Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-01-03 / 1. szám

XXVIII. évfolyam. 1. szám. Pápa, 1931 január 3. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. !NIK MINDEN SZOMBATON. Helyben. O.C. M UiitS. Telefon 131- Bxáxxx. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Lord Mermere újévi üzenete a magyar nemzethez Lord Rothermere felkérte a Magyar Revíziós Ligát, hogy következő üzenetét tolmácsolja a magyar nemzetnek: London, 1931 január 1. A Magyar Nemzethez! Lord Rothermere újévi üzenete. Szomorúsággal és csalódással teljes év zárult le Magyarország számára a tegnapi napon. Ez volt a Trianoni Évtized. Ma új és vidámabb korszak kezdődik: a Remény Évtizede. Az egyes nemzetekre, épúgy, mint a férfiakra és asszonyokra, a Sors a szenvedésbői (aránytalanul súlyosabb terhet mért. Legalább egy üdvös ellenhatása azonban van ennek a csapásnak is: önállóságra nevel, bá-i torságra ösztönöz és megedzi a türelmet. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket a magyar faj elődeitől örökölt. A mai nemzedék teljesen méltónak bizonyult a nemzet e nagy tradícióira. Felszegett fejjel állja a súlyos megpróbáltatást, amelyet egy kíméletlen és vérszomjas békeszerződés juttatott] osztályrészéül. Nekem mélységes meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanuja lesz a magyar igazság elismerésének. Senki sem meri kétségbevonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szerződés oltalmazói igazolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becstelen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a művelt világ lelkiismerete, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyarországot érték. Amióta én három és fél évvel ezelőtt sikra szálltam Magyarország mellett, világszerte nőttön-nő és még egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett. Minden országban rájöttek j már értelmes emberek, hogy ez lényeges feltétele annak, hogy Közép-Európában állandó békés állapotok teremtethessenek. Nemcsak el lehet hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedelmet. Ma a helyzet az, hogy három és fél millió magyar kénytelen akarata ellenére, mint idegen uralom alatti kisebbség, az európai nyugtalanság tényezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amint visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nemzetek közösségében. Egy megelégedett, békés, virágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna. Véget érne a kereskedelem tespedése és az inség, amely abból fakad, hogy könnyelműen leamputálták Magyarország természetes piacait. Közép-Európában helyre állna a gazdasági egyensúly és Magyarország könnyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak* amely megszüntetné a kereskedelem céljaira önkényes és boszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Magyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazdasági fejlődésének. Szerencsekivánataimat küldöm a magyar nemzetnek ahhoz az önmegtagadáshoz és józansághoz, amelyet az elmúlt évtizekben tanúsított. A legnagyobb gonddal kerültek minden provokáló aktust és a közrendet változatlanul fenntartották a legsúlyosabb gazdasági megpróbáltatások közepette és ezzel nagy mértékben járultak hozzá, hogy még legféltékenyebb szomszédai és ellenségei érzületét is lefegyverezzék. Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét azzal a méltóságteljes magatartással, amelyet nagy bajok közepette tanúsított. Gyorsan közeledik az idő, mikor e jóindulatot, amelyet itt szerzett, javára fogja elkönyvelhetni. Magyarország barátainak száma a külföldön növekvőben van. Nemcsak Mussolini olasz miniszterelnök, akivel sok biztató megbeszélésem volt Magyarország jövő kilátásait illetőleg, hanem más országok befolyásos államférfiai is teljesen megegyeznek Magyarországgal* arra irányuló igénye tekintetében, hogy a rárótt békefeltételeket ésszerű revízió alá vegyék. Arra buzdítok minden magyart, hogy ne lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a világ elé. Európának el kell ismernie, hogy a magyar nemzettel szemben kettős hálatartozása van. Ha a magyarok nem szálltak volna vitézül szembe a törökökkel a XVI. században, a nyugati civilizáció száz évvel mögötte lett volna annak a pontnak, amelyet elért. Ha nem léptek volna bátran fel a bolsevizmus vérszomjas önkényuralma ellen 1919-ben, ez a halálos betegség megvethette volna lábát az európai kontinens szivében. Én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudof ^cnint báijki, aki nem magyar, milyen Keserű szenvedéseken ment és megy keresztül még ma is a magyar nép. Az önök politikai és gazdasági helyzetét olyan gondos figyelemmel kisérem, mint a magam országáét. Mélyen átérzem azokat a súlyos következményeket, amelyeket a gabonanemüekben világszerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági . népessége számára jelentett. Ez a baj nem szorítkozik kizárólag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet! szántszándékkal legyengítettek. Más nemzetek — akkora távolságra, mint az Egyesült Államok, Kanada és Argentína — ahol a földmivelés a nemzetgazdaságnak szintén nagy tényezője, ugyancsak komolyan megérzik a gabona világárában bekövetkezett példanélküli zuhanást. Ennek okai nem egészen világosak. Egy-két év is eltelhet, amig az egyensúlyt a termelő és a fogyasztó erő között helyre lehet állítani, s ezzel állandó és jövedelmező áratj biztosítani a világ mezőgazdasági lakossága produkciójának. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre nem szűnnek meg a nehéz idők, amelyek miatt az önök földmíves lakossága szenved, bár ami azt illeti, a helyzet nem különb más országok hasonló foglalkozási ágaiban sem. Rokonszenvemet küldöm Magyarország ipari és többi osztálya tagjainak is, akiknek energiája számára az önök megcsonkított országa nagyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a mult csalódásai és a jelen nyomott hangulata ellenére is azt üzenem: kitartás! Az igazság nagyon gyakran ólomlábakon jár, de tizenkétmillió magyar tántoríthatatlan akarata siettetni fogja a rajtuk esett kiáltó igazságtalanság orvoslását. Nem lehet bizonyosabb politikai jóslatokba bocsátkozni az elkövetkező évtizede^ illetőleg, minthogy hosszú idővel az évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja három és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiát azzal a területtel együtt, amelyet benépesítenek. Rothermere. SCHiljpMERF^

^Tf

Tlkeserüvizcsodátermészetcs fe^áM^s^iatos és páratlan összetételénél fo^va a világ iu^ölső keserüvize! Yárosi közgyűlés. — 1930 december 30. — Városunk képviselőtestülete kedden rendkívüli közgyűlést tartott. Annak ellenére, hogy a tárgysor semmi érdekessel nem kecsegtetett, az év ez utolsó közgyűlésére a városatyák mégis elég szép számmal jöttek össze. Napirend előtt a polgármester a következő fontosabb bejelentéseket tette: a népszámlálás megejtésével kapcsolatban az alispán megállapította a városunkban működő 40 számlálási biztos napidíját, a külső övezetben 7, a belső övezetben 6 P, illetve) számláló laponként 12—10 fillérrel. Az előrelátható költségek az előirányzathoz képest ezek szerint emelkedni fognak. A közvágóhidi és hidvizsgálati díjakról szóló új szabályzatot a vármegye jóváhagyta. Sajnálattal tudatta & polgármester, hogy a Tókert városrész rendezése ügyében kiküldött bizottság Ernszt Sándor népjóléti miniszter közbejött betegsége

1 miatt dolgában nem járhatott el. Célirányosnak látszanék ezért, ha a küldöttség a pénzügyminisztert keresné fel, mint akitől függ első sorban a szükséges segély megadása. E tekintetben a főispánnal, mint a küldöttség! felkért vezetőjével fog érintkezésbe lépni. Bejelentette végül a polgármester, hogy a belügyminiszter kötelezőleg elrendelte városi bejelentőhivatai létesítését, ami személyi kiadást ugyan nem, de a szükséges és előirt dologi berendezés cimen mégis 400 P kiadást; jelent a városnak. Ezután áttértek a napirendre. Ennek első pontjaként bemutatásra került a legtöbb adót fizető városi képviselőknek 1931-re kiigazított jegyzéke, amit tudomásul vettek. A városi alapítványi és gyámpénztári közpénzek elhelyezésére nézve ugyanúgy határoztak, mint a mult évben: minden helybeli" pénzintézet egyenlő arányban kapja a betéteket, melyekért a Nemzeti Bank kamatlábjánál lo/o-kal több kamatot köteles fizetni. Legfontosabb tárgya volt a közgyűlésnek s ez volt, amiért tulajdonkép össze is hivatott, a város függő kölcsöneinek meghoszszabbítására vonatkozó határozathozatal. Ezeket ugyan a képviselőtestület egyik előző közgyűlésében már hosszúlejáratú kölcsönné alakította át, de mivel ez a határozat mindeddig jóváhagyást nem nyert, szükségessé vált a függőkölcsönök meghosszabbítása. A polgármester egyébként tudatta, hogy a miniszteri jóváhagyás tulajdonképen már megtörtént, csak még a városházára nem érkezett le. Ha a jóváhagyás megérkezik és a hosszúlejáratú kölcsön felvehető lesz, 69.000 P még mindig függőkölcsönként fog fennmaradni, aminek oka az, hogy a város előirányzott bevételei az év végéig nem folytak be. A 69.000 P függőkölcsönből 46-ot a Pápai Hitelbanknál, 26-ot a Leszámítoló Banknál vesz fel, míg a nagy hosszúlejáratú kölcsönt tudvalevőleg a Pápai Takarék hitelezi. Miután a Zöldfa-utcai 28. számú, utcarendezés céljaira kisajátított hazvételi szerződést elfogadták, interpellációkra került a sor. Schneider Géza az iránt interpellált, hogy a váltóáram bevezetése óta a motortulajdonosok ugyanazon munkateljesítményért villanyárarndíjban 40 -f- 80o/

0-kal többet fizetnek, mint azelőtt. A polgármester válaszában előadta, hogy ily irányú panasz már több is érkezett hozzá s az ügyet a tényállás pontos felderítése céljából kiadja a villanytelep felügyelő bizottságának, illetve üzemvezetőnek. Szalay Lajos a munkanélküliség problémáját tette szóvá, melynek orvossága nem lehet a karácsonyi szeretetadomány - osztás. Tudja, hogy általános jellegű bajról van szó, mégis L É fl