Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-11-22 / 47. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZ031B ATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. •Wfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. ezájxu Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A vitézség — ez tapasztalatokon alapuló meggyőződésem — tulajdonképen nem más, mint becsület, becsület a kötelességteljesítésben, becsület az állhatatosságban, becsület az Isten adta erők és képességeknek, a kitűzött cél érdekében való legteljesebb kifejtésében. Aki becsületesen teljesítette a harctéren kötelességét, az feltétlenül vitéz, tekintet nélkül arra, hogy a véletlennek esélye hány piros-fehér szalagos kitüntetéssel ajándékozta meg. Ilyen értelemben fogván fel a vitézséget, feleletül azoknak, akiket e kérdésben talán elfogultság vezet, hadd mondjam el azt, ami Schiller Teli Vilmosának híres Rütli jelenetében olvasható: A kantonok képviselői, akik a gyűlölt Habsburg iga lerázására jöttek össze az (éjszaka csendjében, a hegyóriásoktól körülvett erdei tisztáson, gyűlésük elnökét akarják megválasztani. Az egyik polgár Reding Itelt ajánlja, aki a legidősebb és egyúttal a legérdemesebbek közül való. A másik ellenzi: Derék ember, de szolga származás Nem illet elnöktiszt jobbágyokat Mire az első viszonozza: Nem úgy van az! Bár büszkélkedhetik Ki földjén úr s szabadnak született. De becsület minden rendben virul. És eképpen megállapíttatván, hogy becsületes ember akadhat minden rendben és rangban, egész nyugodtan megválasztották elnöküknek az öreg Redig Itelt. — Talán felesleges az analógiát részleteznem. Amint minden rendben, aképpen kétségen kivül minden fajban és minden felekezetben megvan a becsületes, a kötelességteljesítő, a vitéz is, amint akad fölös számmal kivétel nélkül minden rendben, fajban és felekezetben is becstelen, hitvány, gyáva is. Csakhogy az ilyen nagy igazságok felismeréséhez nagy idők is szükségesek. Amikor a svájci kantonoknak élethalál harcra kellett elkészülniük, amikor az embertelen megaláztatásoknak és kínzásoknak áradata zudult reájuk, akkor a szabadság hívó szavára leomlott minden válaszfal szabadok és jobbágyok között, akkor csak azt nézték, hogy tisztességben élte-e valaki a maga élete éveit és ha így volt, akkor még az elnöki tisztségre is méltónak találták. Egészen bizonyos, hogy ha ismét arra kerülne a sor, amit senki sem óhajt, sőt mindenki elengedne, hisz egy második világháború megsemmisíthetné az egész európai civilizációt, de ha mégis akaratunk ellenére úgy mint annak idején is volt: reánkerőszakoltan ismét harci síkra kellene szállanunk, akkor ez a nemzet minden becsületes polgárával egyetemben egyetlen nagy Vitézi Renddé tömörülne és ismét, mint ahogyan a múltban volt, nem lennének mások, csupán magyarok, akik származásra való tekintet nélkül, egyedül nemzeti érzésüktől vezettetve teljesítenék hazájuk iránt való kötelességüket. Végezze tehát csak mindenki becsületesen a maga munkáját, ne keresse és ne várja, hogy újból elismerés érje azért, amiért egyszer már az elismerést amúgy is megkapta, a békeidők rendületlen kötelességteljesítését vezesse mindenkinél ugyanaz a hazafias érzés, ami az ágyuk gyilkos tüzében éltetett és lelkesített, a többit pedig bízza az Időre, erre az egyetlen nagy orvosra, melynek ha megérkezik teljessége, $kkor teljes lesz a Vitézi Rend is, teljes a becsületes magyarok összessége által! Városi közgyűlés. — 1930 november 18. — Városi közügyek intézésében ismételten tesszük azt a tapasztalatot, hogy az új képviselőtestület nem tanúsítja még a legfontosabb ügyek iránt sem azt az érdeklődést, amit tőle joggal elvárhatnánk. A keddi közgyűlésre is nem kis jelentőségű ügyek voltak kitűzve, mégsem jelent meg a városatyáknak fele sem, de még a megjelentek javarésze is a szünet idejét felhasználva, sietett távozni és a közjügyek helyett magánügyei után nézni. Ha az itt megállapított jelenség állandósulni fog, akkor minden szép reményünk, amit az új képviselőtestülethez füztünk, semmivé válik és a képviselőtestületi döntés alkalmi alakulatok szeszélyétől fog függeni. Ez az eset ezúttal ugyan még nem következett be, ami tisztára a véletlennek köszönhető. Szent Imre herceg-Főtér, Boldogasszony-útja. A közgyűlést délután 3 órakor nyitotta meg a polgármester, aki a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Fábián Károly, dr. Guth Emil, Szűcs Dezső és Varga József képviselőket kérvén fel, mindenekelőtt számot adott a törvényhatóságiíag jóváhagyott képviselőtestületi határozatokról. Kegyeletes szavakban emlékezett meg ezután Keczer Imre vm. főjegyző elhunytáról, emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A napirend első pontjaként a katholikus társadalmi egyesületek részéről benyújtott azon kérelmet tárgyalták, hogy a Fő-tér Szent Imre herceg Fő-térnek, a Celli-út pedig Boldogasszony útjának neveztessék el. A kérést megokoló beszédében dr. Sulyok Dezső, a Kath. Kör elnöke rámutatott Szent Imre ünneplésének nemzeti és irrredenta jelentőségére. A Celli-utat, mint a legközelebbi Mária bucsujáróhelyhez vezető utat kívánják Magyarország védőasszonya nevéről elneveztetni. Az éíjenzéstől kisért felszólalás után a tér, illetve utca átkeresztelését egyhangúlag elhatározták. A Tőkért városrész rendezése. Jelentős és főképp jóindulatu lépés történt a közgyűlésben a Tókert városrész rendezése tekintetében. A közgyűlés ugyanis elhatározta, hogy a népjóléti miniszterhez kéréssel fordul, támogassa segéllyel a Tókert városrész közműveinek létesítését. A segély összegét az eredeti javaslattevő, dr. Sulyok Dezső 300.000 P-ben kontemplálta, a polgármester azonban egy nagy alapossággal elkészített javaslatban kifejtette, hogy az útburkolások, az alagcsövekkel tervezett víztelenítés és a földfeletti folyókák készítése feltétlenül a város és a tókerti lakosság megterheltetése nélkül volnának fedezendők s ezek költsége 620 ezer P-re rúgván, ennyit kell kérni a népjóléti minisztériumtól, amely az összeg megadásával az itteni munkanélküliségen is segítene. A közgyűlés a polgármester javaslata értelmében határozott és küldöttséget alakított, amely a város kérelmét személyesen juttassa el a miniszterhez. A küldöttség vezetésére felkérik dr. Körmendy-Ékes Lajos főispánt, felkérik az ügy támogatására és a deputációban való részvételre dr. Antal Géza felsőházi tagot, a város díszpolgárát, tagokul pedig Vitéz Draskóczy Istvánt, Karlovitz Adolfot, dr. Kende Ádámot, dr. Kőrös Endrét, dr. Sulyok Dezsőt és Wittmann Ignácot küldték ki. A vizmű*kibővífés. E tárgyban már 1928-ban tett a városi tanács prepozíciót, amit most a polgármester megújított. A kibővítés első sorban egy víztorony építésével az anyaváros érdekeit szolgálná, amennyiben az emeletek vízellátását biztosítaná, továbbá 22 eddig be nem kapcsolt utcát kapcsolna be a hálózatba, másik részében pedig az egész Tókert városrész vízvezetéki vizzel való ellátásáról gondoskodnék. A közgyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy mihelyt az új magasabb tarifájú vizdíjszabályzat miniszteri megerősítést nyer, a munkálatok elvégzésére szükséges összeget — konvertálván más kisebb kölcsönöket is, ami által a költségvetésbe e címen beállított összeg és a fentnevezett vizdíj a fedezetre elegendő fog lenni — hosszúlejáratú kölcsön alakjában megszerzi és a vízművet kibővítteti. Szőtlősy Miklós nyugdíjaztatása. Dr. Uzonyi Kálmán tanácsos bemutatta Szőllőssy Miklós városgazda levelét, melyben betegségére való hivatkozással nyugdíjaztatását kéri. Ugyanakkor nagyon szép szavakban köszöni meg a képviselőtestület bizalmát és támogatását. A referátum a legmelegebb elismerő szavakban méltatta az érdemes városgazda munkásságát, akit 24 évi szolgálata után • január 1-vel nyugalomba helyezvén, neki a | képviselőtestület legteljesebb elismerését nyilí vánította. Gergye István számtiszt ügye. i Az egyedüli ügy, mely körül heves és nagy vita oflyt le, Gergye István körül zajlott le. Gergye, aki állására a számviteltani vizsga megszerzésének feltételével választatott meg, i a követelménynek eleget tévén, visszatartott illetményeinek kiutalását kérte. Különböző bizottságok ellentétes véleményen voltak e kérdésben. Más nézeten volt a referens Uzonyi tanácsos és dr. Csoknyay főügyész. Az előbbi nézete mellett dr. Hoffner Sándor és dr. Sulyok Dezső érveltek, kifejtvén, hogy ha Gergyét a vizsga nélkül előléptették és magasabb rangosztályba újból megválasztották, akkor az illetménykülönbözetre utólag joggal tart igényt. Dr. Fehér Dezső viszont a főügyész álláspontjához csatlakozott, aki szerint Gergyét vizsga nélkül nem lett volna szabad előléptetni, tehát nem kaphat magasabb fizetést, csak ez év november 1-től kezdve. A képviselőtestület 14 szóval 5 ellen az előadói javaslatot fogadta el és Gergyének az illetménykülönbözeteket megszavazta. A többi ügyek. Kisebb érdeklődés kisérte az összes többi ügyeket, melynek során a város mozitulajdonos társának, özv. Löte Lajosnénak jövedelmét egy pesti bankra cedálták, a felsővárosi gazdaközönségnek tenyészbika kicserélésére vonatkozó kérelmét teljesítették, kimondták, hogy hogy a köztisztasági szabályrendeletet, mivel a miniszteri jóváhagyás törvényszabta időre nem érkezett le, jóváhagyás nélkül életbeléptetik, a virilisták 1931. évi névjegyzékének kiigazítására bizottságot küldtek ki s végül több más kisebb jelentőségű ügyet elintéztek. interpellációk. A tárgysorozat befejezése után Szűcs Dezső a református egyház presbitériuma megbízásából interpellációt intézett a polgármesterhez a reofrmátus templom helyének átadása tárgyában. A közös bizottság erre vonatkozólag a maga javaslatát megtette, de a város bizottságai az ügyet még nem tárgyalták s ez