Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.
1930-08-09 / 32. szám
r MEGJELENIK MINDEN SZOMÖATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. ZlOfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 181. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÓRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Itt az elektromos törvényjavaslat! A kormány az elektromos gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot, mielőtt az országgyűlés elé terjesztené, hozzászólás végett megküldötte a tudományos köröknek, szakegyesületeknek és az érdekelteknek. A kereskedelemügyi miniszter kiemeli, hogy a villamos energiafejlesztő telepek és vezetékek kiépítését a szabadvállalkozásnak akarja fenntartani és arra törekszik, hogy ezeknek létesítését megkönnyítse, csak olyan kötelezettségeket kiván törvénybe iktatni, amelyek a közérdek szempontjából elengedhetetlenek, de a villamos vállalatok érdekeivel és a méltányosság követelményeivel összeegyeztethetők. Ennél helyesebben alig lehetne megjelölni egy elektromos törvény célját. Fájdalom, a törvényjavaslat nem fedi egészen ezeket az intenciókat. De nem csodálkozom azon, hogy nem sikerült ezeket a maguk egészében érvényesíteni. Jó elektromos törvény alkotása — különösen a mai viszonyaink között — nehéz feladat. Az egész kérdés forrongásban van, lázas fejlődésben az elektromos ipar és vele együtt az elektromos gazdálkodás is. Hogy itt csak a megváltás és háramlás kérdését említsem: a magántőke ezideig abban a tudatban vállalkozhatott a villamosításra, hogy a hálózati befektetések túlnyomó részét képező távvezetékek nem esnek háramlás alá, hanem az ő örök tulajdonát képezik, A meglevő nagy távvezetékek, amelyek az országos ellátás szempontjából szóba jöhetnek, egyik-másik bányatársaság, vagy egy-két nagyobb elosztó társaság létesítette. Ezekből a távvezetékekből adják a vonal mentén fekvő községeknek, városoknak és ipartelepeknek az áramot, részben nagyban, amikor a szétoszátst a helyi szervek végzik, részben elvállalták egyes városokban és községekben a helyi elosztást is. Ezek a nagy társaságok abban az elgondolásban építették ki ezeket a költséges távvezetékeket, hogy ha valamely község vagy város meg is váltja idővel a helyi elosztó-hálózatot, meglevő telepeikkel és távolsági vezetékeikkel majd ők szolgáltatják nagyban az áramot ezeknek a közületeknek s a vonalak mentén idővel, bizonyára erősen megszaporodó ipartelepeknek. A törvényjavaslat ezzel szemben a díjtalan háramlást kiterjeszti az összes távvezetékekre, felborítja tehát ezeknek a nagy társaságoknak egész elgondolását. A javaslat szerint a vállalkozó elveszti 40 év múlva a távvezeték nagy tőkebefektetését és nyakán maradnak az addig, bizonyára nagyon kifejlődő központi telepek. Amiennyire természetes és teljes kártalanítás mellett a magánvállalkozás tevékenységét talán nem is gátolná a megváltási kötelezettség kodifikálása, annál kevésbbé tu : dom helyeselni az ingyenes háramlás kötelezettségének előírását. Az elektromos vállalat élő szervezet, napról-napra fejlődik, naprólnapra újabb találmányok, szerkezetek keletkeznek, amelyeket a vállalkozásnak alkalmaznia kell, hogy megfeleljen az energiagazdálkodás igényeinek és kielégíthesse a fogyasztók szükségletét. Melyik vállalkozó fog már most az ingyenes háramlási idő közeledtével újabb és újabb befektetésekkel és berendezésekkel gondoskodni az üzembiztonság és a fogyasztók igényeinek kielégítéséről? Elsorvad a vállalat, szenvedni fog az energiagazdálkodás és a fogyasztó is. Az eddigi községi és megyei konceszsziók helyett az állami engedélyezés statuálásában — eltekintve attól, hogy ez a kérdés súlyosan érinti a közületek autonómiáját, anyagi érdekeit — nem látom az intézkedésnek valami különös nagy jelentőségét. Kétségtelen, hogy a községek, városok, megyék nem psinálnak mindig országos energiagazdálkodási politikát, hanem városi vagy megyei tekintetek lépnek sokszor előtérbe. De végül is ott van a kormány felügyeleti joga! Ha valamelyik közületnek az elhatározása beleütközik országos érdekekbe, a kormány nem tartozik azt jóváhagyni, hanem utasíthatja a közületet más határozat hozatalára, amint előfordult ez a múltban is, amióta az energiagazdálkodás fő elvei kij.egecesedtek és a főfelügyelet nem merült ki rendészeti, élet- és vagyonbiztonsági, távirdavédelmi és vagyonfelügyeleti kérdések elbírálásában. A lényeg az engedélyezési eljárásnál — tisztán az elektromos gazdálkodás nézőpontjából tekintve a kérdést — az, hogy az eljárás gyors, egyszerű és olcsó legyen s az engedélyezésnél tisztán a köz- és energiagazdálkodási érdekek legyenek irányadók. A kormány átdolgozhatja ezt a törvényjavaslatot, szem előtt tartva azt, amit a miniszter úr is kiemel, hogy ennek a törvénynek — miután a magyar állam ma nincs abban a helyzetben, hogy anyagilag járuljon az elektromos gazdálkodás előmozdításához — csak az lehet a föladata, hogy megteremtse az elektromos gazdálkodás fejlődéséhez szükséges kedvező atmoszférát, elhárítson az útból minden bürokratikus és egyéb akadályt, hogy a szabadvállalkozás a tőke prosperitásának reményében folytathassa az utóbbi években nagy lendülettel megindult tevékenységét. Dr. S. S. ÚJDONSÁGOK. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Hrossó József műszaki tanácsost, a helybeli földmérési felügyelőség vezetőjét főtanácsossá, Medggyessy László főmérnököt pedig műszaki tanácsossá nevezte ki. — Kitüntetés. Dr. Szeiberling Rezsőt, vármegyénk kiváló árvaszéki elnökét, a kormányzó a közigazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. — Dr. Botka István halála. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy dr. Névedi Botka István, a zirci járás főszolgabirája, e hó 1-én munkás életének 45., közszolgálatának 22. évében agyvérzés következtében hirtelen elhunyt. A boldogult a vármegyei közigazgatásnak egyik kiválóan érdemes, szorgalmas, tehetséges tisztviselője volt, aki pályáját Veszprémmegyénél 1908-ban, mint közig, gyakornok kezdte meg, 1909-ben aljegyzővé választották s ezidőben a PAPÁI ÁLTALÁNOS BANK RT, Befizetett alaptőke 100.000 P. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, esak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. főispáni titkárságot is betöltötte egyideig néhai Hunkár Dénes főispán mellett. 1920-ban tb. főjegyzővé nevezte ki a főispán, 1926 óta pedig a zirci járás nagy szeretettől és tisztelettől övezett főszolgabirája volt. Kedves, úri egyéniség volt s minden kérdésben az igazság mellett a legjobb akarat irányította tetteit. Váratlan halála az egész vármegyében osztatlan részvétet kellett. Holttestét vasárnap délelőtt Zircen történt beszentelés után Kéttornyulakra szállították s itt helyezték örök pihenőre a családi sírboltban. Korai halálát édesanyja: özv. Botka Jenőné; felesége szül. Hannig Gizella; testvérei Emma férj. Szászi Béláné, Ilonka özv. dr. Saáry Tiborné, József, Elemér és Valéria, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Áldás emlékére ! — Értesítő-ismertetés. A református nőnevelő-intézet értesítője. (Szerkesztette dr. Kőrös Endre tan. kép. kir. főigazgató, az intézet igazgatója.) Az intézet két ágazatából áll: tanítónőképző-intézetből és polgári leányiskolából A tanítónőképző-intézetben az igazgatóval 14 rendes tanár és három hitoktató látta el a tanítás munkáját. A tanítási eredmény nagyon jónak, az egészségi állapot kifogástalannak mondható. Iskolai ünnepet hat esetben tartottak, melyek közül kiemelkedik az évzáró ünnep, amelyet Kisfaludy Károly centennáris emlékezetének szenteltek. A tanulmányi segédeszközök között első helyet foglal el az előadás, amelyet Edisonról és korszakos találmányairól Lux Lajos tanár október 20-án tartott. Nagyobb kiránduláson vettek részt Sopronban és KeszthelyHéviz fürdőn. Dr. Antal Géza püspök és Vargha Kálmán főiskolai gondnok több izben meglátogatták az intézetet, melyet március 3-án megtekintett Schrőder Ervin közokt. államtitkár is. A tanári testület, élén az igazgatóval, társadalmi és irodalmi téren élénk tevékenységet fejtett ki; a növendékek pedig a Lorántffy Zsuzsánna önképzőkörben adták tanújelét szépen bontakozó tehetségüknek. A jubiláris ösztöndíjalap 5488"80 P-re gyarapodott. A növendékek összesen 13.765 P jótéteményben részesültek. A gyakorlati kiképzésre nagy súlyt helyeztek. Vizsgálatot tett az év végén 161 növendék, kik vallás szerint így oszlottak meg: ref. 116, ev. 22, r. kath. 5, unit. 2, izr. 16; előmenetel szerint jeles 7, jó 51, elégséges 86, egy vagy több tárgyból elégtelen 17. Képesítőre állottak 19-en, mindnyájan tanítónői oklevelet kaptak. A gyakorló elemibe 35 növendék járt. — A polgári leányiskola tanári kara a hitoktatókkal 14 tagból állott. Tanév végén 76 nyilvánosés 15 magántanulója volt az iskolának. 56 ref., 24 ev. és 11 izr. Jeles osztályzatot kapott 26, jót 46, elégségeset 16, elégtelent mindössze csak 3 tanuló. — Az intézettel kapcsolatos internátusban 118 növendék nyert teljes ellátást, gondos felügyeletet és szerető nevelést. — A pótbeiratások szeptember 3—6. napjain lesznek. — A kisipari hitel folyósításáról a következőket tudatjuk a.helybeli és vidéki iparossággal. A kormány által engedélyezett tiz millió pengőből nyolc millió jut a vidéki iparosságra. A kamat 7V 2%0 S> me ly összegben a folyósítással kapcsolatos költségek nem foglaltatnak bent. A kölcsön kétféle: Két jó kezes mellett folyósított váltókölcsön három havi váltólejárattal; ingatlan-fedezet melletti kölcsön hat havi váltólejárattal. A kölcsön visszafizetése mintegy két év. Két jó kezes mellett maximálisan 4000 P, ingatlanfedezettel 16.000 P igényelhető. Kézizálogra (pl. kész bútor, stb.) becsértékének 40°/ 0-ig folyósítható kölcsön. A vidéki iparosság részére az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (Budapest, IV., Károly-körút 3/c.) folyósítja a kölcsönt, tehát a kölcsön-kérvénnyel vagy a kölcsön iránti minden egyéb megkeresései ide kell fordulni. Ipartestület, Pápa.
