Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-07-05 / 27. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131- sas ám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagyon nehéz mindenkinek igazságot tenni. Sőt tapasztalatok bizonyítják, hogy szinte teljességgel lehetetlen. Azt sem kíván­hatja senki az ellenfelétől, hogy dicsérői so­rába álljon. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy olyan demagóg izgatást fejtsen ki, mint ahogyan teszi azt most ,az ellenzék a ga­bonajavaslat ellen. Nincs olyan törvény, ame­lyet ne a gyakorlat próbálna ki. Amióta a ga­bona ára esik, immár tehát több mint két éve,, mindenki arról beszél, {nb. még azok is, akik most leginkább háborognak) hogy aföld­mívelőkön segíteni kell. A boletta erre van hivatva. Mily mértékben szolgálja ezt a célt, a jövő fogja megmutatni, de hogy a legtisz­tább szándékból eredt, az kétségtelen. Ha a fogyasztónak bizonyos kára is lesz belőle, a kár megtérülhet abból a haszonból, ami a méltán felsegített földmivelő osztálynak ju­tott. Ez az a kiegyenlítődés, amely mindenkor elő szokott állni, amikor bármely félnek reá­lis értéket juttatunk. Névtelen levelek 1849 példájára hivat­koznak, amikor egyes magasabb állású tiszt­viselőket akasztófával fenyegetnek meg arra az esetre, ha vissza nem térnek a legitimiz­mus útjára. A fővárosi rendőrség komolyan vette a leveleket és kutat szerzőjük után. Ez a rendőrségnek valószínűleg hivatali köteles­sége, amelyet akkor is teljesít, ha az ügy me­rituma nem érdemli meg a fáradságot. A je­len esetben pedig úgy áll a dolog, hogy a példa, mit névtelen fenyegetésre használnak fel, elrettentőnek egyáltalán nem mondható, mert kiket akasztottak fel 49-ben, kiket kül­dött martirhaiáiba Haynau rémuralma? A leg- j dicsőbbeket, akiket magáénak vallhat a ma­gyar történelem, Batthyányit, Csányit, a ti­zenhárom aradit és hazafiságban hozzájuk méltó annyi más társukat. Ezek sorsára jutni nem volna senkire dísztelen, de egyelőre nem j fenyeget ez a veszedelem és aki komolyai^ j fogja fel az ország érdekét, az el sem tudja kép­zelni, hogy bármiféle változás ebben az or­szágban másképen mint a legbékésebb, leg­alkotmányosabb formák között történhessék meg. Akasztófa — dőljön bár jobbra vagy balra el a dolog — csak megvadult fantáziá­ban születhetik meg, az az akasztófa pedig, amelyre itt történt célzat, — az megszentelt szégyenhalál eszköze, akárcsak Krisztusunk keresztje. Még érzem baráti kezednek szorítását, még rajtam pihen ajkadnak mosolya, még hallom mély hangodat, melynek dörgő zengé­sét az idő meghalkította, még hallom ígérete­det, hogy bár sorsod változása elszakított a várostól, melyben alkotó férfikorod töltölt­ted, de mind gyakrabban vissza-vissza fogsz jönni gyönyörködni fejlődésében, — s már ime kézszorítás, a mosoly, a hang, az igéret minden a múlté, már ime te is visszajöhet­lenül, örökre eltávoztál... Győri Gyula évtizedeken át markáns egyénisége volt e város közéletének. Egy em­beröltővel ezelőtt, 1895-ben került ide, mint a pápai kollégium magyar-latin professzora. Az akkor nemcsak újonnan megépült, de szel­lemében is a modern pedagógia szellemében megfrissülő intézet jeles képzettségű, lelkes tanárt nyert benne, aki nemcsak jól tudta ta-. nítani szaktárgyait, de szeretettel nevelte ta­nítványait, s mindig megtalálva a szivükhöz vezető utat, eszmények követésére lelkesítette őket. Az eszményeket párhuzamosan kereste és találta meg a római s a magyar irodalom­ban. Cicerói páthosz áradt ki előadásából, de ez nem külsőség volt nála, hanem lényéből áradt ki s magával ragadta azokat is, akik fi­gyelő tanítványokként ültek lábainál. Ez a vonás nyilatkozott meg közéleti mű­í 'APAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legma­gasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. ködésében is. Nem sokkal ideérkezése után megválasztották a képviselőtestület tagjává, utóbb a megyegyülésre is bekerült s mindkét helyen hamarosan szerepet vivő egyénné küz­dötte fel magát. A városnál a purifikátor tisztét vitte s ha néha e téren a legnemesebb intencióból ugyan heves temperamentuma bi­zonyos túlzásra is ragadta őt, annak a tisztult J erkölcsi fölfogásnak, mely lényét jellemezte, végeredményképen csak üdvös hatása lett. Politikai téren a Kossuthi ideoíogia kö­rében mozgott és ehhez a maga eredeti tiszta­ságában nem csak akkor ragaszkodott, mikor a koalíciós harcok idején könnyű volt álta­luk babért szerezni, de a nagy összeomlás után is, amikor némelyek fajvédő allűrökkel szerették volna felcifrázni azt, mig némely »keresztények« elavult lomként akarták sutba dobni ezt, ami pedig máig legnagyobb erőfor­rásunk volt és maradt. A közélet irányítását tollával is jelentő­sen szolgálta. Ennek a lapnak majdnem alapí­tásától kezdve igaz barátja, hűséges munka­társa volt. Nehéz volna összeszámlálni, hány­szor jelent meg hasábjainkon »Gy. Gy.« jel­zésű cikk. Hány társadalmi kérdést, hány vá­rosfejlesztési problémát, hány nemzetfenntartó eszmét fejtegetett itt mindig okosan, lelkesen, a nép legszélesebb rétegeit átfogó meleg sze­retettel. És hányszor hallatta itt a kritika szavát, ostorozva a tapasztalt hibákat és mu­lasztásokat és serkentve a tisztesség köve­tésére, a közérdek önzetlen szolgálatára. S amikor e sorok iróját a haza szolgálata fegyverbe szólította, a háború vésszel teljes súlyos napjaiban három évnél tovább nemes baráti önzetlenséggel ő vitte a szerkesztői tisztet is, buzdítva kitartásra, lelkesítve a rész­vét munkájára s akkor is szigorúan bírálva azt, ami nem szolgált a népnek javára. Serkentő, biráló szava még aztán is so­káig hallatszott, míg sok-sok közéleti jelen­ség, melyet ő állandósulni vélt, holott kide­rült, hogy csupán efemer jellegűek voltak, el nem kedvetlenítette s a nyilvánosság előtt legalább el nem némította, de akkor már — családi körülmények miatt — távozóban is volt e városból, melyet annyira szeretett s melynek fejlődését, mint Liget-utcai, a tiszt­viselőtelep egyik szervező alapítója is, lénye­gesen előmozdította. Itt hagyva szép házát, Kispestre, felesége birtokocskájának közelébe költözött, ám a sors hamar megfosztotta ál­dottlelkü hitvesétől, sz. Karvassy Irmáitól, mire egyetlen szeretett fiát követve, a fő­városba tette át lakását. Itt élte a nyugalom csendes napjait s látszólag oly friss és erővel teljes volt, mintha még évek lettek volna neki szánva. Pedig már belső kór őrölte szerve­zetét, mely hamar végezve vele, múlt szómba­PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: { üzlefheiyiség 29 Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1930. évi julius hó 1-én megalakítja VII. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot, tehát ezidöszerint nettó 8 V 2% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást GYŐRI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents