Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-10-18 / 42. szám

Telefon 174. Csipkéi? B Teleíon 17

4 szalagok és rövidáruk kaphatók Pápa, f^össuih Lajos*utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, böröndök.stb. mielőtt a felüdülést és felfrissülést igérő veekendútjára kiindult. Az autóbusszal való hazajövetelnek pedig éppen ellenkező a hibája : a veszprémi autóbusz délután 2 órakor indulván Veszprémből és fél ötkor érkezvén Pápára, az a turista, aki ezzel a jármüvei akar Jákóról vagy Farkasgyepüről hazajönni, túlkorán kénytelen otthagyni a pompás bakonyi terepeket s mire éppen a nap legforróbb óráit ahelyett, hogy a Bakony árnyas erdőiben pihenhetné, az esetleg túlzsúfolt autóbuszon eltöltve, sülve-főve Pápára érkezik, ugyancsak az az érzése, hogy jobban kipihente volna magát, ha el sem indult volna hazulról. Ezeken az anomáliákon is hivatva lesz segíteni a Bakonybélbe tervezett menedékház, mert ez lehetővé fogja tenni, hogy a turista az egész napot a szabadban eltöltve, a menedékhelyen idejekorán nyugovóra térhessen és másnap reggel kipihenten, az előző nap pompás benyomásainak zavártalan hatása alatt, derűs munkakedvvel térhessen haza hétköznapi rendes munkája folytatásához. A Bakonybélbe tervezett menedékház lesz az első turista-menedékház a Bakonyban, aminek a Bakony turisztikája szempontjából korszakalkotó a jelentősége. Turisták tömegei fogják ellepni a Bakony eddig feltáratlan, természeti szépségekben oly gazdag terepeit. Intenzív turista-kultúra fog kialakulni, útjelző hálózat létesül és meg vagyunk győződve róla, hogy a bakonybéli első menedékházat hamarosan követni fogják a Bakony többi fontos pontjain létesülő turista-otthonok. Mi pápaiak örömünknek kell, hogy kifejezést adjunk, hogy az első bakonyi turistaotthon, amely egyelőre 24 ágyra van tervezve, éppen a hozzánk egészen közel eső, csodásan szép Bakonybél mellett fog létesülni. Biztosra vesszük, hogy a fővárosból és máshonnan Bakonybélben megszálló turisták majdnem kivétel nélkül el fognak látogatni a mi régi kultúráju városunkba is, amelynek intézményei közül a turistákra nézve talán legfőbb vonzóereje az idén létesült és párját ritkító strandfürdőnknek lesz. Úgy tudjuk, hogy Bakonybél község megértő áldozatkészséggel, díjmentesen engedte át a menedékházat létesítő Budapesti Orvosok Turista Egyesületének a szükséges területet, amely gyönyörű ponton, kb. 400 méter magasságban, bővizű forrás mellett fekszik. Úgy véljük, hogy városunknak is kellene — még a mai rendkívül nehéz viszonyok mellett is — némi áldozatot hozni, hogy a bakonybéli menedékház minél előbb felépüljön és egyrészt az idegenből jövő turisták tömegeit városunk felé terelje, másrészt saját lakosságának tegye ezzel lehetővé a Bakony kimerülhetetlen természeti szépségeiben való elmélyedést. Hogy a hivatalos város siessen-e a Budapesti Orvosok Turista Egyesületének támogatására szép tervének megvalósítása érdekében, vagy városunk társadalma éspedig elsősorban a helyi sportegyesületek, ennek eldöntésére én nem tartom magamat kompetensnek. De ha tőlem függne, azt mondanám : adjon a város is, s adjanak egyesületeink is, mindegyik a maga tehetségéhez képest. A cél, amelynek megvalósítását támogatnák, szép és nemes : támogatásra mindenkép érdemes. Dr. Török Mihály. I ÍJ J I) 0 N S Á 0 0 K. — A polgármester 50. születésnapja. Dr. 1 Tenzlinger József polgármester belépett élej tének 50. esztendejébe. Az élet delelőjét és sok közhasznú alkotást, páratlan agilitást jeI lentő eme fontos évforduló alkalmából a váI rosi tisztikar e hó 16-án d. e. 11 órakor cfr. i LJzonyi Kálmán h. polgármester vezetésével : teljes számban megjelent dr. Tenzlinger Jói zsef polgármester előtt, hogy iránta tiszteletét i és jókívánságait kifejezésre juttassa. Dr. ! Uzonyi Kálmán magas szárnyalású beszádI ben tolmácsolta a tisztikar érzelmeit s ki1 fejezésre juttatta a polgármester iránt érzett őszinte nagyrabecsülésüket s azon kívánságukat, hogy változatlan energiával és eredménnyel vezesse a jövőben is a város ügyeit és kérelmüket arra nézve, hogy tartsa meg a tisztikart mindenkor tapasztalt szeretetteljes jóakaratában. A polgármester meghatottan válaszolt a meleg szavakra s a tisztikar ovációjára s arra kérte a városi tisztikart, hogy a súlyos, nehéz időkben a legnagyobb odaadással teljesítsék kötelességüket, mert ezáltal nemcsak a jogos várakozásnak tesznek eleget, de az ő felelősségteljes munkáját is hatékonyan támogatják s ezen együttműködés válik szeretett városa üdvére. — Meglesz a Petőfi-Jókai-szobor. A Jókai-kör igazgató-tanácsa mult szombaton dr. Antal Géza elnöklésével ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a Petőfi-Jókai-szobor felállításának ügye volt. A kör tudvalevőleg még a háború előtt 15 ezer aranykoronát gyűjtött egy olyan szoborra, mely Petőfit és Jókait, mint pápai diákokat együttesen ábrázolta volna. Minthogy ez az összeg, mely a szükségletnek még csak körülbelül fele volt, a háború következtében értékét vesztette és ma ilyen nagyszabású terv kivitele alig volna remélhető, dr. Kőrös Endre főtitkár javaslatára elhatározták, hogy a szabadság-szobortól jobbra és balra a diák Petőfi és diák Jókai mellszobrát állítják föl, amely célra a körnek j a szükséges anyagi eszközök majdnem teljej sen rendelkezésre állanak. A mellszobrokat a i mester, Kisfaludy-Strobl Zsigmond fogja megi készíteni, ki — dr. Hegedűs Lorántnak, a kör j volt illusztris elnökének szives közbenjárására — anyagilag igen előnyös ajánlatot tett a szobrok elkészítésére vonatkozólag. A szoborügy intézésére 10 tagu bizottságot delegáltak, amely főkép a helybeli tanintézetek segítségével a még hiányzó összeget előteremteni fogja, úgy hogy a szobrok jövő év őszére föltétlenül állani fognak, díszére a Széchenyitérnek, büszkeségére városunknak. Az igazgató-tanács egyébként a főtitkárnak a tavaszszal kiadott tartalmas Évkönyvért s a kör múltjának és jelenének ott történt ismertetéséért köszönetét nyilvánította, elhatározta, hogy újabb taggyűjtő akciót indít és összeállította idei helyi előadóinak névsorát. Az első előadó-ülés november 9-ón lesz dr. Antal Géza püspök, a kör elnökének, dr. Balogh Albin bencés igazgatónak és Erdélyi József, a neves költőnek közreműködésével. — Dréhr Imre — Veszprém díszpolgára. Megyei székvárosunk dr. Dréhr Imre országgyűlési képviselőt, a város fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül, Kránitz Kálmán felszentelt püspök javaslatára, lelkes egyhangúsággal díszpolgárává választotta. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 23-án, csütörtökön rendes közgyűlést fog tartani, melynek legfontosabb tárgyai lesznek az 1931. évi költségvetés, az egészségvédő-intézet felállítása és a város függőkölcsöneinek törlesztéses kölcsönre való változtatása. — E helyen említjük meg, hogy a hitfelekezeti segélyek tervezett leszállítása tárgyában a helybeli négy hitfelekezet lelkészei, a középiskolai segélyek ügyében pedig ez intézetek igazgatói közös beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez, kérve az eddigi segélyösszeg változatlan fenntartását. ' A ro^yy

^m

^W

s ______ A LEGJOBB G. Y ERMEKAPOUCÍ&ZE

R E K KE L. fi GO N DOZZA'K. Hő Jer DARABJA 90 YXAXflflCCnS L.CSZAKIT3A A I ÚYÉ6C K E T . MEGSZÜNTETI A B6« VÖ R.ÖS5É G^T. PÁTI KA'BAN , DROGÉBl A'BAN , I LL ATSZE RTA R BAN KAPHAT Cf. ^y^-trrieJtzhjyrttóriJcn^ ctsrcu jo fUl — Turóczy Zoltán előadása. A helybeli evangélikus Leánykör dicséretes buzgalommal kitűnően sikerült vallásos ünnepséget rendezett vasárnap délután az evangélikus templomban. A femplomot zsúfolásig megtöltő hivek serege előtt Turóczy Zoltán, a győri evangélikusok országos nevü lelkésze, a Harangszó főszerkesztője tartott gondolatokban gazdag, szivet-lelket emelő előadást. Arról beszélt, hogy az örökkévalóság előtt mint egyéniségek állunk és mint egyéniségeknek, mindnyájunknak meg van a maga Istentől nyert szent kötelessége és az embernek az ad értéket, hogy ezt a kötelességet milyen mértékben teljesíti Fél szivet, fél tehetséget nem állíthatunk hivatásunk szolgálatába. Aki nem áll a maga teljes egyéniségével az Isten országának építői közé, az ellensége az Ur evangéliumának. Mindenkinek meg kell tennie mindent, ami tőle telik. Valahányszor valamit végzünk, tegyük fel a kérdést: vájjon tőlünk több nem tellett? A mindvégig febilincselő, hatalmas szónoki készséggel előadott beszéd nagy hatást tett a hallgatóságra. Az ünnepségen szerepelt még a Kiss Árpád, Ágoston József, Nitschinger János-trió zeneszámmal, Englert Rózsika és Havasi Dezső szépen sikerült szavalatokkal, a Leánykör több énekszámmal, a kvartett egy zsoltár előadásával és Schöck Gyula lelkész szólóénekkel. Az ünnepség elején és végén Kovács Béla hitoktató-lelkész imádkozott. Az ünnepség szépösszegü tiszta jövödelmét a szegény gyermekek karácsonyi felsegélyezésére fordítják. — Új ref. egyházmegyei tisztviselők. A pápai református egyházmegyébe tartozó gyülekezetek az egyházmegye világi főjegyzőjévé Elekes Gyula uradalmi jószágkormányzót, tanácsbirákká pedig dr. Molnár Imre pápai ügyvédet és dr. Keresztes József devecseri járásbírósági elnököt választották meg. — Magyar nótaest. A magyar cigányzenészek országos egyesületének helyi csoportja részben a pápai II. számú Bihari cigányzeneiskola, részben a nyomorenyhítő akció javára folyó hó 13-án este 8 órai kezdettel a Jókai Színházban magyar nótaestet rendezett. A színházat zsúfolásig megtöltő, előkelő közönség előtt zajlott le az előadás. Első programmszámként Füredi Döme primás vezetésével a 40—50 tagot számláló zenekar a Himnuszt játszotta el nagy hatás közepette. Utána Ilosvay János székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a cigányzenészek országos egyesületének tb. elnöke „Mi a magyar nóta?" és „Mi különbség van a magyar és a külföldi zene között?" című ünnepi előadását tartotta meg. Rámutatott a magyar cigányzenészek szomorú sorsára, pedig ők, mint a magyar nóta legilletékesebb interpretálói, a legmesszebbmenő társadalmi támogatást érdemelnék meg. Ismertette a cigányzenészek országos egyesületének célját, melynek egyik megnyilvánulásaként Budapesten felállították a {Bihari-zeneiskolát s ennek, mint az első vidéki, folytatása a Pápán létesített II. számú Bihari-cigányzeneiskola fél év óta működik Lengyel Gyula zenetanár buzgó és lelkiismeretes irányítása mellett. A zeneiskola kiskorú és felnőtt cigányzenészeknek nyújt magasabb kiképzést. Felhívta a megértő pápai társadalmat ezen szép cél minél hathatósabb előbbre vitelére. Végül a színpadon helyet foglaló cigányzenészekhez szólott, őket bátorítva és lelkesítve. Tartalmas előadását a közönség nagy tapssal honoráltak. Ezután Banda Marci budapesti cigányprímás, a fenti egyesület országos elnöke, megjelent a pódiumon és az egész zenekar kísérete mellett rázendített a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" cimü lélekemelő irredenta dalra, majd hegedűszólóival gyönyörködtette a megértő publikumot. Játéka valósággal művészi, elragadó volt. Zajos tetszésnyilvánítások közepette több ráadással is szolgált. Ezek között nem egy saját szerzeményű darabját is élvezhette a jelenlevők tábora. Dr. Járossy Jenő fővárosi ügyvéd, zeneszerző, a cigányzenészek egyesületének ügyésze, lépett utána a közönség elé és Horváth Karcsi primás kíséretével elénekelte néhány saját szerzeményű magyar nótáját. Dr. Járossyt már egy tavaszi bemutatkozása óta előnyösen ismeri a pápai közönség, ezúttal csak tetézte sikereit és kedves, közvetlen előadásával véglegesen meghódította hallgatóságát. Következő műsorszámként Lőrincze Dénes tanítójelölt egy magyar nótáról szóló irredenta költeményt szavalt el nagy hatással. Majd műkedvelői előadásaink kedvence : Gárdos Ha