközölnek. A pénzintézetek pedig kénytelenek a legkonzervatívabb metódusokat alkalmazni s a hitelklasszifikációt szinte a végletekig vinni, csakhogy a bonitásukat megőrizhessék. A közgazdasági tekintélyek már eljutottak világszerte ahhoz a megállapításhoz, hogy a háború folytán megbomlott a földkerekség termelési rendje, a termelés és fogyasztás évtizedeken keresztül kialakult aránya s így állottak elő mindenfelé a különböző gazdasági válságok. A háború után a termékek mennyisége túlkevés volt a fogyasztás igényeivel szemben, rnig utóbb előállott egy erősen megduzzadt túlprodukció. A bajok kiküszöbölése pedig a termelés és fogyasztás kiegyenlített állapotában remélhető. Ha túlkevés a termelés, a fogyasztó megy tönkre a drága árak folytán, ha pedig túlbő a produkció, akkor a termelés sínyli meg a rentabilitás leromlása folytán. A fizikai törvények szerint az elongációkat a hullámmozgás után a nyugalmi helyzetnek kell felváltania, ha csak újabb erő nem lép fel a további elongációk előidézésére. Mindenképen logikusnak kell tehát tartanunk, hogy a normális termelési rend említett két kilengése után ismét egy egyensúlyi helyzet álljon elő s ezzel végre nyugodt révbe érkezzék el az emberiség sorsa és boldogulása. Mi akadályozhatja azonban meg a termelés rendjének oly hőn óhajtott egyensúlyi helyzetét, illetve ennek a bekövetkezését? A világgazdaság esetleges bizalmi krízise. És itt értünk el tulajdonképpen ahhoz a ponthoz, ahol a jóslás rendkívül kockázatos dolog. Vájjon remélhetjük-e, hogy a nemzeteknek, mint nagy termelő és fogyasztó egyedeknek a bizalmatlansága egymással szemben a közeljövő során enyhülni fog? Remélnünk kell, még ha nem is látszik e pillanatban szerfelett valószínűnek. Ott van elsősorban erős mementó gyanánt Németország helyzete. Néhány évvel ezelőtt a Young-egyezmény megalkotása alkalmával hallhatók voltak már olyan hangok a világgazdaság nem egy tekintélye részéről, hogy teljesen valószínűtlen, miszerint Németország meg tudjon felelni belátható időn belül az egyezmény folytán reárótt terheknek. Ha pedig Németország erre mégis képes volna, úgy ez a nagy nyugati ipari államoknak a csődjét jelentené. Ahhoz ugyanis, hogy Németország a Young-egyezmény pénzügyi követeléseit teljesíthesse, oly horribilis fölényhez kellene juttatnia a világpiacokon a termé-