Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-08-09 / 32. szám

r MEGJELENIK MINDEN SZOMÖATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. ZlOfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 181. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÓRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Itt az elektromos törvényjavaslat! A kormány az elektromos gazdálkodás­ról szóló törvényjavaslatot, mielőtt az ország­gyűlés elé terjesztené, hozzászólás végett meg­küldötte a tudományos köröknek, szakegyesü­leteknek és az érdekelteknek. A kereskedelemügyi miniszter kiemeli, hogy a villamos energiafejlesztő telepek és vezetékek kiépítését a szabadvállalkozásnak akarja fenntartani és arra törekszik, hogy ezek­nek létesítését megkönnyítse, csak olyan kö­telezettségeket kiván törvénybe iktatni, ame­lyek a közérdek szempontjából elengedhetet­lenek, de a villamos vállalatok érdekeivel és a méltányosság követelményeivel összeegyez­tethetők. Ennél helyesebben alig lehetne meg­jelölni egy elektromos törvény célját. Fáj­dalom, a törvényjavaslat nem fedi egészen ezeket az intenciókat. De nem csodálkozom azon, hogy nem sikerült ezeket a maguk egé­szében érvényesíteni. Jó elektromos törvény alkotása — különösen a mai viszonyaink kö­zött — nehéz feladat. Az egész kérdés for­rongásban van, lázas fejlődésben az elektro­mos ipar és vele együtt az elektromos gaz­dálkodás is. Hogy itt csak a megváltás és háramlás kérdését említsem: a magántőke ezideig ab­ban a tudatban vállalkozhatott a villamosí­tásra, hogy a hálózati befektetések túlnyomó részét képező távvezetékek nem esnek háram­lás alá, hanem az ő örök tulajdonát képezik, A meglevő nagy távvezetékek, amelyek az or­szágos ellátás szempontjából szóba jöhetnek, egyik-másik bányatársaság, vagy egy-két na­gyobb elosztó társaság létesítette. Ezekből a távvezetékekből adják a vonal mentén fekvő községeknek, városoknak és ipartelepeknek az áramot, részben nagyban, amikor a szétosz­átst a helyi szervek végzik, részben elvállal­ták egyes városokban és községekben a helyi elosztást is. Ezek a nagy társaságok abban az elgondolásban építették ki ezeket a költ­séges távvezetékeket, hogy ha valamely köz­ség vagy város meg is váltja idővel a helyi elosztó-hálózatot, meglevő telepeikkel és tá­volsági vezetékeikkel majd ők szolgáltatják nagyban az áramot ezeknek a közületeknek s a vonalak mentén idővel, bizonyára erősen megszaporodó ipartelepeknek. A törvényjavaslat ezzel szemben a díj­talan háramlást kiterjeszti az összes távve­zetékekre, felborítja tehát ezeknek a nagy társaságoknak egész elgondolását. A javas­lat szerint a vállalkozó elveszti 40 év múlva a távvezeték nagy tőkebefektetését és nya­kán maradnak az addig, bizonyára nagyon ki­fejlődő központi telepek. Amiennyire természetes és teljes kárta­lanítás mellett a magánvállalkozás tevékeny­ségét talán nem is gátolná a megváltási kö­telezettség kodifikálása, annál kevésbbé tu : dom helyeselni az ingyenes háramlás kötele­zettségének előírását. Az elektromos vállalat élő szervezet, napról-napra fejlődik, napról­napra újabb találmányok, szerkezetek kelet­keznek, amelyeket a vállalkozásnak alkalmaz­nia kell, hogy megfeleljen az energiagazdál­kodás igényeinek és kielégíthesse a fogyasz­tók szükségletét. Melyik vállalkozó fog már most az ingyenes háramlási idő közeledtével újabb és újabb befektetésekkel és berendezé­sekkel gondoskodni az üzembiztonság és a fogyasztók igényeinek kielégítéséről? Elsor­vad a vállalat, szenvedni fog az energiagaz­dálkodás és a fogyasztó is. Az eddigi községi és megyei koncesz­sziók helyett az állami engedélyezés statuá­lásában — eltekintve attól, hogy ez a kérdés súlyosan érinti a közületek autonómiáját, anyagi érdekeit — nem látom az intézkedés­nek valami különös nagy jelentőségét. Két­ségtelen, hogy a községek, városok, megyék nem psinálnak mindig országos energiagaz­dálkodási politikát, hanem városi vagy me­gyei tekintetek lépnek sokszor előtérbe. De végül is ott van a kormány felügyeleti joga! Ha valamelyik közületnek az elhatározása be­leütközik országos érdekekbe, a kormány nem tartozik azt jóváhagyni, hanem utasíthatja a közületet más határozat hozatalára, amint elő­fordult ez a múltban is, amióta az energia­gazdálkodás fő elvei kij.egecesedtek és a fő­felügyelet nem merült ki rendészeti, élet- és vagyonbiztonsági, távirdavédelmi és vagyon­felügyeleti kérdések elbírálásában. A lényeg az engedélyezési eljárásnál — tisztán az elek­tromos gazdálkodás nézőpontjából tekintve a kérdést — az, hogy az eljárás gyors, egyszerű és olcsó legyen s az engedélyezésnél tisztán a köz- és energiagazdálkodási érdekek legye­nek irányadók. A kormány átdolgozhatja ezt a törvény­javaslatot, szem előtt tartva azt, amit a mi­niszter úr is kiemel, hogy ennek a törvény­nek — miután a magyar állam ma nincs ab­ban a helyzetben, hogy anyagilag járuljon az elektromos gazdálkodás előmozdításához — csak az lehet a föladata, hogy megteremtse az elektromos gazdálkodás fejlődéséhez szük­séges kedvező atmoszférát, elhárítson az út­ból minden bürokratikus és egyéb akadályt, hogy a szabadvállalkozás a tőke prosperitá­sának reményében folytathassa az utóbbi években nagy lendülettel megindult tevékeny­ségét. Dr. S. S. ÚJDONSÁGOK. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Hrossó József műszaki tanácsost, a helybeli földmérési felügyelőség vezetőjét főtanácsossá, Medggyessy László főmérnököt pedig műszaki tanácsossá nevezte ki. — Kitüntetés. Dr. Szeiberling Rezsőt, vár­megyénk kiváló árvaszéki elnökét, a kormányzó a közigazgatás terén szerzett érdemei elismeré­séül a III. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. — Dr. Botka István halála. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy dr. Névedi Botka István, a zirci járás főszolgabirája, e hó 1-én munkás életének 45., közszolgálatának 22. évében agyvérzés következtében hirtelen elhunyt. A boldogult a vármegyei közigazgatásnak egyik kiválóan érdemes, szorgalmas, tehetséges tiszt­viselője volt, aki pályáját Veszprémmegyénél 1908-ban, mint közig, gyakornok kezdte meg, 1909-ben aljegyzővé választották s ezidőben a PAPÁI ÁLTALÁNOS BANK RT, Befizetett alaptőke 100.000 P. Takarékbetétek elfogadása a legma­gasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, esak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. főispáni titkárságot is betöltötte egyideig néhai Hunkár Dénes főispán mellett. 1920-ban tb. főjegyzővé nevezte ki a főispán, 1926 óta pedig a zirci járás nagy szeretettől és tisztelettől övezett főszolgabirája volt. Kedves, úri egyéniség volt s minden kérdésben az igazság mellett a leg­jobb akarat irányította tetteit. Váratlan halála az egész vármegyében osztatlan részvétet kellett. Holttestét vasárnap délelőtt Zircen történt be­szentelés után Kéttornyulakra szállították s itt helyezték örök pihenőre a családi sírboltban. Korai halálát édesanyja: özv. Botka Jenőné; felesége szül. Hannig Gizella; testvérei Emma férj. Szászi Béláné, Ilonka özv. dr. Saáry Tiborné, József, Elemér és Valéria, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Áldás emlékére ! — Értesítő-ismertetés. A református nő­nevelő-intézet értesítője. (Szerkesztette dr. Kőrös Endre tan. kép. kir. főigazgató, az intézet igazgatója.) Az intézet két ágazatából áll: tanítónőképző-intézetből és polgári leányiskolá­ból A tanítónőképző-intézetben az igazgatóval 14 rendes tanár és három hitoktató látta el a tanítás munkáját. A tanítási eredmény nagyon jónak, az egészségi állapot kifogástalannak mondható. Iskolai ünnepet hat esetben tartot­tak, melyek közül kiemelkedik az évzáró ünnep, amelyet Kisfaludy Károly centennáris emlékeze­tének szenteltek. A tanulmányi segédeszközök között első helyet foglal el az előadás, amelyet Edisonról és korszakos találmányairól Lux Lajos tanár október 20-án tartott. Nagyobb kirán­duláson vettek részt Sopronban és Keszthely­Héviz fürdőn. Dr. Antal Géza püspök és Vargha Kálmán főiskolai gondnok több izben meg­látogatták az intézetet, melyet március 3-án megtekintett Schrőder Ervin közokt. államtitkár is. A tanári testület, élén az igazgatóval, társa­dalmi és irodalmi téren élénk tevékenységet fejtett ki; a növendékek pedig a Lorántffy Zsuzsánna önképzőkörben adták tanújelét szépen bontakozó tehetségüknek. A jubiláris ösztöndíj­alap 5488"80 P-re gyarapodott. A növendékek összesen 13.765 P jótéteményben részesültek. A gyakorlati kiképzésre nagy súlyt helyeztek. Vizsgálatot tett az év végén 161 növendék, kik vallás szerint így oszlottak meg: ref. 116, ev. 22, r. kath. 5, unit. 2, izr. 16; előmenetel szerint jeles 7, jó 51, elégséges 86, egy vagy több tárgyból elégtelen 17. Képesítőre állottak 19-en, mindnyájan tanítónői oklevelet kaptak. A gyakorló elemibe 35 növendék járt. — A polgári leányiskola tanári kara a hitoktatókkal 14 tagból állott. Tanév végén 76 nyilvános­és 15 magántanulója volt az iskolának. 56 ref., 24 ev. és 11 izr. Jeles osztályzatot kapott 26, jót 46, elégségeset 16, elégtelent mindössze csak 3 tanuló. — Az intézettel kapcsolatos internátusban 118 növendék nyert teljes ellá­tást, gondos felügyeletet és szerető nevelést. — A pótbeiratások szeptember 3—6. napjain lesznek. — A kisipari hitel folyósításáról a követ­kezőket tudatjuk a.helybeli és vidéki iparos­sággal. A kormány által engedélyezett tiz millió pengőből nyolc millió jut a vidéki iparosságra. A kamat 7V 2%­0 S> me ly összegben a folyósí­tással kapcsolatos költségek nem foglaltatnak bent. A kölcsön kétféle: Két jó kezes mellett folyósított váltókölcsön három havi váltólejárat­tal; ingatlan-fedezet melletti kölcsön hat havi váltólejárattal. A kölcsön visszafizetése mintegy két év. Két jó kezes mellett maximálisan 4000 P, ingatlanfedezettel 16.000 P igényelhető. Kézi­zálogra (pl. kész bútor, stb.) becsértékének 40°/ 0-ig folyósítható kölcsön. A vidéki iparosság részére az Iparosok Országos Központi Szövet­kezete (Budapest, IV., Károly-körút 3/c.) folyó­sítja a kölcsönt, tehát a kölcsön-kérvénnyel vagy a kölcsön iránti minden egyéb meg­keresései ide kell fordulni. Ipartestület, Pápa.

Next

/
Thumbnails
Contents