Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-04-13 / 15. szám

PÁPA MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: Dr. kőrös endre. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A városi hirdetés-ügy. A modern üzleti életnek elengedhetetlen feltétele a reklám, a hirdetés. Ami a halnak a viz, a növénynek a levegő, a napfény, az üzleti életnek az a reklám. E nélkül érvényesülni nem tud. Már r£g megdőlt az a régi teória, hogy „jó bornak nem kell cégér!" — de igenis kell, mert cégér nélkül még azt sem tudom, hogy hol mérik a bort. A cégér pedig variálva rek­lámot jelent. Amit a reklám szárnyaira vesz, s szétrepül vele a világba, arról — akarva nem akarva — tudomást kell vennie a publikumnak, s amint tudomást vett róla, rendszerint hívévé is lesz. Ha nem így volna, a nagy világ­cégek reklámozásra nem költenének olyan szédületes összegeket, amelyek a mi fogal­mainkat szinte felülhaladják. Ezzel a kis bevezetéssel pedig nem akar­tunk más célt szolgálni, mint hogy reámutas­sunk a hirdetés-tigy fontosságára. Minden város, amely a modern jelzőre igényt tart, igyekezett ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a reklámozás­nak — a belőle származó saját jövödelmének fokozása mellett — tág lehetőségeket nyújtson. Vagy maguk a városok közvetlenül, vagy köz­vetve a hirdetés-ügy bérbe adásával annyi és olyan hirdetési objektumokkal látták el az utcákat, köztereket, hogy a hirdetések, reklámok sokaságát helyezhetik el rajtuk, s megfelelőleg gondoskodnak róla, hogy ezek a hirdetések, amelyek utóvégre is pénzbe kerülnek, a kitűzött időig épen és sértetlenül megmaradjanak. Hogy állunk ebben a tekintetben Pápán ? Valljuk be: vajmi primitíven. Amióta a házak falaira plakátokat kiragasztani nem szabad, a hatóság felállított a város különböző pontjain — ha nem csalódunk 25 helyen — hirdetési oszlopokat, amelyekre plakátok, hirdetmények kiragaszthatók. Ám ez a 25 oszlop a szükség­letet a távolról sem elégíti ki. A rövidebb terminusu helyi hirdetményeken kivül ugyanis a fővárosi hirdető-irodáktól leadott országos jellegű plakátoknak nem ritkán három hónapig is kifüggesztve kell lenniök; ennek betartása azonban teljes lehetetlenség, mert ha a hosszabb terminusu plakátokra folyton figyelemmel lenné­nek — amint kellene, hogy legyenek —, akkor az összes hirdetési oszlopok állandóan ezekkel volnának tele, s más hirdetmények kiragaszt­hatók egyáltalán nem volnának. Mi történik tehát? A plakátragasztó a régibb falragaszokat — tekintet nélkül arra, hogy terminusuk lejárt-e, vagy nem — kénytelenségből leragasztja, amivel azonban megrövidíti a hirdető céget, amely a megbizást hosszabb lejáratra adta meg. Nagy hiba az is, hogy a plakátok védelméről gondos­kodva nincs, s megtörténik akárhányszor, hogy a kiragasztott plakátoknak a kiragasziás után pár óra múlva már a fele sem ép. Ennek azon­ban az lehet a nem kívánatos következménye, hogy a hirdetési megbizást adó kártérítési igénnyel lép fel a várossal szemben, amely a megbízásnak nem tett pontosan eleget. Azt hisszük, hogy az elmondottakkal kel­lőleg igazoltuk, hogy a városi hirdetés-ügy a mai formájában soká fenn nem tartható. Vagy állítson fel a város elégséges számban hirdetési objektumokat, olyanokat — természetesen —, amelyek a célszerűség mellett a szépérzéket sem bántják, — vagy pedig más városok példájára a hirdetési ügyet adja bérbe. Ha a város a mai nehéz viszonyok között a meg­lehetős nagy összeget igénylő befektetést nem szivesen vállalná, akkor barátkozzék meg a hirdetési ügy bérbeadásának a gondolatával. Királyok királya Úgy tudjuk, tavaly ősszel erre vonatkozólag elég kedvező ajánlat volt a kezében. Attól eltekintve, hogy a vállalkozó a város mostani hirdetési jövödelménél —negyedévenként mindig előre fizetendő — cirka 50°/ 0-kal magasabb bért ajánlott fel, a csinos hirdetési objektumok soka­ságát állítaná fel a saját költségén, amely objek­tumok, ha a szerződést tovább meg nem újíta­nák, 15 év multán minden rekompenzáció nélkül, ingyen, a város tulajdonába mennének át. Döntsön tehát mielőbb a város: házi­kezelésben óhajtja-e tovább fejleszteni a hir­detési ügyet, vagy pedig követi a legtöbb magyar város példáját, s megbízható vállal­kozónak megfelelő feltételek mellett bérbeadja. Bármelyik módot választja, — a város jövö­delmeinek szaporítása okából is — lépjen gyorsan a cselekvés terére, mert a hirdetési ügy a mai, az üzleti életet bénító elmaradottságában soká nem maradhat. » • A PÉNZ ÚJDONSÁGOK. — A Jókai-kör előadó-üiése. A pápai Jókai-kör folyó hó 14-én, vasárnap délután 6 órakor Szávay Gyula, a Kisfaludy- és Petőfi­társaság tagjának közreműködésével a nőnevelő­intézet dísztermében előadó-ülést tart a követ­kező műsorral: 1. Dr. Sulyok Dezső előadása. 2. Schumann: a) Felszárnyalás; b) Az álom labirintjában. Zongorán előadja Reiner Erzsike. 3. Bihari-legenda és egyéb költemények. Irta és felolvassa Szávay Gyula. 4. a) Bihari nótája, mikor a pénze elfogyott; b) Bihari: Bercsényi nótája (Block Z. u.). Játssza a főiskolai kis zenekar Tóth Lajos zenetanár vezetésével. 5. a) Seidl-Löwe: Az óra ; b) Endrődi-Ábrányi: Táro­gató keserve. Énekli Papp Zoltánné, zongorán kiséri Hatvani Lajos. — A körnek ez előkelő színvonalú előadó-ülése kétségtelenül most is irodalom- és művészetkedvelő közönségünk megszokott nagy érdeklődése mellett fog le­folyni. — Rácz Ferenc kanonok f. Rácz Ferenc aranymisés áldozópap, bői c. apát, zalai fő­esperes, veszprémi székesegyházi kanonok folyó hó 2-án 76 éves korában elhunyt. A meg­boldogult Pápa város szülötte volt. Életének derekát Dabronyban töltötte, hol 1888-tól 1920-ig lelkipásztorkodott. Ekkor nevezték ki kanonoknak és egyházmegyei tanfelügyelőnek, de — sajnos — tisztét folytonos betegeskedése miatt nem láthatta el és azért lemondott róla. 1926-ban szülővárosában és Nagyalásonyban jótékony alapítványokat tett, amiért a préposti cimmel tüntették ki. A megboldogult hűlt tetemét Veszprémben dr. Rott Nándor püspök szentelte be. A temetést dr. Lukcsics József kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő végezte. Dabronyban helyezték örök pihenőre. Áldás emlékére! — Tavasz. Tagadni akarja, bár titokban, leplezve ugyan, de itt van közöttünk. Itt bizony, még ha nem is kerültek elő a szép tavaszi kabátok, az új kalapok, bár ha esőket is zúdít néha ránk, bár ha most is kelete van még a szénnek és fának, ami tán inkább csak meg­szokás már, többé nem tudja már magát téllé visszacsinálni. Még csak 1—2 napi türelem és itt lesz napsugarával, melegével, rügybontásá­val, minden szépségével együtt teljes és hite­les valóságában a tavasz, az áhított szép, ked­ves tavasz! — Birói kinevezés. Dr. Széky László bírósági titkárt, aki egy évtizednél hosszabb idő óta, legutóbb mint önálló hatáskörrel fel­ruházott titkár teljesített kiváló szolgálatot, a szolnoki törvényszékhez bíróvá nevezték ki. Jól megérdemlett előléptetése baráti és ismerősei körében osztatlan őrömet keltett. — A veszprémi útiak kútja. A vesz­prémi út 14. számú ház előtt állott egy víz­vezetéki kút, amelyből úgyszólván az egész utca szerezte be vízszükségletét. Vagy két hónappal ezelőtt a kutat leszerelték, elvitték azzal az indokkal, hogy megjavítják. A jó vesz­prémi útiak csak várták, várták, hogy a kút majd csak visszakerül régi helyére s ismét szolgáltatja számukra a vizet. Várják most már két hónap óta, s nem tudják elképzelni, hogy egy vízvezetéki kutat hosszú két hónap alatt ne tudjanak megjavítani. Mivel most már hamarosan beköszönthetnek a meleg idők, amikor a vizre még nagyobb szükség lesz, a veszprémi útiaknak ama kérelmét, hogy kutjuk mielőbb állíttassák vissza, ajánljuk az illetékes hatóság figyelmébe. — Színészet. Deák Ferenc színigazgató falragaszokon közli a műpártoló közönséggel, hogy a tavaszí szini szezont e hó 23-án, kedden nyitja meg Pápán Gárdonyi Géza: „Ida regénye" című vígjáték-újdonságával. Az érdemes társulat működése elé szép reménnyel tekint Pápa város, közönsége, annyival is inkább, mert régi kedvenceit üdvözölheti viszont, a műsor pedig csupa értékes újdonságot ígér. — Készülődések az Orsz. Társadalom­biztosító választásaira. Az Országos Társa­dalombiztosító Intézet veszprémi kerületi pénz­tára pápai kirendeltsége az Intézet önkormány­zati szervei, közgyűlési, valamint kerületi pénz­tári választmányi tagjainak és póttagjainak választásánál a szavazói jogosultság igazolásául szolgáló szavazó igazolványoknak egyelőre a háztartási munkaadók részére történő kikézbe­sítését megkezdte. A háztartási munkaadók igazolványainak kiküldése után rövidesen sor kerül a gyári, ipari, kereskedelmi stb. munka­adók szavazói igazolványának kiküldésére is. 1929. évi március hó 23-án alkalmazásban álló, de időközben foglalkozásából kilépett alkalmazottak részére, jelentkezésük esetén a szavazói igazolványt a volt munkaadó szintén köteles kiadni. Mindazok a munkaadók, akik 1929 március 23-án biztosításra kötelezett alkalmazottat foglalkoztattak és mindazok a munkavállalók, akik 1929 március 23-án bizto­sításra kötelezett üzemben, háztartásban alkal­mazásban állottak, s 1929 április 20-ig bezá­rólag szavazói igazolványukat nem kapták kéz­hez, a pápai kirendeltségnél (Szentlászló-utca 6.) szóval vagy írásban felszólalhatnak s bizonyí­tékaik alapján a szavazói igazolványuk kiadá­sát kérhetik. A szavazói igazolványoknak hely­telen kiállítása, vagy az illetőnek más választói csoportba, alcsoportba történt téves besorozása miatt, indokaik ismertetése mellett, szintén fel­szólalást lehet beadni, illetőleg helyesbítést lehet kérni. A betegállományban lévő, de egyéb­ként választói jogosultsággal biró munkavál­lalók részére a szavazói igazolványokat az Intézet közvetlenül küldi ki. A szavazói iga­zolvánnyal történő mindennemű visszaélés a vonatkozó törvényes rendelkezések szerint ki­hágás, s szigorú megtorló intézkedést (pénz­büntetést) von maga után. A választásokat május 12—13-án tartják meg. KIRÁLYOK KIRÁLYA

Next

/
Thumbnails
Contents