Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-04-13 / 15. szám

PÁPA MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: Dr. kőrös endre. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A városi hirdetés-ügy. A modern üzleti életnek elengedhetetlen feltétele a reklám, a hirdetés. Ami a halnak a viz, a növénynek a levegő, a napfény, az üzleti életnek az a reklám. E nélkül érvényesülni nem tud. Már r£g megdőlt az a régi teória, hogy „jó bornak nem kell cégér!" — de igenis kell, mert cégér nélkül még azt sem tudom, hogy hol mérik a bort. A cégér pedig variálva reklámot jelent. Amit a reklám szárnyaira vesz, s szétrepül vele a világba, arról — akarva nem akarva — tudomást kell vennie a publikumnak, s amint tudomást vett róla, rendszerint hívévé is lesz. Ha nem így volna, a nagy világcégek reklámozásra nem költenének olyan szédületes összegeket, amelyek a mi fogalmainkat szinte felülhaladják. Ezzel a kis bevezetéssel pedig nem akartunk más célt szolgálni, mint hogy reámutassunk a hirdetés-tigy fontosságára. Minden város, amely a modern jelzőre igényt tart, igyekezett ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a reklámozásnak — a belőle származó saját jövödelmének fokozása mellett — tág lehetőségeket nyújtson. Vagy maguk a városok közvetlenül, vagy közvetve a hirdetés-ügy bérbe adásával annyi és olyan hirdetési objektumokkal látták el az utcákat, köztereket, hogy a hirdetések, reklámok sokaságát helyezhetik el rajtuk, s megfelelőleg gondoskodnak róla, hogy ezek a hirdetések, amelyek utóvégre is pénzbe kerülnek, a kitűzött időig épen és sértetlenül megmaradjanak. Hogy állunk ebben a tekintetben Pápán ? Valljuk be: vajmi primitíven. Amióta a házak falaira plakátokat kiragasztani nem szabad, a hatóság felállított a város különböző pontjain — ha nem csalódunk 25 helyen — hirdetési oszlopokat, amelyekre plakátok, hirdetmények kiragaszthatók. Ám ez a 25 oszlop a szükségletet a távolról sem elégíti ki. A rövidebb terminusu helyi hirdetményeken kivül ugyanis a fővárosi hirdető-irodáktól leadott országos jellegű plakátoknak nem ritkán három hónapig is kifüggesztve kell lenniök; ennek betartása azonban teljes lehetetlenség, mert ha a hosszabb terminusu plakátokra folyton figyelemmel lennének — amint kellene, hogy legyenek —, akkor az összes hirdetési oszlopok állandóan ezekkel volnának tele, s más hirdetmények kiragaszthatók egyáltalán nem volnának. Mi történik tehát? A plakátragasztó a régibb falragaszokat — tekintet nélkül arra, hogy terminusuk lejárt-e, vagy nem — kénytelenségből leragasztja, amivel azonban megrövidíti a hirdető céget, amely a megbizást hosszabb lejáratra adta meg. Nagy hiba az is, hogy a plakátok védelméről gondoskodva nincs, s megtörténik akárhányszor, hogy a kiragasztott plakátoknak a kiragasziás után pár óra múlva már a fele sem ép. Ennek azonban az lehet a nem kívánatos következménye, hogy a hirdetési megbizást adó kártérítési igénnyel lép fel a várossal szemben, amely a megbízásnak nem tett pontosan eleget. Azt hisszük, hogy az elmondottakkal kellőleg igazoltuk, hogy a városi hirdetés-ügy a mai formájában soká fenn nem tartható. Vagy állítson fel a város elégséges számban hirdetési objektumokat, olyanokat — természetesen —, amelyek a célszerűség mellett a szépérzéket sem bántják, — vagy pedig más városok példájára a hirdetési ügyet adja bérbe. Ha a város a mai nehéz viszonyok között a meglehetős nagy összeget igénylő befektetést nem szivesen vállalná, akkor barátkozzék meg a hirdetési ügy bérbeadásának a gondolatával. Királyok királya Úgy tudjuk, tavaly ősszel erre vonatkozólag elég kedvező ajánlat volt a kezében. Attól eltekintve, hogy a vállalkozó a város mostani hirdetési jövödelménél —negyedévenként mindig előre fizetendő — cirka 50°/

0-kal magasabb bért ajánlott fel, a csinos hirdetési objektumok sokaságát állítaná fel a saját költségén, amely objektumok, ha a szerződést tovább meg nem újítanák, 15 év multán minden rekompenzáció nélkül, ingyen, a város tulajdonába mennének át. Döntsön tehát mielőbb a város: házikezelésben óhajtja-e tovább fejleszteni a hirdetési ügyet, vagy pedig követi a legtöbb magyar város példáját, s megbízható vállalkozónak megfelelő feltételek mellett bérbeadja. Bármelyik módot választja, — a város jövödelmeinek szaporítása okából is — lépjen gyorsan a cselekvés terére, mert a hirdetési ügy a mai, az üzleti életet bénító elmaradottságában soká nem maradhat. » • A PÉNZ ÚJDONSÁGOK. — A Jókai-kör előadó-üiése. A pápai Jókai-kör folyó hó 14-én, vasárnap délután 6 órakor Szávay Gyula, a Kisfaludy- és Petőfitársaság tagjának közreműködésével a nőnevelőintézet dísztermében előadó-ülést tart a következő műsorral: 1. Dr. Sulyok Dezső előadása. 2. Schumann: a) Felszárnyalás; b) Az álom labirintjában. Zongorán előadja Reiner Erzsike. 3. Bihari-legenda és egyéb költemények. Irta és felolvassa Szávay Gyula. 4. a) Bihari nótája, mikor a pénze elfogyott; b) Bihari: Bercsényi nótája (Block Z. u.). Játssza a főiskolai kis zenekar Tóth Lajos zenetanár vezetésével. 5. a) Seidl-Löwe: Az óra ; b) Endrődi-Ábrányi: Tárogató keserve. Énekli Papp Zoltánné, zongorán kiséri Hatvani Lajos. — A körnek ez előkelő színvonalú előadó-ülése kétségtelenül most is irodalom- és művészetkedvelő közönségünk megszokott nagy érdeklődése mellett fog lefolyni. — Rácz Ferenc kanonok f. Rácz Ferenc aranymisés áldozópap, bői c. apát, zalai főesperes, veszprémi székesegyházi kanonok folyó hó 2-án 76 éves korában elhunyt. A megboldogult Pápa város szülötte volt. Életének derekát Dabronyban töltötte, hol 1888-tól 1920-ig lelkipásztorkodott. Ekkor nevezték ki kanonoknak és egyházmegyei tanfelügyelőnek, de — sajnos — tisztét folytonos betegeskedése miatt nem láthatta el és azért lemondott róla. 1926-ban szülővárosában és Nagyalásonyban jótékony alapítványokat tett, amiért a préposti cimmel tüntették ki. A megboldogult hűlt tetemét Veszprémben dr. Rott Nándor püspök szentelte be. A temetést dr. Lukcsics József kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő végezte. Dabronyban helyezték örök pihenőre. Áldás emlékére! — Tavasz. Tagadni akarja, bár titokban, leplezve ugyan, de itt van közöttünk. Itt bizony, még ha nem is kerültek elő a szép tavaszi kabátok, az új kalapok, bár ha esőket is zúdít néha ránk, bár ha most is kelete van még a szénnek és fának, ami tán inkább csak megszokás már, többé nem tudja már magát téllé visszacsinálni. Még csak 1—2 napi türelem és itt lesz napsugarával, melegével, rügybontásával, minden szépségével együtt teljes és hiteles valóságában a tavasz, az áhított szép, kedves tavasz! — Birói kinevezés. Dr. Széky László bírósági titkárt, aki egy évtizednél hosszabb idő óta, legutóbb mint önálló hatáskörrel felruházott titkár teljesített kiváló szolgálatot, a szolnoki törvényszékhez bíróvá nevezték ki. Jól megérdemlett előléptetése baráti és ismerősei körében osztatlan őrömet keltett. — A veszprémi útiak kútja. A veszprémi út 14. számú ház előtt állott egy vízvezetéki kút, amelyből úgyszólván az egész utca szerezte be vízszükségletét. Vagy két hónappal ezelőtt a kutat leszerelték, elvitték azzal az indokkal, hogy megjavítják. A jó veszprémi útiak csak várták, várták, hogy a kút majd csak visszakerül régi helyére s ismét szolgáltatja számukra a vizet. Várják most már két hónap óta, s nem tudják elképzelni, hogy egy vízvezetéki kutat hosszú két hónap alatt ne tudjanak megjavítani. Mivel most már hamarosan beköszönthetnek a meleg idők, amikor a vizre még nagyobb szükség lesz, a veszprémi útiaknak ama kérelmét, hogy kutjuk mielőbb állíttassák vissza, ajánljuk az illetékes hatóság figyelmébe. — Színészet. Deák Ferenc színigazgató falragaszokon közli a műpártoló közönséggel, hogy a tavaszí szini szezont e hó 23-án, kedden nyitja meg Pápán Gárdonyi Géza: „Ida regénye" című vígjáték-újdonságával. Az érdemes társulat működése elé szép reménnyel tekint Pápa város, közönsége, annyival is inkább, mert régi kedvenceit üdvözölheti viszont, a műsor pedig csupa értékes újdonságot ígér. — Készülődések az Orsz. Társadalombiztosító választásaira. Az Országos Társadalombiztosító Intézet veszprémi kerületi pénztára pápai kirendeltsége az Intézet önkormányzati szervei, közgyűlési, valamint kerületi pénztári választmányi tagjainak és póttagjainak választásánál a szavazói jogosultság igazolásául szolgáló szavazó igazolványoknak egyelőre a háztartási munkaadók részére történő kikézbesítését megkezdte. A háztartási munkaadók igazolványainak kiküldése után rövidesen sor kerül a gyári, ipari, kereskedelmi stb. munkaadók szavazói igazolványának kiküldésére is. 1929. évi március hó 23-án alkalmazásban álló, de időközben foglalkozásából kilépett alkalmazottak részére, jelentkezésük esetén a szavazói igazolványt a volt munkaadó szintén köteles kiadni. Mindazok a munkaadók, akik 1929 március 23-án biztosításra kötelezett alkalmazottat foglalkoztattak és mindazok a munkavállalók, akik 1929 március 23-án biztosításra kötelezett üzemben, háztartásban alkalmazásban állottak, s 1929 április 20-ig bezárólag szavazói igazolványukat nem kapták kézhez, a pápai kirendeltségnél (Szentlászló-utca 6.) szóval vagy írásban felszólalhatnak s bizonyítékaik alapján a szavazói igazolványuk kiadását kérhetik. A szavazói igazolványoknak helytelen kiállítása, vagy az illetőnek más választói csoportba, alcsoportba történt téves besorozása miatt, indokaik ismertetése mellett, szintén felszólalást lehet beadni, illetőleg helyesbítést lehet kérni. A betegállományban lévő, de egyébként választói jogosultsággal biró munkavállalók részére a szavazói igazolványokat az Intézet közvetlenül küldi ki. A szavazói igazolvánnyal történő mindennemű visszaélés a vonatkozó törvényes rendelkezések szerint kihágás, s szigorú megtorló intézkedést (pénzbüntetést) von maga után. A választásokat május 12—13-án tartják meg. KIRÁLYOK KIRÁLYA