Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-01-25 / 4. szám

Telefon 174. Csipkék, Telefon 174. szalagok és rövidáruk- kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemtíek, harisnyák, keztytík, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök, böröndÖk,stb. Mint régi tanítványa, mint kimagasló személyének diákkorom óta változatlan tisz­telője, büszke megelégedéssel és boldog ér­zéssel küldöm legőszintébb gratulációmat e nagyszerű megtiszteltetése alkalmából és ezen példás és mesteri megnyilatkozásáért. • Egyébként szeretettel ápolgatom mind­azoknak a kedves kötelékeknek az emlékszá­lait, amelyek püspök úr kiváló személyéhez fűznek, mint pl. a kollégiumi nyolc esztendőt, az amerikai és pápai találkozásokat, bensősé­ges leveleit, tanulságos és magvas előadásait és lélekemelő szónoklatait. Igaz nagyrabecsülésem kifejezésével, püspök urat tisztelettel és szeretettel köszönti, az Ön régi és készséges hive Dr. Löwinger Ernő. Submarine Submarine Kérdések Heródes udvaroncaihoz. Miért remegnek úgy? Hisz tele van a város katonával, Jeruzsálemet Cézár kardja védi, Az Írástudó mind selyembe jár S a farizeus tapsot kap az utcán. Heródes nem beteg. Rend van és béke, Sőt tavaszodik, az olajfák nyílnak, Hát mért remegnek úgy? Félelmük oka Ia nagy bujdosó fény, Az üstökös? Ne féljenek már töle! Eltűnt, A tenger nyelte el örökre. Az ég kitisztult. Csupa csendes csillag, A hold csónakja oly nyugodtan úszkál Hispánia felett! Oly szép az élet! Hát mért remegnek úgy? Hogy illata erös a liliomnak S Burgundiában \sok az ibolya? Ki bánja? Csak Augusztus császár éljen S a kaitok, brittek és a gallus\ok És Dáciában legyen hadvezér! Pannoniától félni? Kár. Minek? Pannoniában nincsen légió. Hát mért remegnek úgy? Az angyalok daloltak és december Idusára tíz nappal egy kis gyermek Született? Ó, botor ijedtség! Ki fél egy gyermektől, kinek nincs atyja? Nincs fegyvere, nincs katonája, nincsen Semmi hatalma, csak egy ifjú anyfa? Hát mért remegnek úgy? Világ Cézárja: a fegyver az úr most! Egy gyönge gyermek csak nem dönti meg tán Heródes trónusát? Az írástudók S farizeusok egyesült hatalmát? Mivel? A semmivel? Egy tartománnyal? Mely csonka? S hallgat? Ámde vár. És nem hiába. Hát mért remegnek úgy? Harsányi Lajos. — Csecsemővédelmet szolgálunk, ha Baby-gyártmányú gyermekkocsit használunk. Annak gyártási módszere olyan, hogy javításra nem szorul. Tetszetős kivitelüket és alacsony árait mindenki felismeri. Gyári lerakat Pápa és vidékére az Első Pápai Versenybazár Kossuth Lajos utca 19. Telefon 193. — Személyi hirek. Dsida Ottó győrtan­kerületi kir. főigazgató az egész héten át vá­rosunkban tartózkodik és hivatalos iskolalá­togatást végez a bencés reálgimnáziumban és a református gimnáziumban. — Sarudy Ottó tanítóképző-intézeti kir. főigazgató a hely­beli állami tanítóképző-intézetben volt hiva­talos látogatáson. — Vargha Kálmán, a pápai főiskola egyházi gondnoka a theológia aka­démián, nőnevelő-intézetben és Dsida főigaz­gatóval együtt a református gimnáziumban végez iskolalátogatást. — Dr. Csiba Mór veszprémi kir. pénzügyigazgató a helybeli kir. állampénztár és városi adóhivatal ellenőrzése céljából pár napja városunkban tartózkodik. — A Jókai-kör előadó-ülése. Irodalmi egyesületünk a mult vasárnap ismét olyan elő­adó-ülést rendezett, amelyre méltán büszke lehet s mellyel — mint mindig — most is rá­szolgált a közönség hálás elismerésére, amely­nek alkalmat nyújtott egy olyan világhírű „doctus poéta" megismerésére, aminő Vikár Béla s egy olyan ihletett ajkú, nemzeti érzésű dalnok meghallgatására, aminő Harsányi Lajos. Mindkettőjük egyéniségét és eddig végzett munkáját a kör nagynevű elnöke, dr. Antal Géza klasszikus szépségű szavakban méltatta. Vikárról szólva, érintette azt a kapcsolatot is, mely őt Pápához fűzi, hol 60 év előtt az első gimnáziális osztályt járta, majd áttért a fárad­hatlanul munkás, nagy műfordító, a tudós, a költő jellemzésére, nem hagyva figyelmen kívül azokat a megbecsüihetetlen szolgálatokat, miket Vikár a finn-magyar testvériség elmélyítése kö­rül szerzett. Harsányiban az újabb magyar líra egyik díszét köszöntötte, a vallásos költőt, a Hanság költőjét és a magyar szentek regé­nyeinek művészi megiróját. A lelkes tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Győr Sándor a Kalevalából olvasta fel pompásan pointozott előadásban a Vejnó és Jóka költői versengé­séről szóló részletet, melyből egész szépségé­ben bontakozott ki Vikár nyelvművészete és költői ereje. Maga a szerző arról tartott rend­kívül szellemes és érdekfeszítő előadást, hogy hogyan készült el hatalmas Kalevala fordítása, minő előtanulmányokat folytatott hozzá, künn bolyongva hónapokon át a daltermő finn kuny­hók között is, keresve a megfelelő műformát, míg végre megtalálta abban a zsengéjében, amivel még gyermekkorában próbálkozott. Kü­lönös értéket adott előadásának az a körül­mény, hogy ugyanazon előadást hallotta ezúttal magyar nyelven közönségünk, amit az illuszt­ris szerző Helsinkiben a finn köztársasági el­nök és az összes finn előkelőségek előtt finn nyelven tartott Kalevalájának keletkezéséről. Az ősz tudóst előadása után meleg ünneplés­ben részesítette lelkes hallgatósága. Az est másik irodalmi előadóját, Harsányi Lajos kano­nokot taps üdvözölte, midőn a dobogóra lépett. Ez a hírnevének előlegezett elismerés mind erősebb lelkesedéssé fokozódott, amint a maga nyugodt, kifejező előadásában szebbnél-szebb verseit bemutatta. Első verse, a Hirnök vagyok, egyike a legmélyebb értelmű vallásos költe­ményeiknek, amiket nyelvünkön írtak, a kővet­kező" kettőben (Kiált a költő és a Magyar föld) a ma nyomorát szólaltatta meg megrázó hangon, míg az utolsó — mai számunkban közölt — Heródes-allegória, melyre Tompa elnyomatáskori költeményei ihlethették, bízó hazafias érzésünknek gyönyörű megnyilatko­zása. Közönségünk megértette és meghatottan ünnepelte a költőt. Az előadó-ülés zeneszámai is teljes sikert arattak. Briglevich Irén zongora­száma époly biztos technikai tudásra, mint aminő művészi inspirációra vallott. A fiatal művésznő előtt szép jövő áll. Hasonlókép igen nagy sikert aratott Saád Irénke énekelőadása. Szép csengő hangja, mind biztosabban ki­* bontakozó énektudása és bájos megjelenése voltak sikerének tényezői, mit még emelt dr. Hermann László simulékony zongorakisérete. — Az előadás után a vendégek tiszteletére a Kaszinóban volt barátságos összejövetel, mely­nek keretében a Jókai-kör nevében annak fő­titkára tolmácsolta mindkét előadó iránt a kör háláját a nyújtott szellemi élvezetért, Pongrácz József pedig a főiskola nevében ötletes szavak­ban üdvözölte őket. Vikár Béla rendkívül szel­lemes humoros tósztban felelt, Harsányi Lajos pedig a kör elnökét, dr. Antal Gézát éltetve fejezte ki köszönetét a Jókai-kör vezetőségének a szives fogadtatásért. — Hatósági bejárás. Folyó hó 23-án történt meg a város új nagyfeszültségű villa­mos berendelésének hatósági bejárása és an­nak eredményeként a polgármesteri hivatal­ban folytatták le a végleges tárgyalást* melyen jelen voltak: a m. kir. kereskedelem­ügyi minisztérium képviseletében, mint a bi­zottság- vezetője Mezey Bertalan kir. műszaki főtanácsos, a postavezérigazgatóság részéről Szommer Imre postaműszaki tanácsos, a sop­roni m. kir. postaigazgatóság részéről Si­monffy Miklós posta műszaki tanácsos és Oppel Ernő postafelügyelő, Veszprém vár­megye közönsége részéről dr. Horváth Lajos alispán, a veszprémi államépítészeti hivatal részéről Héjj Gyula mérnök, Pápa megyei város részéről, úgyis mint engedélyt kérő dr. Tenzlinger József polgármester, Geba András műszaki tanácsos, Pápa megyei város városi villanytelep részéről Major Gyula igazgató,, a m .kir. államrendőrség részéről Hamuth Já­nos rendőrtanácsos, a magyar államvasutak! igazgatósága és a szombathelyi üzletvezető­ség részéről Hazenauer Emil felügyelő, a Veszprém Vármegyei Villamossági Szövetke­zet részéről Kenessey Zoltán tb. főjegyző, ügyvezető igazgató, a Perutz Testvérek pápai magyar Textilgyár részéről Küttel Nándor igazgató, a Pannónia Áramszolgáltató R. T. mint áramszolgáltató és építtető vállalat ré­széről Laszgellner Zoltán okleveles gépész­mérnök. iSnbinarine — Kórházunk betegforgalma. Az ir­galmasrend nyilvános jellegű pápai kórházában 1929-ben a következő betegforgalom volt: Az év folyamán: 1567 beteg ápoltatott a kórház­ban, összesen 34.912 ápolási nappal. Legala­csonyabb volt a beíeglétszám junius 7-én: 91, legmagasabb december 31-én: 111. Az 1567 beteg közül férfi volt: 829 (529°/ 0), nő 738 (47i°/ 0). Pápai 682, pápai járásbeli 542. Más veszprémmegyei 156, győrmegyei 56, sopron­megyei 49, vasmegyei 60. Egyéb megyebeli 22. Róm. kath. 1166, ref. 159, ág. h. ev. 179, unit. 1, izr. 62. Gyógyulva és javultan távo­zott a kórházból 1382 beteg (88%), meghalt 74 (4-6%)» dec. 31-én a kórházban maradt 111 (7-4%). Belbeteg volt 413 (26 3°/ 0), gyó­gyulva és javultan távozott 327 (79 1%), meg­halt 50 (12i%), kórházban visszamaradt 36 (8'7%). Sebészeti beteg volt 891 (56'9°/ 0), gyó­gyulva és javulva távozott 821 (92°/ 0), meghalt 16 (2°/ 0), visszamaradt 54 (4%)- Szülészet-nő­gyógyászati beteg volt 136 (8'7%); gyógyulva és javulva távozott 124 (911%), meghalt 3 (2-2%), visszamaradt 9 (6-6°/ 0). Újszülött volt 39, szembeteg 19 (1-2%), bőrbeteg 69 (4-4°/ 0). Fekvő betegeken 662 műtét végeztetett. Fejen és arcon 57, orr-torok és fülön 51, nyakon 72, mellkas és mellüregben 46, hasfalon és hasüri szerveken 317, medence, gát, végbélen 33, vég­tagokon 86. — A munkanélküliség és a szegénység enyhítéséért. A város polgármestere a súlyos gazdasági helyzet folytán előálló munkanél­küliség, továbbá a folyton fokozódó nyomor enyhítése végett tárgyalásokat folytatott a népjóléti és munkaügyi minisztériumban és dr. Dréhr Imre államtitkár nagy megértéssel és jóindulattal fogadta a polgármester kérel­meit. A polgármester által beadott kérvényre már is nagy mennyiségű ruhát és cipőt ren­delt meg a minisztérium inségakciója javára a helyi iparosoknál és meg van a remény, arra, hogy a minisztérium segélyakciója kap­csán Pápa város szegényei is fognak a ruhá­ból és cipőkből részesülni. A legutóbbi na­pokban a polgármester újabb kérvényt nyuj­PFC Sevilla-álarcosbál február 22.

Next

/
Thumbnails
Contents