Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-07-26 / 30. szám

Pa rád i viz gyógyitalként használva feltűnő hatású: rend­ellenes gyomorsavképződésnél, gyomorhurut az epevezeték idült hurutja után fellépő sárga­ság, idült bélhurut, gégelégcső és hörghurut, valamint hólyaghurut eseteiben. Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI, Király-utca 12. A rabbifeérdéshez. Impavidum ferient ruinae. Nincs szándé­komban a Pápai Hírlapban per latum et longum megjelent riportra reflektálni, mert nem akarok abba a hibába esni, melyben a cikkiró oly jól érezte magát. Gsak azon valótlanságot akarom megcáfolni, hogy boldogemlékü főrabbinknak a március 15-én tartott magyar szónoklata ide­genítette volna el végleg az ő elleneit tőle, mert juniustól márciusig még hosszabb idő, mint márciustól novemberig. És különben nem is boldogult főrabbival mutatkozott az ellenkezés, hanem a hitközség elöljáróságával, de nem is galíciaiaknak, sem munkácsiaknak; mert menjen be a cikkiró akár­melyik „galíciai", vagy munkácsinak tartott tin­cses zsidó házába és próbáljon gyermekeivel másképen beszélni, mint magyarul, nem fogják megérteni. Ezeknek hazafiságát csak megkísé­relni is pellengére állítani oly bűn, mely már túlmegy azon a törvényen, hogy ha van szeny­nyese, mossa odahaza. T A szerkesztőség másolatban inegküldötte a mult heti cikkemre beérkezett szánalmas da­dogást. Sajnálom szegény beküldőt és elképze­lem, mennyit kellett izzadnia, míg ezt a néhány soros szellemes replikát megfogalmazta. Én ugyan nem voltam olyan müveit és csak magyar cimet adtam közleményemnek, mert nem tudtam, hogy a „munkácsiak" deákul is tudnak. Nincs is szándékomban a soraiban felhozottakat cá­folni, mert én sehol nem állítottam, hogy Pápán a zsidó gyermekek nem tudnak magyarul. Csak arra akarom a tisztelt úr szives figyelmét fel­hívni, hogy Rómában volt egy istenszobor, me­lyet Janusnak hivtak és két arccal szoktak áb­rázolni. Az egyik jobbra nézett, a másik meg balra. És ezzel aztán „dixi et salvavi animam meam". Több válaszom nincs. Egy hitközségi tag, RÁKÓCZI FÁJA. (Kisbaráthegy.) Öreg szil áll a hegytetőn merengve, s hajt évről-évre újabb lombokat; kit megtörött az élet annyi terhe, jöjj, jöjj velem föl, enyhe* árny fogad. jöjj, jöjj velem; szemedre édes álom fog csalni fényes, drága képeket; tekints körül a szellős szemhatáron; ködön keresztül bércek kéklenek. E lomb alatt most homlokom lehajtom, s úgy hallgatom a szellők sóhaját; bibor-vörös rózsákat hint az alkony virágos völgyön, ringó lombon át. Szelid merengés tündérkéje halkan felém kinyújtja hófehér kezét; még álom-hintő csókját érzi ajkam, s a táj ködös lesz, csöndes és setét. S halk hangot hallok; szellősuttogáshoz hasonló selymes hangokat; talán ehhez hasonló suttogást hoz az őszi rétről induló patak. Rákóczi állott egykor itt merengve, s szemlélve harcban álló hadsorát, míg lenn a völgyben fényes győzelemre zengtek a győztes kuruc harsonák. .. . Szememről halkan elsuhant az álom, Aranyt dobál felém az alkonyat S könnyes szemekkel halkan itt megáldom Rákóczi fája szentelt lombodat. Tóth Géza. Ü.ÍPOKSÁdOH;. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai református egyházmegye julius 8-án városunk­ban tartotta évi rendes közgyűlését. Dr. jókay­Ihász Miklós ehin. gondnok elnöki megnyitó­jában főkép a zsinat eredményes törvényhozói munkásságával foglalkozott. Jakab Áron esperesi jelentése részletes és hü képet nyújtott az összes egyházak külső és belső életéről, valamint fő­kép arról az áldásos hatásról, melyet a nemrég lefolyt püspöki generális vizitáció gyakorolt a hivek lelkére. Kegyelettel emlékezett meg az egyházmegye volt egyházi és világi főjegyzőjé­nek, Vikár Vincének és Körmendy Bélának el­hunytáról. A világi főjegyzői állásra a szavazást elrendelték. Óié Sándor és Fejes Zsigmond újonnan választott tanácsbirák esküt tettek. Dr. Somogyi Károly devecseri ügyvédet ehm. ügyész­nek, dr. Kis Gábort ehm. számvevőnek meg­választották. Az egyházmegye tanítói néhai Kis József esperes nevére 500 P-ős alapítványt tettek. Egyházmegye felír a zsinathoz, hogy az átmenet megkönnyítése céljából az új liturgia beveze­tését 1936-ig halassza el. A pápai templom­alapra történő gyűjtést a lelkészek és a hivek áldozatkész figyelmébe ajánlották. — Uj ferencrendi házfőnök. P. Weiss Richárd pápai ferencrendi házfőnököt a Rend tartományi kormányzója esztergomi házfőnökké nevezte ki. Távozását tisztelő híveinek sokasága őszintén sajnálja. Helyette pápai házfőnök P. Markó Dénes lett. — Kamarai közgyűlés. A győri kerületi kereskedelmi és iparkamara július 27-én, vasárnap d. é. fél 11 órakor a kamara nagy tanácstermé­ben rendkívüli közgyűlés tart. A tárgysorozat fontosabb pontjai: Elnöki jelentés. — Az 1930. évi munkásjutalmazásokra pályázat hirdetése. — A segéd nélkül dolgozó kézműiparosok forgalmi adó alól való mentesítése. — A kizárólag fagylalt árusításával foglalkozó üzletek nyitvatartása. — A kútcsináló ipar gyakorlása. — Az automobil javítás és szerelés iparjogi minősítése. — Az iparhatósági telepengedély alapján felállított ipar­telepek külön engedély nélküli üzembehelyezése. — Az iparmegszüntetési bejelentések bélyeg­kötelezettsége. — Közszállítási szabályrendeletek ügye. — A kiskereskedelmi hitel kamatlábának új megállapítása. — Titkári jelentés az ügy­forgalomról. — A kartelekről szóló törvény­javaslat tervezete. — A karácsonyi „jótékony A tudományé a szó. Dr. Ralph C heney newyorki egyetemi tanár többek között a következőket irja a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról: „Kétségtelenül a coffein az az egyedüli gyógyital, amely mérsékelt mennyiségben fogyasztva, közvetlenül fokozza mindkét nembeli felnőttnél a test teljesítőképességét. A kávéfogyasztás tehát kívánatos szokás, mert gyorsan és — bizonyos mennyiség elfogyasztása után — több órára serkenti az agy corticalis felületét nagyobb és exaktabb tevékenységre." így ék tehát valódi, jó babkávét! MEINL GYULA R.-T. Fióküzlet: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon: 82. «uj f m Rcii minőSÉGE^AZDRSAGOSSAGR FELÜLmÚLHRTflTLflq nncvBATonv-ujLnia EGYESÜLT IPRRmUVER RT BUDRPE5T,V. VILÍT105-CSA5ZA R- UT 32 vásárok" engedélyeztetése. — A gabonajegyek­ről szóló 1930. évi XXII. t.-c. végrehajtása. — A magánosok húskimérése ügyében kelt 125.887/1930. számú K. M. rendelet végre­hajtása. — Értesítő-ismertetés. A r. kat. polgári fiúiskola értesítője. (Közzéteszi Horváth István igazgató.) Az 1929—30. iskolaév története elsősorban beszámol az izr. polgári fiú­iskolának a r. kat. polgári iskolába történt beolvadásáról, ismertetvén a vallás- és közok­tatásügyi miniszternek e tárgyban a vármegye tanfelügyelőjéhez intézett leiratát, a r. kat. és izr. hitközségek között létrejött megállapodást és a város véghatározatát. A továbbiakban olvashatjuk a történetben, hogy a megállapodás folytán Blau Henrik, Bihari Artúr és Pollák Lajos volt izr. polg. isk. igazgatót, illetőleg tanárokat az iskolához rendes tanároknak meghívták. A szokásos hazafias ünnepeket megtartották. Egészségi állapot és a tanulók magaviselete általában jó volt. Két napos tanul­mányi kiránduláson vettek részt Sopron és környékén. Örömmel jegyzik fel, hogy dr. Rott Nándor megyés püspök az iskolaszék kiváló elnökét, Németh József plébánost zselicszent­jakabi c. apáttá nevezte ki. Szülői értekezletet három esetben tartottak. A tanári testület 12 tagból állott. Az iskola elég népes volt. Tanév végén bizonyítványt kapott 191 tanuló. Ezek vallás szerint így oszlottak meg: r. kat. 146, ref. 7, ev. 17, izr. 21. EÍŐmenetel szerint : jeles 9, jó 53, elégséges 78, egy vagy több tárgyból elégtelen 56. A pótbeiratások szept. 1—2-án lesznek. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Jenny Máriát, a pápai r. kat. polgári fiúiskolához szolgálattételre beosztott polg. isk. tanárt, a soproni állami polgári leányiskolához helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszter Gáspár Fe­renc pápai járásbirósági irodafőtisztet, aki év­tizedeken át teljesített a helybeli biróságnál úgy a felsőbbség, mint a közönség elismerését ki­vívó kifogástalan szolgálatot, saját kérelmére az újpesti kir. járásbírósághoz helyezte át. — Spitz Márk öngyilkossága. Az egész országot sújtó gazdasági válság, mely különös súllyal nehezedik már évek óta egykor virágzó gabonakereskedelmünkre, áldozatul követelte egyik legképzettebb, közbecsülésnek örvendő kereskedőjét, Spitz Márkot. Spitz Márknak év­tizedek óta volt városunkban nagyforgalmú, ha­talmas üzlete. Nagy uradalmak ép úgy, mint a környékbeli kisebb gazdák leginkább vele bonyo­lították le gabonaüzleteiket, mindenkor teljes megelégedésükre. A háború válságos idejében különösen nehéz volt a helyzete, de úgy ekkor, mint később is mindig korrektnek, becsületes­nek ismerte mindenki, aki a külföldi piacokon is becsületet szerzett a magyar kereskedelem­nek. A gabonaárak zuhanása és a külföldi ex­port csökkenése óta cége mind rosszabb hely­zetbe került, egész vagyonát elvesztette és a súlyos gondok között nem talált más megol­dást, mint a halált; csütörtökön reggel irodájá­ban, mikor a háztól mindenki távolt volt, fel­akasztotta magát. Egy negyedórával végzetes tettének elkövetése után hazajött szerető hitvese és irodakisasszonya, de akkorra ő már kiszen­vedett. Tragikus halála az egész városban nagy megdöbbenést és igaz részvétet keltett. Felesége és három fia siratják benne a legjobb férjet, illetve a leggondosabb apát, de mindenki, aki ismerte őt, szívből sajnálja, hogy az anyagi küzdelmek felőrölték ideg-erejét és tisztes pá­lyája után ily szomorúan kellett végeznie. Pénteken délután nagy részvét mellett helyezték örök pihenőre az izr. sírkertben. Nyugodjék csendesen.

Next

/
Thumbnails
Contents