Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-11-08 / 45. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Htöfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Ellér. Telefon. 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MINDEN Tisztára azon mult a dolog, hogy az ég csatornái, amelyek három napon át meg­állás nélkül ontották alá az esőt, a negyedik napon végre meggondolták magukat és be­zárultak felettünk. Ha még csak 24 óráig nem szűnik az özön, akkor ebben a számunkban na­gyobb szerencsétlenségekről volna szomorú tisztünk beszámolni, mint amennyi így tör­tént. Az Erzsébetvárosban lévő Zápolya-utcá­nak kilakoltatott házai a viz alá került pincék, a Tókert városi nyomomságok így is elég intelmül szolgálnak arra, hogy nagyobb vesze­delem elhárítása érdekében, mégis csak csi­nálni kell valamit. De mit? Nagyon egy­szerű a felelet rá, egy kis kultúrát. Meddő be­széd, de alaptalan is, hogy ide, vagy oda miért építkeztek az emberek. Miért létesült az Erzsébetváros ott, ahol van, holott másutt magasabb helyre kerülhetett volna. Lehet, de hát akkor nem lett volna a vasűt mellett, pe­dig minden város önkénytelenül is a nagyvilá­got jelentő sínpárok felé szokott terjeszkedni. Vagy, hogy a Tókert-város miért nem lett például Földmivesiskola-város? Mert akkor lakói háromannyi távolságban lettek volna fog­lalkozási terétől, nem szólva róla, hogy a földbirtokrendezés emiatt kapcsolt le szá­számukra kiosztásra kerülő területet. Mindez egyébként is túlhaladott dolog. Egyedül az nem túlhaladott, az megoldatlan, annak hiá­nya lehetett volna forrása veszedelemnek, kárnak: a kultúra, amit megteremteni erkölcsi, ' sőt szerintünk jogi kötelessége is ennek a vá­rosnak. A kultúra elemi kötelességei közé tar­tozik az ártalmas vizek szabályozása. Nos hát hol és mikor szabályozták a Bakonyerét, ki gondoskodik róla, hogy annak a medre mindig kellő mélységű legyen. Orosz hadifoglyokkal kotortatták meg a fenekét 15 esztendővel előtte. Szakértők szerint ez a művelet sem tör­tént meg megfelelő tudással, mert a felső folyáson kezdődött a mélyítés és az alsóig! jóformán el sem jutott. Egészen bizonyos, hogy a rendszeresen kezelt Bakonyere medre megmenthette volna az Erzsébetvárosi részt és a Tókertieknek is jelentékenyen hasznára vált volna. A Tókertieknek ezen kivül persze egyéb is kell. Ám, ha a sok minden szüksé­gesből csupán ennyi lett volna meg, hogy az esőviz levezetésére közönséges földfeletti csa­tornák álltak volna rendelkezésre s vitték volna a rengeteg esővizet a grófi uti, persze szintén kimélyítendő árokba, már akkor nem követ­kezhettek volna be azok a lehetetlen állapotok, hogy az emberek saját ötletük szerint egymás telkeire akarták bevezetni a vizeket, amiből természetesen kellemetlen gyűlölködések és háborúságok keletkeztek. Ahol egységes szabá­lyozás, rendszeres védelmi intézkedések, tehát ahol kultúra van, ott az emberek veszedelem ide­jén közös erővel szoktak közös célra munkál­kodni, holott itt, egyik a másik kárára akart? a bajtól menekülni, aminél antikulturálisabb, barbárabb dolgot elképzelni is lehetetlen. Hisz­szük, hogy a ránk zudulható komolyabb ve­szedelem előrevetett árnya, végre valahára a tettek mezejére fogja hivni az arra hivatott té­nyezőket. Biztos eredmények és kétes kísérletek. Számtalanszor bizonyította be a kor­mányzat eredményekkel, hogy az adott világ­gazdasági helyzetben igenis építő politikáit folytat. Nem változhat az elért eredmények hatékonyságán az az ellenzéki hangzavar, amely minduntalan felhangzik az ellenzék mondvacsinált kritikájában. A legutóbbi idők folyamán a magyar gazdasági életnek világ­viszonylatú kiválóságai állapították meg, hogy a Bethlen kormány az adott helyzetben a lehető legjobb utakat követi s a lehető leg­célravezetőbb eszközöket veszi igénybe a hely­zet javítása érdekében. Most Éber Antal, a magyar gazdasági életnek ez a szókimondó egyenes és nyilt egyénisége szögezte le, hogy visszatér a Bethlen István politikájának kö'­vetői közé, mert amint mondotta, a közgaz­dasági megfontolások nem azt eredményezik, hogy a kormányzattal szemben kell állást fog­lalni, hanem ellenkezőleg azt, hogy az ország minden közgazdasági érdeke azt ki­vánja, hogy Bethlen István kormányzata to­vább tartson és fennmaradjon. Lehetetlen, hogy a mai háború utáni vi­szonyok között egy kormány a teljesen tájé­kozatlan és gazdaságilag rosszul informált közvéleménynek rendelje alá magát. Naponta hallunk szónoklatokat a takarékosságról, de a frázisok nyomban elrepülnek, amikor a takaré­kosságot valóban gyakorolni kell. A takaré­kosság hiánya miatt az ellenzék erősen tá­madja a kormányt, de még egyetlen párttól sem hallottunk olyan konkrétumokat, ame­lyek a takarékosság elvét meg is valósítanák. Ez érthető is, mert az ellenzék csak a kormány felé követelődzik, de ha ők megkísérelnék, nyomban olyan érdekkörökbe ütköznek, ame­lyek rögtön megtagadnák tőle a bizalmat s természetesen a szavazatokat is. Ez a kormány valósította meg a stabili­tást, mely a lerongyolódott országban a ren­det, a fegyelmet és a tekintélyt állította helyre, mely pedig nélkülözhetetlen előfelté­tele minden közgazdasági javulásnak és ha­ladásnak. A kormány elért előnyeivel szemben hajlandó Éber Antal s vele együtt a magyar közvéleménynek nagy többsége feláldozni az eredményeket az ellenzék által javasolt kétes kísérletezésekért. Magyarországnak elég a baja a világkrizis okozta nehézségekkel a vesztett háború terheivel és a háború előtti tőkeszeí­génységgel, éppen ezért mindenkinek, akinek elhatározott szándéka a talpraállás és a jövő boldogulása érdekében dolgozni, ragaszkodnia kell a fegyelem, a rend és a stabilitás uralmá­hoz. A mai helyzetben öngyilkosságot kö­EÖKITEBÁITÁDí, Környe községtől 3 kilométernyire, egészséges, erdős vidéken egy-, két- és háromszobás, égetett téglából épült KERTES HÁZRÉSZEK villanyvilágítással, alkalmi áron, már 1000 pengős vételártól kezdve, kedvező részletfizetésre ELADÓK. 10 százalék lefizetése után birtokba vehetők. Ugyanott 600 négyszögöles és nagyobb TELEK-PARCELLÁK ugyancsak rendkívül olcsó áron, többéves részletre. Érdeklődni lehet a helyszínen működő eladási kirendeltség­nél Kőrnvebányán, továbbá Környe községházán, vagy Buda­pesten, IX., Mester-utca 15/17. szám alatti parcellázási irodában. vetne el az ország, hirdeti meggyőződéssel Éber Antal, ha félre akarná állítani azt az államférfiut, aki országának majdnem a sem­mivel egyenlő külpolitikai tekintélyét helyre­állította. Bethlen Istvánnak az érdeme az, hogy a stabilitás helyreállítása után megteremtette az alapot arra, hogy a közgazdasági törvények követésével az ország nyugodt fejlődésén to­vább tudjunk munkálkodni. A letagadhatatlan eredmények után úgy az ország érdekeivel, mint a közgazdaság törvényeivel homlokegye­nest ellentétben áll a mai kormányzat meg­döntése, sot minden közgazdasági érdek a Bethlen-kormányzat fennmaradását követeli, mert sehol a magyar politikai horizonton olyaq garanciákat nem látunk a jövőt illetőleg, mint amilyent eddig kül- és belpolitikai tényei* vei Bethlen István az országnak adott. A ta­karékosság miatt nem a kormányzatot kell tisz­tán felelőssé tenni, mert ezért felelős a társa­dalom is, amely nem tudta magát teljes mér­tékben függetleníteni a háborús pszihózis ha­tása alól, amikor olyan követeléseket állított fel a maga számára, melyek fedezeti képessé­gével nem állottak arányban. A válságon át­lábolni minden bizonnyal könnyebb a már járt utakon, mintsem feláldozni minden eddigi eredményt azoknak a kétes értékű jelszavak­nak a fantomjáért, amelyeket ma az ellenzék köréből olyan vehemenciával röpítgetnek a dolgozni akaró ország közvéleménye felé. —i — y Első a nemzeti egység. Ennek az örök érvényű axiómának szen­telt vezércikket br. Szterényi József a Pesti Hírlap november 4-iki számában. Az indítékot dr. Ravasz László püspök adta a Calvin-téri 1 templom 100-adik évének fordulóján mondott hatalmas, bölcs beszédjével. A 100 évvel ezelőtt épült pesti reformá­tus templomba a váci püspök által adott tég­lák, a szegény zsidó szatócsok garasai, a bu­dai rác települők adófillérei békés egyetértés­sel, közös jóakarattal épültek bele. Az Isten házába, melyben a magyar testvérek reformá­tus hitük szerint dicsérik ugyanazt az Istent »Az egész magyar nemzet építette ezt a temp­lomok — mondja Ravasz László. Ilyen volt a mult. Nemes célzás a püspök beszéde a je­lenre, templomba való. A reá adott reflexió bátor intelem az egész magyar társadalom szá­mára. Mindkettő nagyon időszerű. A mult ismert; a jövő rejtelem, de egész­séges dolog, ha a múlton épül fel. A pápai református egyház múltját érintőleg is talá­lunk felemelő testvéries megnyilatkozást. Ez­előtt 22 évvel, a színháztéren építendő re­formátus templom számára teret vett az egy­ház 30.000 aranykoronáért. Öt pápai képviselő­testületi tag megfellebbezte a vételt, így \ vármegyére került. A vármegyei törvényható­sági közgyűlésen a veszprémi püspökség és káptalan képviselői, de az egész megyéből résztvevő, teljes számmal összegyűlt r. kath.: képviselő-papság kivétel nélkül a templom helyének megszerzése érdekében, tehát a pápai református egyház javára adta le szavazatát. Az Úr nem mondta, hogy felebarátod csak a hitsorsosod lehet! A jó anya két felekezethez tartozó gyermekeit egyformán szereti. —sz November 15=én nyílik meg pazar a családias ELITE K A V E H A Z berendezéssel. Váczi Kiss Károly muzsikál. Szives pártfogást kér: SELINKO ZSIGA kávés.

Next

/
Thumbnails
Contents