Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-02-22 / 8. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. sssám. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. in s z; Messze kiható jelentőségűnek kell tartanunk azt a tényt, hogy a mult év folyamán 124 millió pengő értékű idegen áruval kevesebb jött be hazánkba, mint a megelőző esztendőben. Messze kiható jelentőségűnek még akkor is, ha a jelentés hozzáfűzi, hogy ez valószínűleg a kedvezőtlen gazdasági viszonyokkal áll összefüggésben. Vagyis rosszabbul menvén az üzletek, kevesebb eredeti párisi modellt lehetett bemutatni a fővárosi bálokban s valószínűleg a valódi angol szövetből készült ruhák száma is megcsökkent némileg. Ám ha a pénzügyi jelentés szigorú szemüvegén keresztül így is áll a dolog, mi a magunk gyógyíthatlan naiv idealizmusában hajlandók vagyunk azt hinni, hogy tán annak a sok buzdításnak: »Pártoljuk a magyar ipart!« »Ne szórjuk pénzünket a külföldre«, — szintén volt némi része abban, hogy a mult évben mégis csak nem kicsinylendő summával kedvezőbben alakult külkereskedelmi mérlegünk. Állítottuk és ma is hangsúlyozottan ismételjük, hogy valóságos öngyilkosság az, amit mi akkor végzünk, mikor itthon is jó minőségben kapható árut, főképen a cipőt és ruhát^ külföldről hozatjuk. Lehetetlennek tartjuk, hogy bizonyos fokig ne a jobb meggyőződés Rendkívüli városi közgyűlés. Bizottságok megalakítása. - — 1930 február 17. — Pápa város képviselőtestülete e hó 17-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megalakította a város különböző bizottságait. A gyűlésen néhány kivételével a képviselőtestület mind a 60 tagja megjelent s élénken érdeklődött a bizottságok megalakításának minden mozzanata iránt. Tenzlinger József polgármester a közgyűlést a magyar hiszekeggyel megnyitván* felolvastatta az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet észrevétel nélkül hitelesítettek. A jelen közgyűlés jegyzőkönyvének a hitelesítésére Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, Pongrác^ József és Szűcs Dezső városatyákat kérte fel. Majd elnöki bejelentései, során felemlítette, hogy a munkanélküliség! enyhítése céljából az alakuló közgyüléseni tett szükségmunkák jórészét elrendelte, budapesti útja alkalmából pedig eljárt a pénzügyminisztériumban aziránt, hogy a további tee.itdők felől felvilágosításokat kapjon. A városok kongresszusa is magáévá tette a munkanélküliség olyan fontos ügyét és olyanféle biztatást kapott a kormánytól, hogy a városok részére kisebb kölcsönöket engedélyez-, nek, amelyeknek kamatait maga a kormány viselné. Városunknak mintegy 100.000 pengő ilyen kamatmentes kölcsönre van kilátása, amelyet részben a tókert rendezésére használnának fel. Ezt a bejelentést örömmel vette tudomásul a közgyűlés s bizonyára még nagyobb örömmel értesülnek róla a tókertbeliek, akik egyszer már szeretnék látni, hogy lett légyen úrrá, hanem kizárólag az inség keserű kényszere fosztotta volna meg a lyoni, párisi, prágai és londoni cégeket a maguk tőlünk már megszokott robot - jövödelmétől. Igenis, ha nem is tűztük fel a tulipánt, mint éppen egy negyedszázadnak előtte, de a szivünkben benn hordjuk azt, mint szinbolumát a saját magunkért való élniakarásnak, a saját érdekeink és gyártmányaink megbecsülésének. Ám hogy is ne becsülnők meg azt, ami érték nálunk, amikor a külkereskedelmi mérleg másik fele, amely a kivitelről számol be, fényesen igazolja, hogy amit magyar ész, magyar kéz e haza határain belül produkál, az valóban jó, annak meg van a. biztos útja olyan országokba, amelyek nem jutottak még a kultúra velünk egyenlő színvonalára. Csak emelheti önérzetünket, ha látjuk, hogy nem csupán a nyerstermények, de gépek és készülékek útján is nagy jövedelmi többletet ért el behozatalunk. Amilyen áldott föld ez a mi magyar földünk, ha lakói ezt a földet továbbra is hűségesen megművelik s ha a mellett a mérleget ipari téren is még kedvezőbbre tudják fordítani, akkor meg lesz a lehetősége egy olyan gazdasági újjászületésnek, melyből belés külpolitikai téren is csak áldás fakadhat. a város is tesz lehetetlen helyzetükben érettük valamit. Bejelentette még a polgármester,, hogy a vármegyei közgyűlés a város több, eléje terjesztett határozatát jóváhagyta. Ezek után ismertette a polgármester a közgyűlés tulajdonképeni célját, a bizottságoknak a megalakítását. Elmondotta, hogy a városházán több izben összeült a kandidáló bizottság, amelynek tagjait a városi képviselőválasztások vezető férfiaiból hívta össze. S reményét fejezte ki afölött, hogy amikép minden harc és izgalom nélkül lefolytak a képviselőválasztások, ugyanolyan békés összhangban történik meg a bizottságok megalakítása GRETA GARBÓ Má%iass%ongok ! Az ötórai teák, jourok és házibálok asztalára: MEINL-tea ram likőr csokoládé pralinéé keksz szardínia libamáj krém Meinl Stjula M Pápa, Kossuth Lajos u. 20. Telefon 82. is. Három javaslattal járult a közgyűlés elé. 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a város díszpolgára szavazási joggal tagja minden bizottságnak; 2. hogy a megalakítandó bizottságok azonnal megkezdjék működésüket; 3. hogy a bizottságok megalakítása tárgyában hozott határozatok, így a város módosított szervezeti szabályzata is birtokon kivüli fellebbezéssel azonnal joghatályba lépjen. Polgármester javaslatait minden vita nélkül elfogadta a közgyűlés. Dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester mutatta be ezután a tervezetet, hogy egyes bizottságok hány tagból álljanak. Minden ment simán, csak a pénzügyi bizottság

5 tagjai számánál merült fel vita. A kandidáló bizottság azt a javaslatot terjesztette elő* hogy a pénzügyi bizottság 10 helyett 12 tagból álljon, viszont vitéz Karcsay Béla és dr. Sulyok Dezső amellett kardoskodtak, hogy e bizottság létszáma a felelősség tágabb megoszlása és újabb, esetleg frissebb szellemet behozó tagokkal leendő kibővítése céljából emeltessék fel 14-re. Szűcs Dezső erős argumentumokkal amellett érvelt, hogy a közgyűlés fogadja el a 12-es számot, mert nem az a fontos, hogy a pénzügyi bizottságnak minél több tagja legyen, hanem hogy hozzáértő szakemberek foglaljanak benne helyet. A felelősség elvét ő épen abban látja kidomborítottnak, ha a felelősséget minél kevesebben viselik, mert akkor annál jobban átérzik annak súlyát. Dr. Hoffner Sándor ugyancsak a 12-es taglétszám mellett szólalt fel, mig Szalay Lajos a 14-es létszám mellett foglalt állást. Végül is a polgármester szavazásra tette fel a kérdést, aminek eredménye az lett, hogy a jelölőbizottság javaslata, vagyis amellett, hogy a pénzügyi bizottság 12 tagból álljon, felállással szavaztak 31-en, ellene 21-en. E szerint a közgyűlés kerek 10 szótöbbséggel elfogadta a jelölő-bizottság javaslatát. Ezek után megkezdődött az egyes bizottságokra a szavazás. Két bizottságnál, az állandó választmánynál és a pénzügyi bizottságnál Szalay Lajos névszerinti szavazást kért, ami azonban mit sem változtatott a kandidálóbizottság által megalkotott hivatalos lisztán. A többi bizottságok megalakítása pedig közfelkiáltással történt. A bizottságokat a közgyűlés a következőkép alkotta meg: I. Állandó választmány. (Tagjainak száma 26.) Dr. Adorján Ggula, Böhm Samu, Vitéz Draskóczy István, ifj. Eisler Mór, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyiula, Giczi Gábor, dr. Györké Sándor, dr. Hirsch Vilmos, dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, Vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly-Thege Sándor, Koráth Jenő, Kovács József, Kovács Sándor, dr. Kőrös Endre, Németh József, dr. Sulyok Dezső, Szalay Lajos, Szűcs Dezső, Varga József, Wittmann Ignác. II. Jogügyi bizottság. (Tagjainak száma 10.) Dr. Adorján Gyula, dr. Fehér Dezső, dr. Guth Emil, dr. Györké Sándor, dr. Hirsch Vilmos, dr. Hoffner Sándor, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly-Thege Sándor, dr. Nagy György, dr. Sulyok Dezső. (Vége köv.) forradalmi nász A PFC Sevilla-bál ma, szombaton este a Griffben.