Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-09-13 / 37. szám

Szerkesztőség : Liget-utca & szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztőt DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hodetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésébea. SZOMBATON | VASS JÓZSEF | Ötödik napja gyászolja már a nemzet nagy halottját, s ma fogja nagyságához méltó gyászpompával utolsó pihenőhelyére elkísérni abba a Pantheonba, melyben ő nyitja meg az életük munkájával halhatatlanná dicsőülőknek sorát. Ám a gyász, amit váratlan elköltözése okozott, nem múlik el temetése napjával, hanem sötét borújával megfekszi sok ezreknek és millióknak, mindazoknak lelkét, akiket aggódó gond gyötör hazájuk jövője miatt. Mert Vass József, akit alkotása teljéből ragadott ki a halál kérlelhetetlen keze, még nem végezte el egészen a munkát, amelyre elhivatott. Reá még sok teendő várt, a szociális nyomor gyógyításának műve még nem volt befejezve, a lelkek egyensúlyának biztosítása még bizonyára nem egyszer szorult volna az ő bölcs politikai belátására és vájjon ki tudná elmondani, mi minden várt volna még reá, amig elvégezte volna mindazt, amire vezéri egyéniségénél fogva elhivatott volt. Am, ha a gyönyörű remények, melyek méltán fűződhettek kivételes egyéniségéhez, nem is válhattak mindnyájan valóra, áldanunk kell mégis a Gondviselést, hogy nemzetünknek legsúlyosabb korszakában nem kellett nélkülöznünk azt a lángelmét, amely messze világított e haza minden tájára s e hazának határain túl is, azt a szónoki erőt, amely lelkesíteni és idealizmusra tanítani tudott, az alkotásnak, a munkabírásnak és munkateljesítménynek azt a csodálatos mértékét, mely a romok köré is képes volt életet varázsolni. Tüneményes pályája minden időkre szóló diadala a nemes értelemben vett demokráciának, hiszen ő is azok közé tartozott, aki, mint Krisztus maga, Rómába nem ment, hogy ott megszülessék, De Júdeába, annyira szeret Dicsővé tenni alacsony helyet. (Petraica.) A sárvári egyszerű iparosnak fia saját erejével, tehetségével és jellemével egy ország sorsának intézésében vett részt és részt vett olyan módon, hogy soha származását és önmagát meg nem tagadva, mindig csupán a népért dolgozott, amelyből sarjadott . . . Abból az áldásból, amely tevékenysége nyomán fakadt, bőséges rész jutott ennek a mi szűkebb hazánknak, Veszprémvármegyének is. Az a száz meg száz gyermek, amely a Bakony illatos mélyén, a farkasgyepüi ősi tölgyek alatt találja évente üdülését, akiknek halvány arcocskájára szabad természet és szerető gondviselés festi az életnek üde pirosságát, sohasem feledheti el, hogy erőssé, egészségessé a Vass József által létesített gyermeküdülőtelep tette őket. S ha úgy érezzük, hogy a kegyelet és hála ezért erősebben buzog szivünkben másokénál, akkor még gyötrőbben nehezedik lelkünkre a gyásznak súlya, amiért ily korán, ennyire időnek előtte kellett őt elveszítenünk. De félre a gyásszal és félre a sirámmal! A Mindenható bölcsessége akarta így, s embernek nem illik ez ellen zúgolódnia. Gondoljunk arra, mi lett volna, ha ő nem küldetett volna el számunkra s ha az általa eddig végzett munka is nem csak elvégezetlen, de megkezdetlen marad. Kincs és nyereség volt számunkra élete, eltávozása után pedig könnyeink által megszentelt emléke lesz kincsünk és nyereségünk, példánk és útmutatónk! ÍM !M) N SÁ(íO K. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága szeptember hó 17-én tartja Őszi rendes közgyűlését, melynek fontosabb tárgyai lesznek: a közigazgatási bizottság tagjai közül kilépő öt tag megválasztása, a dr. Bottka István ^elhalálozásával megüresedett zirci főszolgabiróí és a dr. Berki Miklós polgármesterré történt megválasztásával megüresedett szolgabírói állás betöltése, alispáni jelentés egy központi közigazgatási gyakornoki állás rendszeresítése, az 1930. évi költségvetés és még 60 kisebbnagyobb jelentőségű ügy* — Mőrocz Emílián halála. Mély részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Mórocz Emilián Pál Szt. Benedekrendi áldozó pap és dömölki perjel szeptember hó 5-én Celldömölkön hosszas betegség után csendesen elszenderült az Úrban. A megboldogult városunk szülötte volt, akire mint tanárra és mint hazafira egyaránt büszke lehet városunk. 1861ben született, 1885-ben szentelték pappá s azután gimnáziumi tanárként működött Pápán, Komáromban és Esztergomban, novicius mesterként és főapátsági esperesként Pannonhalmán. majd pedig gimnáziumi igazgató lett Rév-Komáromban. Ez utóbbi minőségében meg kellett érnie az idegen uralmat, melynek nemzetrontó törekvéseivel szemben öt éven át folytatott hősies küzdelmet, míg végre az erőszak győzött és Mórocz Emiliánt kiutasították abból a városból, melynek magyar kultúrája érdekében annyit dolgozott. Ez 1923-ban történt, azóta megtört lélekkel élt előbb körünkben, majd perjelként a dömölki apátságban, melynek apátja és konventje fájó szívvel adott ki elhunytáról gyászjelentést, Földi maradványait e hó 4-én helyezték örök nyugalomba a rendi sirkápolnába. Áldás emlékére! — Igazgatói cim adományozása. Horthy Miklós kormányzó Jankó László győri állami tanítónőképző-intézeti tanárnak a tanítóképzőintézeti igazgatói cimet adományozta. Eszép kitüntetés hirét az új képezdei igazgató pápai tisztelői és barátai is őszinte örömmel fogadják, mert Jankó László személyében a tanügy egy igazán kipróbált nagyérdemű munkását részesítette méltó elismerésben a kormányzói kegy. Évtizedeken át. a helybeli állami képzőben kifejtett munkásságáról tanítványainak százai hálával és szeretettel emlékeznek meg. Külön kiemelendőnek tartjuk e helyen Jankó Lászlónak irodalmi és tudományos munkásságát, melynek során lapunkat is annyi értékes cikkel gazdagította. Irodalmi sikerei bizonyára szintén tényezői voltak az elnyert kitüntetésnek, melyhez a magunk részéről is őszinte szerencsekivánatainkat fűzzük. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület e hó 24-én és 25-én városunkban tartja évi rendes közgyűlését, melyet megelőzőleg a főiskolai igazgatótanács fog ugyancsak Pápán ülésezni. — Szent Imre ünnep. Celldömölk város közönsége a Szent Imre jubiláris év és a kegyhely 150 éves fennállása alkalmából szeptember 14-én Szent Imre ünnepet rendez, melyre a Kis-Máriacelli bucsujárókat szeretettel várja. — Eljegyzés. Schneider Jenő malomtulajdonos és neje néhai debrői Dőbrőssy Terézia leányát Ellyt, eljegyezte Várkonyi Attila, a zirci apátság előszállási uradalmának intézője. (Minden külön értesítés helyett.) — A dunántúli újságírók kongresszusa. Vasárnap tartották meg a dunántúli újságírók kongresszusukat Nagykanizsán. Az újságírókat nagyszámú közönség élén Kratki István polgármester várta a pályaudvaron. A kongresszus délután 4 órakor kezdődött a városháza közgyűlési termében. Kratki István polgármester a város közönsége nevében üdvözölte a kongresszust. Zimmer Ferenc a hírlapírók nyugdíjintézete fészéról nyújtott előnyökről beszélt. Kárpáthy Aurél pedig az újságírók egyesületének céljairól szólt. Márkus Miksa az újságírói szolidaritás jelentőségét hangoztatta. Bálint Arthur az egyesület alapszabályait ismertette, majd több felszólalás hangzott még el. A kongresszus ezután egyhangúlag elhatározta, hogy a kongresszus tagjai belépnek a magyar újságírók egyesületébe és kérik felvételüket a hírlapírók nyugdíjintézetébe. — Beregi előadó-estje. Ma, szombaton este fél 9 órai kezdettel a Griff-szálló nagytermében Beregi Oszkár drámai előadó-estét tart. A műsoron Vörösmarty, Petőfi, Ady, Kiss József, Czuczor, Kisfaludy Károly, Arany, Vajda, Komjáthy Jenő, Somló Sándor, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő legkiválóbb költeményei szerepelnek. Darabrészletek: Hamlet, Bánk bán, Fauszt, Julius Caesar, Romeo és Júlia. Jegyek 80 fillértől 2 pengőig előre válthatók Goldberg Gyula papirkereskedésében. — Cselédkitüntetési ünnepély. A m. kir. földmivelésügyi miniszter által Tóth István marcaltői gazdasági cselédnek a marcaltői gróf Esterházy-uradalom szolgálatában 50 éven át teljesített hűséges és becsületes munkásságáért adományozott elismerő oklevelet és 100 pengő pénzjutalmat dr. Jerfy József, a pápai járás főszolgabirája folyó hó 7-én Marcaltő községben a községháza előtti téren tartott kis ünnepély keretében a kitüntetés er-i kölcsi értékét, a szolgálati hűséget, a becsű-* letes munkát és a kitüntetett által nyújtott! példában rejlő erkölcsi tanulságokat méltató beszéd kíséretében adta át. Dr. Miklós József, a község plébánosa, a közönséghez intézett beszédében ugyancsak az ünnepély erkölcsi jelentőségét fejtegette és a kitüntetett által nyújtott példa követésére lelkes szavakkal buzdított. Kalmár Mihály községi biró a kitüntetettet a község nevében pár szives szóval üdvözölte. Az ünnepélyen a távollevő szolgálatadó gróf Esterházy Károly András marcaltői nagybirtokos képviseletében Takács Béla urad. főszámvevő, a község elöljárósága, képviselőtestülete, a község intelligenciája és nagyszámú közönség vettek részt. A cselédséget az uradalom este a kastély udvarán felállított sátorban vacsorával vendégelte meg.