Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-05-24 / 21. szám

Telefon 174. CSípkéky Te,efon 17

4' szalagok és rövidáruk kaphatók RAIDL FERENCNÉL Pápa, Kossuth Lajos>ufca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikiilők, bőröndök, stb. szédban kitörni készülő, de hirtelenében eloltott kazaltüzet ő készakarva idézte volna elő. Már itt sietek leszögezni, hogy a katasztrófa minden jel szerint gyújtogatás következménye, mert előzőleg — rövid időközökben — három-négy esetben is fojtottak el kitörni készülő tüzet, olyan körülmények között, amelyek feltétlenül gyujtogatásra engedtek következtetni. Sorra járom a károsultakat. Mindenfelé szívfacsaró látvány. Itt egy ló égett benn az istállóban, odébb sertések égett hullája hever az udvaron, baromfiak ezrei lettek a lángok martalékává, gazdasági eszközök százai égtek el, a község három darab tenyészbikája — mindannyia hatalmas példány — pusztult el a „biztos" helyen, ahova a veszedelem elől kötötték be őket. De mindennél borzasztóbb, mindennél fájóbb, hogy két emberélet is áldozatul esett a tűznek. Császár Károly érdemes kovácsmester a csikaját akarván kiszabadítani a veszedelemben forgó istállóból, a csikót kiszabadította, de ő maga a lángok martalékává lett. Mire ki akart jönni, már nem tudott. Megszenesedett holt teste ott feküdt a romok között az istállóból benyiló fülkében. Ugyancsak életét vesztette a katasztrófa alkalmával Stettner Györgyné is, akit a leomló tűzfal ütött agyon. Véres hullájára a kamarában akadtak reá. Bakó Sámuel mindkét kezén, Somogyi Lajos arcán és szemén, Bakos Erzsébet a lábán súlyos égési sebeket szenvedtek, v. Horváth Istvánné pedig a kiállott izgalmak következtében idegrohamot kapott. Az irgalmasok kórházában ápolják őket. A legtöbb ház beégett, s oda veszett a szerencsétlen embereknek a bútora, ruhája, élelmiszere, konyhaberendezése, esetleg a háznál őrzött pénze, az iparosoknak szerszámja, a gazdának minden gazdasági eszköze. A legtöbben csak a puszta életüket tudták megmenteni, a veszedelem olyan gyorsan harapózott tova. A rettenetes szél szárnyára kapta az égő zsarátnokokat s reádobta a 15 — 20. házra, úgy hogy rövid egy óra leforgása alatt az egész falu lángokban állott. A tűz a falu felső részén ütött ki, s a szél északról délnek fújván, maga előtt hajtotta a lángokat, mint valami fékezhetetlen, bosszúálló hatalom. A tüz a község főterén álló református templomot, amely előtt felavatásra készen áll a község hősi halottainak emlékoszlopa, megkerülve, átcsapott a másik sorra is, s ettől kezdve tűztenger volt az egész falu, amely felett összeölelkeztek a lángok, olyan pokoli hőséget terjesztve, hogy embernek a közelben tartózkodni lehetetlen volt. Jellemző a tüz erejére, hogy az élő fák a házak között úgy égtek, mintha csak szurokba mártották volna őket. Az ijedt lakosok a kertekbe menekültek s ha valamit menteni tudtak, oda hordták ki. Az összes szalmatetős és más gyúlékony anyaggal fedett házak a szél útjában mind leégtek, közöttük megmaradtak a cseréptetős házak, de ezekből is több a tűz martalékává lett. Az úgynevezett Pere-Takácsit is hozzászámítva, 344 ház volt Takácsin, amelyből leégett 105 lakóház és 150 melléképület. A kár szinte felbecsülhetetlen, de bátran többre értékelhetjük egy milliónál, mert hisz nem csupán az épületek égtek le, hanem — mint már mondottam — a beégett szobákban elhamvadt az egész életen át összegyüjtögetett lakberendezés, ruhanemű stb. A leégett épületek között van a róm. kath. templom is, melynek tornya ugyan állva maradt, de a harangok leszakadtak belőle. A tatárjárás után képzelünk el olyan pusztulást, amilyennek képét most Takácsi mutatja. A mentés. Amint a tüz kiütött, a község érdemes jegyzője, Czipott Rezső telefonon rögtön segítséget kért a pápai tűzoltó testülettől, valamint a környékbeli falvak tűzoltó-testületeitől. Wolmuth Lajos parancsnok vezetésével gyorsan a vész színhelyén termettek tűzoltóink egy motoros fecskendővel, ám munkájukat rendkívül megnehezítette az a körülmény, hogy az órási füst, hőség és szél miatt nem tudták a fecskendőt a falu szélén folyó patakba közvetlen bekapcsolni, hanem kénytelenek voltak majd fél kilométer távolságból tömlőkön bevezetni a vizet. A szomszéd községekből, sőt még a jó távolságra fekvő Vanyoláról is érkezett tűzoltói segítség; Tüköry Dénes százados, Szakall Zoltán százados, Szilágyi Dezső főhadnagy és Skublics Sándor hadnagy vezetésével kivonult Pápáról egy erős katonai osztag is, ám hasztalan volt minden jóakarat, Sült Lajos tb. főszolgabíró energikus intézkedése, tűzoltók és katonák önfeláldozó készsége, rendszeres működést kifejteni a fentebb említett okokból nem lehetett. Déli 12 óráig kénye-kedvére tombolt a vész, ekkor — tovább tápot nem nyervén — lassanként elcsendesedett, csak füstölgő romok, s kétségbeesett emberek maradtak utána. Négy óra alatt romhalmazzá lett a virágzó falu. Tűzoltóink fél 3 órakor érkeztek haza. A segítség. Esti 7 óra tájban bementem a jegyzői hivatalba, amely olyan forma képet mutatott, mint a háború hinterlandi kórháza. A hosszú asztalnál ott ült Hirt Miklós körorvos, s körüle [ tolongott az égési sebeket szenvedett s szemI gyulladást kapott férfiak, asszonyok sokasága. ' Az orvos türelmesen irja a recepteket, s jóságos szavakkal igyekezik vigasztalni az elkeseredett, néha sírásban kitörő szerencsétlen embereket. Szava, orvosi tanácsa balzsamként hat a fájó szivekre. A délután folyamán megjelent a községben dr. Kalapos György, az irgalmasrend osztályvezető főorvosa is a rend két tagjával, s szintén több sebesültnek és megbetegedettnek nyújtottak orvosi segélyt. Fel kell említenem, hogy a kötszereket nagy mennyiségben Karlovitz Adoif gyógyszertára adta díjtalanul. Pápa város, a főszolgabírói hivatal, gróf Esterházy Károly, Böröczky Testvérek, a Mansz, dr. KonkolyThege Sándor, dr. Hirt Miklósné — aki az élelmiszerek és ruhanernüek összegyűjtésénél is sokat fáradozott —, a Bencésrend, Kolozsváry László stb., stb. élelmiszerek adományozásával | segítettek a pillanatnyi nyomoron, sokan mások ruhanemüeket s lábbelit ajándékoztak a károsultak részére, dr. Weszely Tibor pedig 120 idénymunkást bocsátott rendelkezésre, hogy a mentésnél, a romok eltakarításánál segítkezzenek. Példaképen előljár a könyörülő szeretet gyakorlásában gróf Esterházy Tamás, aki 1000 pengő készpénzt, 10 darab szarvast, 15 métermázsa lisztet, 300 kg. zsirt adományozott a károsultak részére. A szarvasokat a helybeli mészárszékekben mérik ki, s a befolyó összeget átszolgáltatják dr. Tenzlinger József polgármesternek, aki bámulatos buzgalommal s valóságos hadvezéri taktikával vezeti a kezdeményezése folytán megindított helyi segélyezési i akciót. A népjóléti minisztérium gyorssegélyül 5000 P-t utalt ki; dr. Horváth Lajos alispán, aki 1 _ Hangos filme

k j Szivattyúk és tűzoltósági felszerelések megrendelhetők László Miklós műszaki szaküzletében Pápa, Főtér 20. - Telefon 145. kedden személyesen is megjelent a porbasujtott községben, gyorssegélyül 2000 P-t, a Pápai Takarékpénztár, a Pápai Hitelbank 1000—1000 P-t adományoztak. A városi nőipariskola 300 P-ős kirándulási alapját, a női kereskedelmi szaktanfolyam 100 pengős tanulmányi alapját ajánlotta fel a kárvallottak segélyezésére, az izr. elemi iskola tanulói 20 pengőt juttattak el hozzánk ugyané célra; dr. Mahrberger Sándor budapesti kórházi főorvos nagy csomag fehérneműt küldött a pápai izr. hitközséghez felekezeti különbség nélkül való szétosztásra. A m. kir. dohányjövedék nagymennyiségű dohányt adományozott. A hajlék nélkül maradt családok gyermekei egyrészét behozták Pápára, s itt jószívű emberek fogadták őket egyelőre magukhoz, más részét pedig a környék jobbmódu birtokosainál helyezték el szives felajánlásuk folytán. A Vass miniszter nevéről elnevezett farkasgyepüi gyermeküdülőtelep 50 gyermeket, gróf JankovichBésán Endréné 20 gyermeket fogad magához. Általában az emberi részvét felemelő példákban nyilatkozott meg a szerencsétlenekkel szemben. Pápa város közjótékonysági egyesületeinek bizottsága e tárgyban a héten többször összeült s messze menő támogatását igérte meg. A bizottság határozataképen megindult a házankénti gyűjtés. A nemeslelkü hölgyeink által meghordozott iveken szép eredményekkel kecsegtetően folyik az egész városban a gyűjtés. Ám meg kell mozdulnia az egész magyar társadalomnak s a hivatalos köröknek, a kormánynak is, mert a legtöbbnyire szegénysorsu károsultak önmaguk erejéből lábra állni soha nem tudnak. Annál inkább sem, mert a biztosításból aránylag csak csekély része térül meg a kárnak. Az áldozatok temetése. A tűz áldozatai egyikét, Stettner Györgynét szerdán délután temették el a kath. egyház szertartása szerint, óriási részvét mellett. De még nagyobb arányokban nyilvánult meg a részvét a tűzhalált szenvedett Császár Károly csütörtökön végbement temetésén. Ott volt az egész falu gyászbaborult népe, a környékből, Pápáról is igen sokan. Az autóbusz alig győzte kiszállítani a résztvevő közönséget. A gyászszertartást a lelkileg megtört helyi lelkész felkérésére Ólé Sándor pápai református lelkész végezte, akinek szivekre ható beszéde alatt a résztvevő közönség hangosan zokogott. Előtte való este távirati hívásra hazaérkezett a borzalmas véget ért apa fia: Császár Károly theológus, theol. akadémiánk jelesen végzett hallgatója is, aki tanulmányai folytatása céljából az ősz óta kint tartózkodott Párisban, előadásokat hallgatván az egyetem protestáns theol. fakultásán. * Mint referádánkban említettük, a tüzet a legnagyobb valószínűség szerint gyújtogatás okozta. E végből több gyanúsítottat a csendőrség őrizetbe vett, szerdán pedig kiszállott a községbe a veszprémi királyi ügyészség, hogy a nyomozási munkákban részt vegyen s megállapítsa, hogy a szörnyű katasztrófáért kit terhel a felelősség. Ugyancsak megjelent a községben a belügyminisztérium tüzrendészeti osztályának kiküldöttei is, hogy személyesen tájékozódjék a tüzkatasztrófa felől. * A takácsi tűzvész, amelynek hirét a rádió is szerte vitte, az egész országban részvétteljes érdeklődést keltett, aminek jele az is, hogy a pápai postahivatalban a hétfői napon nem kevesebb, mint 303, a tűzvészre vonatkozó interurbán beszélgetést bonyolítottak le. Nánik Pál. Bestia