Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-11-08 / 45. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Htöfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Ellér. Telefon. 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MINDEN Tisztára azon mult a dolog, hogy az ég csatornái, amelyek három napon át megállás nélkül ontották alá az esőt, a negyedik napon végre meggondolták magukat és bezárultak felettünk. Ha még csak 24 óráig nem szűnik az özön, akkor ebben a számunkban nagyobb szerencsétlenségekről volna szomorú tisztünk beszámolni, mint amennyi így történt. Az Erzsébetvárosban lévő Zápolya-utcának kilakoltatott házai a viz alá került pincék, a Tókert városi nyomomságok így is elég intelmül szolgálnak arra, hogy nagyobb veszedelem elhárítása érdekében, mégis csak csinálni kell valamit. De mit? Nagyon egyszerű a felelet rá, egy kis kultúrát. Meddő beszéd, de alaptalan is, hogy ide, vagy oda miért építkeztek az emberek. Miért létesült az Erzsébetváros ott, ahol van, holott másutt magasabb helyre kerülhetett volna. Lehet, de hát akkor nem lett volna a vasűt mellett, pedig minden város önkénytelenül is a nagyvilágot jelentő sínpárok felé szokott terjeszkedni. Vagy, hogy a Tókert-város miért nem lett például Földmivesiskola-város? Mert akkor lakói háromannyi távolságban lettek volna foglalkozási terétől, nem szólva róla, hogy a földbirtokrendezés emiatt kapcsolt le szászámukra kiosztásra kerülő területet. Mindez egyébként is túlhaladott dolog. Egyedül az nem túlhaladott, az megoldatlan, annak hiánya lehetett volna forrása veszedelemnek, kárnak: a kultúra, amit megteremteni erkölcsi, ' sőt szerintünk jogi kötelessége is ennek a városnak. A kultúra elemi kötelességei közé tartozik az ártalmas vizek szabályozása. Nos hát hol és mikor szabályozták a Bakonyerét, ki gondoskodik róla, hogy annak a medre mindig kellő mélységű legyen. Orosz hadifoglyokkal kotortatták meg a fenekét 15 esztendővel előtte. Szakértők szerint ez a művelet sem történt meg megfelelő tudással, mert a felső folyáson kezdődött a mélyítés és az alsóig! jóformán el sem jutott. Egészen bizonyos, hogy a rendszeresen kezelt Bakonyere medre megmenthette volna az Erzsébetvárosi részt és a Tókertieknek is jelentékenyen hasznára vált volna. A Tókertieknek ezen kivül persze egyéb is kell. Ám, ha a sok minden szükségesből csupán ennyi lett volna meg, hogy az esőviz levezetésére közönséges földfeletti csatornák álltak volna rendelkezésre s vitték volna a rengeteg esővizet a grófi uti, persze szintén kimélyítendő árokba, már akkor nem következhettek volna be azok a lehetetlen állapotok, hogy az emberek saját ötletük szerint egymás telkeire akarták bevezetni a vizeket, amiből természetesen kellemetlen gyűlölködések és háborúságok keletkeztek. Ahol egységes szabályozás, rendszeres védelmi intézkedések, tehát ahol kultúra van, ott az emberek veszedelem idején közös erővel szoktak közös célra munkálkodni, holott itt, egyik a másik kárára akart? a bajtól menekülni, aminél antikulturálisabb, barbárabb dolgot elképzelni is lehetetlen. Hiszszük, hogy a ránk zudulható komolyabb veszedelem előrevetett árnya, végre valahára a tettek mezejére fogja hivni az arra hivatott tényezőket. Biztos eredmények és kétes kísérletek. Számtalanszor bizonyította be a kormányzat eredményekkel, hogy az adott világgazdasági helyzetben igenis építő politikáit folytat. Nem változhat az elért eredmények hatékonyságán az az ellenzéki hangzavar, amely minduntalan felhangzik az ellenzék mondvacsinált kritikájában. A legutóbbi idők folyamán a magyar gazdasági életnek világviszonylatú kiválóságai állapították meg, hogy a Bethlen kormány az adott helyzetben a lehető legjobb utakat követi s a lehető legcélravezetőbb eszközöket veszi igénybe a helyzet javítása érdekében. Most Éber Antal, a magyar gazdasági életnek ez a szókimondó egyenes és nyilt egyénisége szögezte le, hogy visszatér a Bethlen István politikájának kö'vetői közé, mert amint mondotta, a közgazdasági megfontolások nem azt eredményezik, hogy a kormányzattal szemben kell állást foglalni, hanem ellenkezőleg azt, hogy az ország minden közgazdasági érdeke azt kivánja, hogy Bethlen István kormányzata tovább tartson és fennmaradjon. Lehetetlen, hogy a mai háború utáni viszonyok között egy kormány a teljesen tájékozatlan és gazdaságilag rosszul informált közvéleménynek rendelje alá magát. Naponta hallunk szónoklatokat a takarékosságról, de a frázisok nyomban elrepülnek, amikor a takarékosságot valóban gyakorolni kell. A takarékosság hiánya miatt az ellenzék erősen támadja a kormányt, de még egyetlen párttól sem hallottunk olyan konkrétumokat, amelyek a takarékosság elvét meg is valósítanák. Ez érthető is, mert az ellenzék csak a kormány felé követelődzik, de ha ők megkísérelnék, nyomban olyan érdekkörökbe ütköznek, amelyek rögtön megtagadnák tőle a bizalmat s természetesen a szavazatokat is. Ez a kormány valósította meg a stabilitást, mely a lerongyolódott országban a rendet, a fegyelmet és a tekintélyt állította helyre, mely pedig nélkülözhetetlen előfeltétele minden közgazdasági javulásnak és haladásnak. A kormány elért előnyeivel szemben hajlandó Éber Antal s vele együtt a magyar közvéleménynek nagy többsége feláldozni az eredményeket az ellenzék által javasolt kétes kísérletezésekért. Magyarországnak elég a baja a világkrizis okozta nehézségekkel a vesztett háború terheivel és a háború előtti tőkeszeígénységgel, éppen ezért mindenkinek, akinek elhatározott szándéka a talpraállás és a jövő boldogulása érdekében dolgozni, ragaszkodnia kell a fegyelem, a rend és a stabilitás uralmához. A mai helyzetben öngyilkosságot köEÖKITEBÁITÁDí, Környe községtől 3 kilométernyire, egészséges, erdős vidéken egy-, két- és háromszobás, égetett téglából épült KERTES HÁZRÉSZEK villanyvilágítással, alkalmi áron, már 1000 pengős vételártól kezdve, kedvező részletfizetésre ELADÓK. 10 százalék lefizetése után birtokba vehetők. Ugyanott 600 négyszögöles és nagyobb TELEK-PARCELLÁK ugyancsak rendkívül olcsó áron, többéves részletre. Érdeklődni lehet a helyszínen működő eladási kirendeltségnél Kőrnvebányán, továbbá Környe községházán, vagy Budapesten, IX., Mester-utca 15/17. szám alatti parcellázási irodában. vetne el az ország, hirdeti meggyőződéssel Éber Antal, ha félre akarná állítani azt az államférfiut, aki országának majdnem a semmivel egyenlő külpolitikai tekintélyét helyreállította. Bethlen Istvánnak az érdeme az, hogy a stabilitás helyreállítása után megteremtette az alapot arra, hogy a közgazdasági törvények követésével az ország nyugodt fejlődésén tovább tudjunk munkálkodni. A letagadhatatlan eredmények után úgy az ország érdekeivel, mint a közgazdaság törvényeivel homlokegyenest ellentétben áll a mai kormányzat megdöntése, sot minden közgazdasági érdek a Bethlen-kormányzat fennmaradását követeli, mert sehol a magyar politikai horizonton olyaq garanciákat nem látunk a jövőt illetőleg, mint amilyent eddig kül- és belpolitikai tényei* vei Bethlen István az országnak adott. A takarékosság miatt nem a kormányzatot kell tisztán felelőssé tenni, mert ezért felelős a társadalom is, amely nem tudta magát teljes mértékben függetleníteni a háborús pszihózis hatása alól, amikor olyan követeléseket állított fel a maga számára, melyek fedezeti képességével nem állottak arányban. A válságon átlábolni minden bizonnyal könnyebb a már járt utakon, mintsem feláldozni minden eddigi eredményt azoknak a kétes értékű jelszavaknak a fantomjáért, amelyeket ma az ellenzék köréből olyan vehemenciával röpítgetnek a dolgozni akaró ország közvéleménye felé. —i — y Első a nemzeti egység. Ennek az örök érvényű axiómának szentelt vezércikket br. Szterényi József a Pesti Hírlap november 4-iki számában. Az indítékot dr. Ravasz László püspök adta a Calvin-téri 1 templom 100-adik évének fordulóján mondott hatalmas, bölcs beszédjével. A 100 évvel ezelőtt épült pesti református templomba a váci püspök által adott téglák, a szegény zsidó szatócsok garasai, a budai rác települők adófillérei békés egyetértéssel, közös jóakarattal épültek bele. Az Isten házába, melyben a magyar testvérek református hitük szerint dicsérik ugyanazt az Istent »Az egész magyar nemzet építette ezt a templomok — mondja Ravasz László. Ilyen volt a mult. Nemes célzás a püspök beszéde a jelenre, templomba való. A reá adott reflexió bátor intelem az egész magyar társadalom számára. Mindkettő nagyon időszerű. A mult ismert; a jövő rejtelem, de egészséges dolog, ha a múlton épül fel. A pápai református egyház múltját érintőleg is találunk felemelő testvéries megnyilatkozást. Ezelőtt 22 évvel, a színháztéren építendő református templom számára teret vett az egyház 30.000 aranykoronáért. Öt pápai képviselőtestületi tag megfellebbezte a vételt, így \ vármegyére került. A vármegyei törvényhatósági közgyűlésen a veszprémi püspökség és káptalan képviselői, de az egész megyéből résztvevő, teljes számmal összegyűlt r. kath.: képviselő-papság kivétel nélkül a templom helyének megszerzése érdekében, tehát a pápai református egyház javára adta le szavazatát. Az Úr nem mondta, hogy felebarátod csak a hitsorsosod lehet! A jó anya két felekezethez tartozó gyermekeit egyformán szereti. —sz November 15=én nyílik meg pazar a családias ELITE K A V E H A Z berendezéssel. Váczi Kiss Károly muzsikál. Szives pártfogást kér: SELINKO ZSIGA kávés.