Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-08-30 / 35. szám

S P 0 R T. Székesfehérvári DVE—Kinizsi 1:1 (1:0). Bajnoki. Biró: Erdélyi. Végre megértük az oly régen óhajtott s oly régen várt első osztályú első bajnoki mérkőzést s a játék azt mutatta, hogy nem hiába kívánta a város sportközönsége az első osztályú mérkőzéseket, mert a játék mindvégig heves iramú, magas nivóju volt, melyben az iram egy percig sem szünetelt, a támadások egymást követték, lövések, pompás védekezések töltötték ki a mérkőzés minden percét s amellett a helyi drukkeroknak is meg lehetett az az öröme, hogy a Kinizsi bemutatkozása jól sikerült; az első percekben ugyan nagy volt a Kinizsi elfogódottsága és a DVE védelmi hibából meg is szerezte a vezetést, de azután mar a Kinizsi is leküzdötte elfogódottságát s szerencsésen megúszta a kritikus első félidőt. A második félidőben már rá sem lehetett ismerni a Kinizsire, a félidőben adott tréneri utasítások és tanácsok teljesen átalakították a Kinizsit, olyan iramot diktált a csapat, hogy annak a DVE nem tudott ellenállni s Vacskó tizenegyesével ki is egyenlített s ebben a nagy nyomásban a DVE teljesen beszorult kapujába, s csak Litvig kapus szenzációs védései mentették meg kapuját az újabb góltól. A mérkőzés vége felé a DVE ismét felnyomul, nagyszerű gólhelyzetben azonban Jónás két lépésről az üres kapu fölé lövi a biztos gólnak látszó labdát, majd mezőnyjátékkal ér véget a félidő. A DVE csapatában egy erős, szimpatikus csapatot ismertünk meg, technikája sokkal nagyobb, mint a Kinizsié, de a szivük nem volt olyan. Egyénileg Tirk, Litvig, a centerhalf és a Pingiczer-Kotrobai szárny tünt ki. A Kinizsin már észrevehető Stick tréner munkája. A közvetlen védelem az elején bizonytalankodott, de azután jó volt. A halfsor akkor lett úr a pályán, mikor Böröndy lett a centerhalf. A csatársor még mindig szétesik, az első félidőben semmit sem nyújtott, a második félidőben azonban nagyot javult és általában kielégített. Erdélyit rövidlátása akadályozza a jó bíráskodásban. Sokíat nem lát meg, de tárgyilagossága kétségtelen és elnézéseiből egyik csapat sem jutott hátrányos helyzetbe. Perutzgyár—Soproni Move 2:1 (1:1). Bajnoki. Biró: Márkus. A fiatal Perutzgyári csapat mindjárt első mérkőzését szép eredménnyel nyerte. Hogy egy újonnan alakult csapat idegenben nyerni tud, az minden dicséretet megérdemel. Az első félidő váltakozó támadásokkal telik el, miközben mindegyik csapat egy-egy gólt ér el}. A második félidőben a Perutzgyár van fölényben és Riske lövésével megszerzi a győzelmet. A Perutzgyár minden embere lelkesen játszott, kitűnt a védelem és a csatársor balszárnya. Zalaegerszegi TE—Testvériség 2:1 (1:0). Bajnoki. Biró: Somló. A mérkőzésen a Testvériség csapata volt a többet támadó fél és csak a téves birói Ítéleteknek köszönheti vere- j ségét, melyek miatt a második félidőben csa- j pata le is vonult. Az első félidő legnagyobb 1 része már Testvériség-támadásokkal telik el, de lefutásból a ZTE szerzi meg a vezetést. Majd a második félidő állandó nyomása alatt a ZTE tizenegyest vét, melyet Kádi behelyez. Ezután a Testvériség döntő fölénybe kerül, a ZTE csak néha kísérletezik lefutásokkal, miközben a félidő közepén az oldalhálón keresztül a labda a hálóba jut, a biró azonban! gólt ítél, mire a Testvériség, minthogy a biró ítéletét nem hajlandó megváltoztatni, levonul. A Testvériség mindvégig szép játékot mu- j tátott, sokkal jobbat, mint a birói tévedések által győztes ZTE. Vasárnap a Kinizsi Sopronban játssza le i második mérkőzését az első osztályú bajnok- j ság negyedik helyezettjével, az SVSE csapa- j tával. A Kinizsi ismét nagy feladat előtt áll, j otthonában játszik az előkelő helyezésű sop- j roni csapattal s bizony nagy szükség lesz a j mindvégig lelkes játékra. Itthon a Perutzgyár játszik a másodosztály legerősebb csapatával, a SFAC és a SAK fúziójából alakult SFC csapatával, melynek biz nem hinnők, hogy a fiatal Perutzgyár csapata ellen tudjon állni, az is nagy dicséretére válik a csapatnak, ha nem nagy arányú vereséget szenved ettől a kétségtelenül legnagyobb játékerőt képviselő másodosztályú csapattól. eső-, szennyvíz- és trágyáié levezetésére, szellőztetésre, csatornázásra stb. nem rozsdásodik, könnyű, vizet nem ereszti át, olcsó ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS, Budapest, Andrássy-ut 33. Elárusító helyek: Friebert Miksa Pápa, Grünwald Testvérek Rt. Pápa. A Szentlászló-utca I. sz. alatti házban két, esetleg egy szoba irodai célokra is kíadló. Bővebbet ugyanott az üzletben. Modern fényképészeti műterem! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy 10 éves budapesti praxisom alatt szerzett tapasztalataim felhasználásával Pápán, Rákóczi-utca 10. szám alatt modern fényképészeti műtermet nyitottam. Speciális munkáink: legmodernebb művészi szines miniatűrök, nagyítások, természetes színes gyermek-felvételek, trükk-képek, továbbá amatőr munkák olcsó és művészi kidolgozása stb. a legszebb és legtartósabb kivitelben. — Áraim nagyon jutányosak! Kérem a tisztelt közönség szives pártfogását. Kováts és Társa Rákóczi-atca 10. Korvin-utca 4. száma házamban egyszoba=konyhás lakás kiadó. —Lőwenstein Jakab. Állami anyakönyvi kiyonat. 1930 augusztus 22—27. SZÜLETTEK: Aug. 22. Neumann Jakab tüzifakereskedő és neje Kálisch Johanna fia: Tibor, izr. Aug. 23 Nemcsics Elek tanár és neje Széptóth Mária fia: Imre Elek József, rk. Aug. 24. Weinberg Ábrahám Izsák talmudista és neje Grünwald Lea leánya: Szidónia, izr. Aug. 25. Németh Sándor földmivelő és neje Horváth Irma fia: József, ref. MEGHALTAK: Aug. 23. Csukárdi József, rk., 4 éves, bélhurut. Aug. 24. Nagy Jolán, rk., 12 hónapos bélhurut. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Aug. 23. Szakács János (özvegy) napszámos, ev. és Borbély Erzsébet, ev. Aug. 26. Eizler Bálint (özvegy) molnár, rk. és Keresztes Mária (özvegy), rk. — Imre István csizmadiasegéd, rk. és Ihász Erzsébet dohánygyári munkásnő, rk. Aug. 27. Resser János György pincér, rk. és Holl Erzsébet, rk. A kiadóhivatal vezetője: Nánik .Pál. Pápa, S030. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál. Hálanyilatkozat. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó férjem, illetőleg édes apánk elhunyta alkalmából részvétüknek bármi módon kifejezést adni, a ravatalra koszorút helyezni, vagy a temetésen megjelenni szívesek voltak, e helyen mondunk hálás köszönetet. Pápa, 1930 augusztus 27. Özv. Vargha Gyuláné és gyermekei. B. 9975/1930. sz. A pápai kir. járásbíróság. A Magyar Állam nevében A pápai kir. járásbíróság mint büntetőbíróság becsületsértés vétsége miatt Pados József ellen indított bűnügyben Tüske Károly főmagánvádló vádja felett Füredi Gyula kir. járásbiró és Turchányi Konrád jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Scheiber Jenő ügyvéd főmagánvádló képviselője és a vádlott jelenlétében Pápán, 1930. évi augusztus hó 6. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő Ítéletet: Pados József vádlott, 74 éves, r. kath. vallású, pápai születésű és lakos, magyar állampolgár, ír, olvas, vagyonos, nős, magánzó, bűnös az 1914: XL1. t.-c. 2. §-ába ütköző és első tétele szerint minősülő becsületsértés vétségében, amelyét úgy követett el, hogy Pápán, 1930 junius 6-án Tüske Károly főmagánvádlót »Rongyember« lealacsonyító és megszégyenítő kifejezéssel illette. A kir. járásbíróság ezért Pados József vádlottat az 1914: XLI. t.-c. 4. §-a alapján Harminc (30) P pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a II. Bp. 10. §-*a alapján 3 napi fogházra kell átváltoztatni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, de a költségeket a kir. járásbíróság az 1890: XLIII. t.-c. 4. §-a alapján egyelőre behajthataltlanoknak nyilvánítja. A Bp. 489. §-a alapján pedig köteles vádlott 24 P ügyvédi költséget és 4 P tanúd íjat főmagánvádlónak 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. A bíróság elrendeli, hogy az Ítélet egész terjedelmében vádlott költségére a »Pápai Hirlap«-ban közzététessék. Indokolás: A bíróság Pados József vádlott beismerése és a kihallgatott Szakács Dániel és Végh Dániel érdektelen tanuk egybehangzó esküalatti vallomása alapján beigazolva látta, hogy vádlott Pápán, 1930 junius 6-án a hetivásáron Tüske Károly magánvádlót valami magánjogi követeléséből kifolyólag rongyembernek nevezte. Ez a kifejezés lealacsonyító és megszégyenítő főmagánvádlóra nézve s így vádlottnak a cselekménye az 1914 :XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző és első tétele szerint minősülő becsületsértés vétségének alkotó elemét foglalja magában, a beszámítást és a büntethetőséget kizáró ok pedig nincs; ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani és őt az 1914: XLI. t.-c. 4. §-ának első tétele szerint el kellett ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság azt, hogy a sértés panaszosoknak jelenlétében történt, mint súlyosbító körülményt, ellenben vádlott büntetlen előéletét és magas korát mint enyhítő körülményt vette figyelembe. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Pápa, 1930 augusztus 6. Füredi Gyula s. k, kir. jb. alelnök.