Pápai Hírlap – XXVII. évfolyam – 1930.

1930-04-19 / 16. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon. 131_ sz ám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK MINDED SZOMBATON. Húsvéti harangsző hirdeti holnap messzehangzó zengő szóval a feltámadás örök himnuszát. Bizakodó hittel, az égi üdvösség biztos érzésével néz az emberiség ama megnyílt sir felé, melyből emberi alakjában dicsőségesen kikelt Isten Egyszülött Fia, a megváltásunkra Elküldetett. Óh minő boldogító édes gyönyörűség az, hogy ezt az üdvösségtörténetet újból és újból ismét átélhetjük, lelkünk élő hitének legsajátabbb tartalmává tehetjük. S óh minő boldogok vagyunk mi, akik, amit hiszünk, meg is vallhatjuk, akik szabadon járhatunk a szentegyházba, buzgó lélekkel imádhatjuk ott a feltámadás nagy hősét, az Üi Jézust, akiknek nem kell attól tartanunk, hogy életünk ezer baja és nyomorúsága között még

1 ettől az egyetlen kincsünktől is megfoszthatnának bennünket. És ha a feltámadás nagy ünnepén lelkünk megtelik égi malaszttal és hitünkben és hitünk által erősebbnek, nagyobbnak, többnek érezzük magunkat, akkor szenteljünk egy gondolatot, áldozzunk egy résztvevő érzést, adjunk egy könyörgő imát azok számára is, akiknek ma nincsen husvétjuk, akiknél ma nem zeng harangok ércnyelve,! akik megalázottan, megtörten, szomorú magányba zárkózva, kietlen sötétségben várják epedve, várják remegve a feltámadást. Keresztyén országból pogány országot, hivők seregéből hitetlenek hadát csinálni van-e irtózatosabb merény, de van-e egyben botorabb vállalkozás is? De miként teher alatt nő meg

1 a pálma, úgy a rémuralom rettenetes nyomása alatt szenvedő orosz nép, keresztyén testvéreink szivéből is a barbárság őrülete sem fogja tudni kiirtani a keresztyénség magasztos tanait s azt az élő hitet, mely a Krisztus által nyert bizonyságot a feltámadás, a felszabadulás, az új, boldogabb életre való kelésnek kimondhatatlanul édes, biztos és örök hitét. Panasztól visszhangzik az ország. Nincs társadalmi osztály, amelynek nem volna keseregni valója. A nemzet gerincét alkotó földmives-osztály kebléből tör elő tán momentán legnagyobb erővel a panasznak szózata, de versenyre kelnek velük az iparosok és munkások is, csatlakoznak hozzájuk a kereskedők és nem maradhat némán a tisztviselői kar sem, melynek szintén nincs rózsákból vetve az ágya. A panaszokat vádak is tarkítják, vádak, melyek alaposságát sok esetben kétségessé teszi az a körülmény, hogy mindegyik rend önmagát látja mellőzöttnek és hátratettnek és a másikat vele szemben előnyben részesítettnek. A kormányt természetesen mindegyik okolja és a saját szempontjából ítéli meg, ha hol ennek, hol annak iparkodik sebeit gyógyítani, de természetesen egyszerre mindenen nem képes segíteni. Vannak, akik bizonyos rendszertelenséget látnak a segítő akcióban és valóban igaz, hogy egyetlen irányító szervre volna szükség, amely áttekintve az összes bajokat és nem ötletszerűen, hanem tudatos terv szerint és kiegyensúlyozott, egyidejűleg minden társadalmi kategóriát megnyugtató, talpraállító és éltető módon volna képes a gazdasági szanálás nagy munkáját végrehajtani. Nem lehet csodálni, ha sokak előtt az olasz példa lebeg és még bizonyos diktátori módszerbe is szívesen beletörődnének, csakhogy egyszer a mainál jobb helyzet álljon elő. Mi mégis a magunk részéről elhárítjuk magunktól a gondolatot, hogy a normális alkotmányos formákon bárminő változás essék. Ámde az egységes vezetést annál inkább megkivánnók, mert nincs elszomorítóbb és egyben veszedelmesebb látvány, mint mikor földmives az iparosra, iparos a földmivesre, mindegyik a kereskedőre meg a tisztviselőre néz gyanakodó és irigy szemmel, holott tudniok kellene, hogy egyik sem élhet meg a másik nélkül és érezniök kellene, hogy mindegyiknek sorsáról egyenlő jó indulattal történik gondoskodás. Vármegyei közgyűlés. — 1930 április 16. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e héten szerdán tartotta tavaszi rendes közgyűlését. A nagyhétben tartott közgyűlés iránt, melyre különben semmiféle választás sem volt kitűzve (ami tudvalevőleg a legbiztosabb vonzó erő), aránylag nem nagy érdeklődés nyilvánult meg. A közgyűlésen úgy 140-en lehettek jelen, túlnyomólag a kisgazdatársadalom köréből. A mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban a gyűlésen lefolyt magas színvonalú vita — Holitscher Károly és Schandl Károly értékes beszédei — megjutalmazta érdeklődésüket, de az elhangzottak nemcsak az ő, hanem a lokális keretekből kiemelkedve, az egyetemes érdeklődésre is méltán számot tarthatnak. A közgyűlésen dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnökölt, aki elsőnek bemutatta a kormányzóhoz intézett üdvözlő f eliratunkra érkezett választ, melyet a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig és lelkesen megéljeneztek. Jelentette azután, hogy a Keczer Imre főjegyző betegsége, Berky Miklós polgármesterré történt megválasztatása és dr. Renz István főispáni titkárrá történt kirendeltetése következtében előállt személyzeti hiány részbeni pótlására dr. Rády Lajos kislángi lakost tb. vm. aljegyzőnek nevezte ki és szolgálattételre az alispáni hivatalhoz osztotta be. A napirend első pontjaként az alispáni jelentést tárgyalták, amely a vármegyei élet minden mozzanatára kiterjeszkedve számol be a közigazgatás, mezőgazdaság, népoktaitásügy stb. állapotáról. A jelentéshez hozzászólva, Mohácsy Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy csemetefa házalók az Alföldről gyökér-golyvabetegséget hurcoltak be az árusított fákkal s kért e tekintetben szépen fejlődő gyümölcstermelésünk érdekében erélyes intézkedéseket, amiket úgy az alispán, mint a főispán kilátásba helyeztek. A földmivelésügyi miniszternek a mult közgyűlésből hozzáintézett feliratra adott válaszával kapcsolatban terjesztette elő Holitscher Károly a mezőgazdasági válság enyhítésére irányuló javaslatát, melynek konkrét pontjai a következők: 1. A gabona számára exportlehetőségek megteremtése, 2. behozatali jegyrendszer életbeléptetése, 3. a tőzsdei gabonahatáridőüzlet eltörlése. A javaslatot; több mint egy órás nagy tetszéssel fogadott,: zajos helyeslésektől félbeszakított beszéddel okolta meg Holitscher Károly. Bevezetőleg hangsúlyozta, hogy a gabonaválság ügyét ne tekintsék politikai kérdésnek, hanem az egész nemzet egyetemét érdeklő közgazdasági problémának, melynek megoldásához a kritika szavaival is hozzá kell járulni. Utalt Németország példájára, ahol pár héten belül drákói agrártörvényeket hoztak. Bár Trianon súlyosan: ránknehezedik, nekünk is módunkban áll magunkon segíteni. Bírálat tárgyává tette a vetőmag, az áruhitelek ügyét, helytelenítette a közraktárak eszméjét, melyeknek csak kiviteli államokban van jogosultsága, felemelte szavát az ellen, hogy a tőzsde szentségnek tekintessék, melynek autonomiájához nem lehet hozzányúlni s mely a fiktív üzletekre kötött határidős spekulációkkal rontja a gabona árát. Kiterjeszkedett a földmívestársadalom eladósodásának problémájára, bírálta külkereskedelmi mérlegünk csak látszólag kedvező adatait és hangsúlyozta annak szükségét, hogy az egész gazdatársadalomnak egybe kell fognia, nem kell megengedni, hogy a fenyegető nyomor felforgatóknak adjon tág teret a bujtogatásra. Nagyhatású beszédéhez hozzászóltak Gubicza Ferenc, dr. Havas Kornél, Barcza Zsigmond, Eötvös Sándor, Suly László, utóbbi Mayer miniszter távozását sürgetve, ami ellen a jelenlevő kisgazdák hevesen tiltakoztak s nevükben Mohácsy Lajos mutatott rá a miniszter érdemeire. Ezután nagy érdeklődés mellett szólalt fel Schandl Károly volt államtitkár, ki törvényhatósági bizottsági tag minőségében most szerepelt először. Elfogadva a tett javaslatokat, óvta a gazdatársadalmat a pesszimizmustól. Ha a világkonjunktúrák nem kedvezők, ha Amerika gépi berendezéseivel alig lehet versenyezni, akkor tanuljunk abból, hogy Amerika állatállománya a géphasználat folytán megfogyván, Argentínából szerez be marhát. Nekünk is mind intenzivebb állattenyésztésre kell áttérni. A tőzsdét a maga részéről egészen eltörölné, a falusi gabonaraktár csak azt célozza, hogy a meglevő áron alul ne kelljen a gabonát eladni. A nagy gazTekintse meg kirakataimat! Megtekintés vételkényszer nélkül! NAGY TAVASZI VASAR! Női és férfi divat gyapjúszövetek, selymek, vászonáruk, mosóárukban és a legújabb fazonú női felöltőkben. BALOG JENŐ divatáruházában KOSSUTH L. UTCA 17.j -—

• Bámulatos olcsó áraimról győződjön meg!