Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-06-28 / 26. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 181. szátm. Laptulajdonos főszerkesztőt DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-ntca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Diplomáciai lépések lényege és következménye rendesen sokkalta később lesz köztudomásúvá, mint amikor maga az akció megtörtént. Amit ma miniszterelnökünknek Londonban tett látogatásáról tudunk, az a dolog természetéből kifolyólag csupán nagy általánosság lehet. Ám minden okunk meg van arra, hogy ezzel az általánossággal is megelégedettek lehessünk, hiszen magában véve az a tény, hogy a világ vezető nagyhatalmának kormányelnöke közvetlenül akar dolgainkról hallani, biztosítéka annak, hogy ügyeink intézése biztos csapásra került. Abban a nyilatkozatban azonban, amelyet miniszterelnökünk visszaérkezése után a sajtó képviselőinek tett, egy pont mégis túlment az általánosság keretein. Ez az egy pont pedig azokról az »érők«-ről szólott (amiket ha nem is magyar szóval, de magyarán intrikáknak is lehetne nevezni), amelyek ügyünk ellen Londonban is érvényesülni szerettek volna. Végtelenül elszomorító jelenségnek tartjuk, hogy ezek között a bár kudarcba fúlt »erők« között hazai származásúak is voltak. Belpolitikát és külpolitikát összekeverni és ártani akarni annak, aki olyan dologban fáradozik, ami idehaza mindenkinek, minden magyarnak, pártkülönbség nélkül, csak hasznára lehet, mert sikere egyetemes és nemzeti érdek, ismétlem, ilyennek és ilyenkor ár- • tani akarni, egyértelmű a hazaárulással. Le- j het, hogy az intenció nem volt ilyen nyersen í gondolva, de a kivitel révén minden olyan lépés, amely a haza közös javáért fáradó államférfit elgáncsolni akar, bizony csak hazaárulássá fajul. A most is megtapasztalt alapos kudarcnak talán lesz az elvakult politikai szenvedély betegeire némi gyógyító hatása. Ami itthon elintézni való, azt intézzük el itthon. A külföld útján ne próbálkozzék senki a mi belső dolgainkon változtatni. A természetes fejlődés rendjén úton van nálunk is a demokratizálódás, de bizony-bizony mondom, hogy ennek az országnak a boldogságát mégsem ez, hanem elsősorban és kizárólag a külpolitika terén elérhető sikerek fogják megteremteni. Az aratás küszöbön áll, a szellemi aratás már be is fejeződött. Az iskolák kapui PéterPálkor bezárulnak két hónapra, elszéled a városunk képének olyan jellegzetes vonásokat adó diáksereg és élvezi az arany szabadságot. Boldog diákélet, amikor még nem ismerjük a gondokat, amikor a tanulásban elért egy-egy siker a jövő reménységével, az élet sikerével kecsegtet bennünket. Bűn volna az illúzióknak ezt a színes képét szétfoszlatni. Bűn volna azt mondani az ifjúságnak, hogy ne reméljen, hanem aggódjék és töprengjen azon, hogy ha majd egyszer minden vizsgáján túl lesz, hogy akkor, amikor a szerető szülői gond többé nem biztosíthatja gondtalan megélhetését, hogy akkor mi lesz vele, nem szaporítja-e a saját hibáikon kivül tétlenségre kárhoztato^ttaknak szomorú seregét. Nem! A tanulónak, a gyermeknek, az ifjúnak, az ifjú leánynak ne szóljunk erről. Legyen a gond csupán azoké, akik ma még az ő gondtalanságukról gondoskodnak. Egyet azonban bele kell nevelni az ifjúságba, egyet, aminek megléte reális reményt nyújthat a valamikor mégis bekövetkezhető változáskor. Legyen az ifjúság kötelességteljesítő és munkás, nem olyan mértékben, mint ahogy azt a békében kívántuk tőle, PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: { üztefheíyiség 29 Táviratcím: Hitelbank. A Pápai Hitelbank ISémnytársa 1930. évi julius hó 1-én megalakítja VII. évíársulati ÖNSEGELY GYLETET három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3°/o-kal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 8 V

2% kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. mmmwBM8& PÁPAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetétek elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző X. évtársulat julius 1-i kezdettel, hetenként 1 P, csak 3 évre, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. de annyiszor fokozottabban, mint amennyiszer most nagyobb szüksége van a kötelességteljesítésre és a munkára. Kétharmadrész hiányzik a régi hazából, de örvendetes példák mutatják — hiszen egyre-másra kerülnek vezető pozíciókba külföldön is tehetséges és törekvő magyarok —, hogy addig is, amíg az oláh és szerb kontárok helyébe ősi jogon magyar tehetségek kerülhetnek, meg van a mód és lehetőség arra, hogy a magyar iskolák aratását biztatásnak tekinthessük a magyar jövőre nézve. Ám egy bizonyos, az elvesztett területek arányszámának megfelelő háromszoros szorgalmat és háromszoros kötelességteljesí; tést kell ma elvárnunk minden magyar ta: nulótól. A pápai Vöröskereszt-Egylet ötvenéves története. Irta és az egyesület 1929 március 18-án tartott jubiláris díszközgyűlésén felolvasta Pongrácz József főtitkár. III. A helyi nyomor enyhítése mellett sohasem feledkezett meg az egylet arról, hogy neki a nagy egészet kell állandóan szem előtt tartani és mindig volt pénze a tőlünk messzeélő embertársaink bajainak az enyhítésére is. 1882-ben a tiroli árvízkárosultaknak küldött adományt, 1887-ben a tűz- és vizkárosultaknak 360 forintot gyűjtött, 1892-ben a felvidéki ínségesek kaptak, 1898-ban a mihályházai tűzkárosultak. A kegyelet és hála szép megnyilvánulásait is láthatjuk az egyesület életében. Amikor a vezetőség valamely tagja elhunyt, az egylet testületileg vett részt a temetésen és a koporsóra hoszorut helyezett. 1898 nov. 19-én gyászközgyülést tartottak Erzsébet királyné, az egylet legfőbb védőasszonya emlékére, melyen az emlékbeszédet Barthalos István mondotta, különösen kiemelvén a királynénak a magyarok iránt táplált rokonszenvét. 1904 december 17-én fényes díszközgyűlés keretében ünnepelte meg az egylet 25 éves fennállása évfordulóját, amikor Hegedűs Lóránt tartott elnöki megnyitót, Körmendy Béla titkár a választmány 25 éves múltját ismertette, este pedig műkedvelő előadás volt a városi színházban. Az est nagy vonzóereje az Eleven Újság bemutatása volt. Az Eleven Újság nyomtatásban is megjelent a szereplők arcképeivel és cikkeket Bodor Aladár, Köveskuti Jenő és dr. Kőrös Endre írtak bele. A