Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-01-03 / 1. szám

2. PÁPAI HIRLAR 1931 január 3. Ssőeruyők és napernyők szakszerű javítása Jíoffmann műköszörüsnél Pápa, Kossuth-utca 34. kéri, hog}4 a polgármester tegyen meg min­dent a munkanélküliség enyhítése érdekében. A polgármester az interpellációra azt vála­szolta, hogy bár felelős helyről konkrét Ígére­tet nem tehet, rajta lesz, hogy a város munkát juttasson a munkanélkül állóknak. Sajnálat­tal említi meg, hogy az ugodi fakitermelő munkára, mely ha bár nagyon szerény,, de mégis valami keresetet nyújt, a pápai munka­nélküliek egyáltalán nem jelentkeznek. A sze­retetadományokról szólva elismerőleg emeli ki e téren a társadalom és a jótékony egyle­tek áldozatkészségét, mit az interpelláló, a választ tudomásul véve, szintén elismer. Végül a polgármester boldog új-évet kí­vánt a képviselőtestületnek, kifejezésre jut­tatva azt az óhaját, hogy a jövőben is olyan nyugodt és harmonikus munkát fejtsen ki, mint aminőt 1930-ban végzett. A Tókert-városrész ügyéhez. Vettük a következő, figyelemreméltó sorokat: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának már több számában is jelent meg a Tókertre vonatkozólag közle­mény, de mindig csak olyan, amelyben váro­sunk vezetőségétől várjuk helyzetünk javítá­sát. Magunkról, mint tókerti érdekeltek tennivalójáról nem irt senki sem, noha ne­künk is vannak kötelességeink és mi magunk is sokat segíthetnénk sokszor panaszlott hely­zetünkön. A tókerti városrész ma már elég sürün beépített lakott hely, vagyis ma már az belső­ség, lakott terület, ahol legalább is utcar részről, kerítés nélküli parcellának nem volna szabad lennie. Az utcakerítésen kívül sok tisz­tességesen gondolkozó ház-, illetve házhely­tulajdonos példájára a gyalogjárdát is min­denkinek el kellett volna már készíttetni. Ha 'ez megvolna, akkor joggal állhatnánk elő iga­zán a gyalogátkelési szakaszoknak elkészítte­téséért való követeléssel. Sajnos, a telkek elnyeréséért sok olyan egyének is jelentkeztek, akiknek nem volt ko­moly elhatározásuk a házhely birtoklása, amit igazol az, hogy házhelyeikre mint kertre hat év alatt egy kocsi trágyát sem vitettek, azt parlagon hagyták, ott csak gaz terem, aminek magvát a szél hordja széjjel a kultivált ker­tekre, azok tulajdonosainak boszantására és kárára. Nem ültettek kertjükbe még egy ri­bizke bokrot sem, jóllehet a házhely vétel­árába még nem fizettek semmit, még a kama­tokkal is adósak, vagyis házhelyet kizárólag csak üzleti, spekulatív célzattal jegyeztettek. Látjuk, hogy nagyon soknak már sikerült is e terv megvalósítása. Ilyen tulajdonosok persze idegenkednek a kerítés felállíttatásá­tól és gyalogjáró készíttetésétől, noha mind­erre már csak emberi szempontból is kötelesek lettek volna régen. Törvényszerű dolog lenne az üzletre váró házhelytulajdonosokat telkeiktől megfosztani, házhelyeiket pedig építtetni akaróknak kezére adni, akik szívesen rendben tartanák telkeik­nek még az elejét is. Városi hatóságunk pedig közbiztonsági, közrendészeti, testi épség biztosítási, szépé­szeti stb. stb. szempontokból is, törvényadta jogánál fogva elrendelhetné a kerítések és a gyalogjárdák elkészíttetését, hadd nyerne tel­jesen városi formát ez a városrész, amelyet} azok, kik mindenhez értenek, de semmit sem tudnak, szeretnek agyon ócsárolni. Ha ez így történne, nem süpednének bokáig érő sárba a lakásukra vagy dolguk után igyekvők és nem fakadnának olyan rettenetes kiszólásokra, mint amilyeneket most hallani lehet. Pápa, 1930 dec. 30. Egy tókerti érdekeit. ÚJDONSÁGOK. — Újévi tisztelgés. Dr. Antal Géza püspök előtt az újév alkalmából tisztelgő küldött­ségben jelentek meg Pápa város tisztikara, a református főiskola, a református nőnevelő­intézet, a helybeli irgalmasrend, a Pápai Hi­telbank igazgatósága s tisztikara, a református egyház presbitériuma, nőegylete és leányegy­lete. Az üdvözletekeni a püspök iránti mély­séges tisztelet és hála jutott kifejezésre, mig az ő válaszai irányt mutattak városi, iskolai és egyházi ügyek intézésében. A küldöttségen kívül nagyon sok egyes személy is felkereste szerencsekivánataival , a püspököt. Délben a város hivatalvezetőit vendégszerető asztalánál ebédre látta a püspök. — Szilveszter, újév. Ha nem is volt a régi zajos Szilveszter-estékre emlékeztető, de azért nem is volt hangulattalan és reményte­len az idei Szilvesztér-est. Kevesebben keres­ték fel talán a nyilvános helyeket, de odahaza meghitt családi körbért mindenki megvárta az éjfélt, hogy az újév első percében meleg kívánságokkal üdvözölje szeretteit. Nagyon so­kan a rádióval Szilvesztereztek és mélységes megindulás vett lelkükön erőt, mikor Gyula diák hazafias beszéde után megszólaltak az Egyetemi templom harangjai pontosan ugyan­abban a pillanatban, mikor nálunk . a nagy­'témpfömé is, hőg^ 'élébe harlángozzának a magyar feltámadás űjesztendejének. A társas körök közül, különösen vidám hangulat és tánc is volt a (belvárosi) Katholikus Körben, a Le­i vente-Egyesületben, de a többi egyesületekben • fs kellemes hangulatban telt el Szilveszter éj­i szakája. — Kosztolányi Dezső a Jókai körben. Mint már jeleztük, a Jókai-kör legközelebbi előadó-ülése január hó 11-én lesz. Ezen az előadó-ülésen a modern magyar irodalom egyik első kitűnőségét, Kosztolányi Dezsőt, a nagy költőt, regényírót és műfordítót fogja felolvasó-asztalánál vendégül látni a kör, ami­nek hirét bizonyára nagy örömmel fogja hal­lani városunk lelkes irodalompártoló közön­sége. Az előadó-ülésnek másik vendége is lesz és pedig Csokonai Vitéz Mihály, az is­mert nevü győri humorista, aki pár év előtt már egyizben nagy sikerrel szerepelt a körben. Részletes műsort jövő számunkban közlünk. — A város tisztikara a polgármester­nél. A város tisztviselői kara pénteken délben tisztelgett dr. Tenzlinger József polgármester előtt, hogy kifejezze az újév alkalmával jókivá­natait. A főjegyzői szobában a megjelentek élén dr. Uzonyi Kálmán üdvözölte keresetlen szavakban a város fejét, mire a polgármester hosszabb beszédben válaszolt. Kiemelte, hogy az ország mai súlyos helyzetében a tisztviselők még fokozottabb munkát kell hogy teljesítse­nek, mert ma sokkal több a hatósági tanácsra, útbaigazításra szoruló ember, mint régebben. Örvendetes tényként említette, hogy a felsőbb hatóságok legteljesebb megelégedéssel vannak a tisztviselők teljesítménye iránt és ismételten kérte őket, hogy minden egyes felet ne aktaként kezeljenek, hanem bennük az embert lássák, kik a város hivatalnoki karától várnak támoga­tást ügyes-bajos dolgaikban. Majd meleg sza­vakban köszöntötte Szőllősi Miklós városgazdát, ki negyedszázados hűséges munkálkodás után, — melyet a legsúlyosabb időben is önzetlenül végezett — a jól megérdemelt nyugalomba vonul és átnyújtotta neki a tisztviselői kar aján­dékát, egy remekművű, ezüstserleget. Végül a jobb magyar jövendőbe vetett hitnek reményé­vel kívánt a megjelenteknek boldog ujesztendőt. Szőllősi Miklós, a; nyugalomba vonuló város­gazda meghatott szavakban köszönte meg a szeretetnek és ragaszkodásnak szép megnyilvá­nulását és Isten áldását kérte a polgármester munkálkodására, a tisztviselői karra és a város minden lakosára. (Elká.) — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvár­megye törvényhatósági bizottsága dec. 30-án dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnöklésé­vel közgyűlést tartott. A napirendet megelő­zőleg Holitscher Károly gazd. főtanácsos, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara alel­nöke a kamara megbízásából határozati javas­latot terjesztette elő. Aggodalommal látja, hogy a bolettatörvény életbeléptetése óta a gabonanemüekben és egyéb mezőgazdasági ter­mékekben egyre súlyosbodó árhanyatlás követ­kezett be. Kéri, hogy a mezőgazdasági érdek­képviseletek meghallgatása után gondoskodjék a kormány olyan intézkedésekről, amelyek a magyar mezőgazdaság prosperitását biztosít­ják. Nyomatékosan kérik az intézkedéseknek olyan időben való életbeléptetését, hogy a gazdaközönség és a kereskedelem kellő időben felkészülve foghasson az új gabonatermelés értékesítéséhez. A javaslat megokolásában az előadó hangsúlyozta azt, hogy bár a válság világjelenség, vannak speciális magyar bajok is, amelyeket orvosolni kell. Vámvédelmet kí­ván a mezőgazdaság részére. Végül a mező­gazdaság szoros összefogását sürgette és óva intett az elégedetlen nép közé befurakodó po­litikai izgatóktól. Holitscher Károly határo­zati javaslatát a törvényhatósági bizottság egyhangú helyesléssel fogadta. A napirend többi tárgya inem keltettek nagyobb érdek­lődést. — Eljegyzés. Frick Pál földbirtokos és felesége, komáromi Körmendy Lenke leányát, Frick Edithet eljegyezte Csiszár László, a Pápai Hitelbank Rt. cégvezetője. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Üj virilisták. A városi képviselőtestü­let választás alá nem kerülő, legtöbb adót fi­zető tagjainak sorába az 1931. évre új tagokul a következők kerültek be: Boskovitz Sámuel, Kis Tivadar, Kohn M. Mihály, Raidl Ferenc és dr! Scheiber"jeno. . ^ J^T. — Egy derék tanító halála. Igaz szív­béli részvéttel értesültünk Tóth Kálmán ny. tapolcafői ref. igazgató-tanítónak december hó 24-én, áldásos élete 72-ik évében Pápán tör­tént elhunytáról. Tóth Kálmán egy félszázadon át működött tanítóként a szomszéd Tapolca­főn, amelynek református egyházában már ősei is praeceptori szolgálatot teljesítettek. Tudás, szelídség és kötelességteljesítés jellemezték tanítói munkásságát, iskolája mindig minta­szerű volt. ő maga vezető szerepet vitt a ta­nító-egyesületekben, ahol kortársai részéről nagyrabecsülés környezte. Három év előtt nyu­galomba vonulván, családjával Pápára költö­zött. Sajnos, a hű szolga nem sokáig élvez­hette a jól megérdemelt nyugalmat. Kará^ csony első napján lefolyt temetésére <a rossz idő ellenére eljött Tapolcafő egész felnőtt la­kossága, mindnyájan Tóth Kálmán volt tanít­ványai, de pápai tisztelői is nagy számban je­lentek meg a gyászszertartáson, melynek kere­tében Ólé Sándor gyönyörűen búcsúztatta el az elhunytat, mig az énekegylet tagjai szép gyászdalokat énekeltek. Elhunytát megtört neje sz; Csomasz Julianna és leányai Kornélia, özv. Fejes Gáborné, Mária és fia Tóth Kálmán kaposvári hitoktató siratják. Áldás emlékére. — Kamarai közgyűlés. A győri kereske­delmi és iparkamara december 29-én Morvay István elnöklésével ülést tartott. Az elnök meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy a cseh-magyar vámháboruban a kamarának egységesen a kor­mány mögé kell sorakoznia. A napirend pont­jai közül legnagyobb érdeklődést a gyáripar és kereskedelem viszonyának tárgyalása kel­tette. A kamara közgyűlése szerint a magyar gyáripar egyoldalú kormánytámogatásban ré­szesül és a kereskedelmet sokszor erkölcsileg károsítja meg nem felelő termékeivel. Az egy­oldalú támogatás mellőzése ellen a kamara feliratban fordul a kereskedelmi kormányhoz. Az elbocsátott kamarai főtisztviselők ügye fog­lalkoztatta még hihetőleg utoljára a közgyű­lést. Az elnökség javaslatára ugyanis kimon­dották, hogy a volt főtitkár feleségének havi 200, a titkárénak pedig havi 100 P segélyt szavaznak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents