Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-03-23 / 12. szám

ZORO és MUIttJ f tCy "• . fe % Ámk % jf MÁJ nüit. Balsta f Á^gl á f 1 ^ áfri ka * ! f Amer-1 f, to^^t^s&l i ^ t t f fn^A^o f ! I ' « \ Tl^ A ^ !Amerika! ta3°

n ^árotv — ^almaa^ eeL - • iolgo^^lo •^.eeee^ téle

n Ad •palj les s.<» s s I Aa f I fA i ^ íUí ÍV- XNV> <*}» t • « V§ SU5 fS *>

v f'. T A 1 1 A ft Eurón, * 1Y* A A í t t 4 ftA I § u dr. Antal Géza püspököt, aki élénk érdeklődéssel kísérte az ifjúság nemes igyekezetét. Felgördülvén a függöny, a főiskola 20-tagu zenekara rázendített az Attila-indulóra, amelynek frissen pattogó ütemei szinte jelképezték a márciusi eseményeket, amelyek 1848 tavaszán olyan gyors egymásutánban peregtek le. A zenekar szabatos játéka méltán váltotta ki a közönség elismerését úgy a dirigens Tóth Lajos zenetanár, mint a kar törekvő tagjai iránt. Győr Sándor ez alkalommal is elszavalta tán még precízebb kidolgozásban Varga Gyula pályadíjnyertes ódáját, a főiskolai énekkar balatoni nótákat énekelt nagy tetszés mellett, azután kezdetét vette „A fehér szarvas" cimü négyfel vonásos színmű előadása. Romániából menekült magyarok — élükön a kemény, dacos Karakán, volt ezredessel — Budapesten megalakítják a „Fehér szarvas egyesület"-et, a regebeli fehér szarvas példája után, amely az ősmagyarokat elvezette az új hazába. Az egyesület a gyárat alapító Karakánnal elbukott, de a fehér szarvas regéje tovább él, a szarvas soha nem nyugodva tör előre, s mi utána az integer, a Nagymagyarország felé, amelyet el kell érnünk, mint ahogy az ősmagyarok elérték nyomában az új hazát. Karakánt, az energikus, kemény magyart Császár Károly IV. é. theológus játszotta nagyszerűen jellemző erővel. Minden szava, minden mozdulata magán viseíte egy nagyakarásu, derék, lelkes magyarnak a bélyegét. Elveszthette vagyonát, csalódhatott reményeiben, de nem tört meg soha — még a halálban sem. Lászlót Antal Gyula játszotta átgondoltan, sok igaz érzéssel. Drágfit Győr Sándor személyesítette meg rokonszenves bonhomiával. A hölgyek szerepe inkább passzív volt, ám kitűnő műkedvelőink Hochschorner Lujza, Takács Lidia, Pócza Irén a nekik juttatott kevés cselekvénybe is életet öntöttek és pompás játékukkal derekasan hozzájárultak az összjáték sikeréhez. A kisebb szerepekben Fáber Gyula, Szőke Jenő, Nagy Gyula, Makár János, Lajos Kálmán, Eichele Róbert, Zsaniár Dénes, Bárdossy Jenő, Zsemlye Gyula, Fülöp Károly, Németh József, Gaál Elemér, Somogyi István, Jindra József, Schmudla Mihály, Fazekas Edith, Nagy Ferenc, Bányász László, Kurhéja Antal, Pitze Gusztáv, Vida Erzsike, Zsemlye Gyula, Németh Kálmán, Nagy Géza és Szőke Dezső ügyeskedtek. A közönség gyakori tapsaival rótta le elismerését a szereplők iránt. Kijutott ebből előadás végén a szerencséskezü rendezőnek és a darab fáradhatatlan betanítójának Horváth Endrének is, aki azonban ismert szerénységénél fogva a zúgó tapsokra nem jelent meg a közönség előtt. Szinielőadásról a megjelentek nagy része felment a Griffbe, ahol az ifjúság a márciusi ünnepségeket vidám hangulatban lefolyt, nagyszerűen sikerült táncmulatsággal fejezte be. A református nőnevelő-intézet délután 4 órakor rendezett ünnepére zsúfolásig megtelt az intézet díszterme. Az ünnep középpontjában Pentz Ilona tanárnő értékes felolvasása állott Március költészetéről. A 48-as nagy naptól máig azokat az eszméket kereste és méltatta, miket márciusi költészete magából kitermelt. Kiváló esztétikai képzettségre valló szép fejtegetéseit nagy figyelemmel hallgatták és zajosan megéljenezték. A műsor zenei számaiból kimagaslott a tanítónőképzői énekkar által előadott Rákóczi-induló. Ez olyan énekprodukció volt, amivel messze földön dicsőséget aratna a kar és kitűnő vezetője, Ritoók István tanár. A növendékszereplők közül Zsebők Nelli érte el szavalatával a legnagyobb hatást, ám a többi szavalati és énekszám is osztatlan és megérdemelt tetszést aratott. A Levente-Egyesület ünnepélyén Szűcs Dezső, az egyesület alelnöke hazafias érzéstől áthatott lelkes beszédben méltatta a március 15-ének emlékét és jentőségét. Kapcsándy Sándor, a már országosan ismert dákai költő elszavalta ez alkalomra írt hazafias költeményét, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott és szűnni nem akaró tapssal honorált. A földrajz-lecke cimü egyfelvonásos hazafias szindarab ügyes szereplői elénk állították, hogy mit jelent nekünk Arad városa s hogy miiyen emlékei fűződnek annak minden rögéhez e haza fiainak. A műsort Virág István és Cziráki Aladár szavalatai és a fúvós zenekar sikerült számai egészítették ki. Három a gyerek VÉN KÚTÁGAS. Áll a mezőn, mint óriási gólya, titokzatosan, mozdulatlanúl. Rég szétesett kávája, itatója s a gémje is lassan évűl-avúl. Gyermekkorom sok vad fantáziáját e vén kútágas ébresztette fel. Azt hittem, hogy valami szörnyű állat, aki az égnek visszafelesel. Sohsem mertem a közelébe menni, láttára megszállt a vad borzalom. Mi lehet vájjon ? . .. él-e ? szól-e, bánt-e ? Őr tán a sivár, puszta ugaron? Reszkettem, ha csak tájára is küldtek s mikor előttem váza fölmeredt, eszembe jutott minden régi vétkem: kifosztott fészkek, síró verebek s féltem, hogy egyszer megmozdúl a lába, utánam ugrik, szája tűzet ont, vállon ragad nagy, ösztövér karjával és könyörtelenül a kútba fojt. Bódás János. Smyrna= és perzsaszőnyegek kelim-szőnyegek párnák és terítők a hozzávaló anyagokkal nagy választékban GOTTLIEB JENŐMÉ kézimunka-üzletében, Fö-utca 23. Pápai terménypiac március 22-én. Buza . . 2500 -25 50 P | Zab . . . 24 50-25 00 P Rozs . . 22 00 - 22 50 P | Tengeri cs. 26 50—27 00 P Árpa . . 2550 -2600 P j Burgonya. 1200—1400 P ÚJDONSÁGOK. — Egyházfők városunkban. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök folyó hó 18-án délben érkezett a bencés-jubileumra Pápára és két napig tartózkodott itt. 20-án jött meg dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök, aki e hét végéig tartózkodott körünkben. Mindkét egyházfő Pápán léte alatt a bencés-székház vendége volt. Rott püspök tiszteletére a lenvete-zenekar, Hanauer püspök tiszteletére pedig a bencés-gimnáziumi zenekar ünnepi felvonulással szerenádót adott. A szerenádokban a megtisztelteken kivül mindig nagyszámú közönség is élvezetét találta. — Egyházkerületi intéző-bizottsági ülés. E hó 20-án városunkban ülésezett a dunántúli református egyházkerület intéző-bizottsága. Az ülést megelőző napon d. u. a főiskolai igazgató-tanács ülésezett, melyen dr. Darányi Kálmán államtitkár, világi elnök mellett ezúttal először elnökölt az ig.-tanács újonnan megválasztott egyházi elnöke, Vargha Káimán, kit az ig.-tanácsban szeretettel üdvözöltek. Az intéző- bizottsági ülésen dr. Antal Géza püspökön és Balogh Jenő v. b. t. t. főgondnokon kívül jelenvoltak: Medgyasszay Vince, Szűcs József, Jakab Áron, Halka Sándor, Lőke Károly esperesek, Chernel Antal, dr. Jókay-Ihász Miklós, Lipcsey Lajos, dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnokok, dr. Lázár Andor ehker. ügyész, Fülöp József ehker. számvevő, dr. Baranyay Ferenc gazd. tanácselnök, Bene Kálmán csurgói gimn. igazgató s a helyi tanintézetek igazgatói. A tárgysorozatból kiemelkedtek a következő pontok: Állást foglaltak a pénzügyminiszternek az egyházi adók behajtása ügyében kiadni szándékolt rendelete tárgyában. Nem helyeslik Hegedűs Lorántnak azon indítványát, hogy a templomokra a csillag helyére kereszt kerüljön. Lord Rothermerenek a főiskola részére adott 40.000 P-ért hálás köszönetet szavaztak. Jóváhagyták a püspöki székház építkezési számadásait (az összes építkezési és berendezési költségek 195.000 P-t tettek ki). Intézkedéseket tettek a theológián, a gimnáziumban és nőnevelő intézetekben megüresedett állások betöltése iránt. Nagyjelentőségű pontja volt az ülésnek dr. Lázár Ándor ehker. ügyész jelentése a Kerkápoly-féle hagyaték ügyéről. A A császár csókja Tekintse meg a legújabb TAVASZI KALAPUJDONSÁGOKAT! Pollák Magda kalapszalon Pápa, Kossuth Lajos utca 7. szám.