Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-01-12 / 2. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuh Lajos-ulca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapo k, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. nunk. Ne legyenek csak munkakönyvdiállító hivatalok, hanem szélesebb hatáskörrel kell felruháznunk. Az ipartestületek fölé pedig meg kell szerveznünk az Országos Kézműves Kamarát. Az iparosság központi szervét fel kell ruháznunk kamarai jelleggel. Kell, hogy legyen felirati joga a kormányhoz, kell, hogy a politikai és közigazgatási főhatóságok, az iparosok központi szervét meghallgassák. Kell, hogy a központi szerv vezetőségét, választmányát az egész ország iparossága, az ipartestületek kiküldöttei révén megválaszthassa, vajgyis autonómiával kell rendelkeznie. Ez a központi szerv semmiesetre sem lehet csupán egy központi iroda, mert újabb sóhivatalra nincs szüksége az iparosságnak. Ha pedig a központi érdekképviseleti szervnek megadjuk a kamarai jelleget, akkor igen mulatságos és igen kicsinyes törekvés megfosztani az iparosok szervét a kamarai cimtől. Akik a cimet nem tartják fontosnak, azok egykönnyen a kamarai jellegről is lemondanak. Azt tartom, hogy ha már az iparosság teremti elő a költségeket, akkor az ő joga, hogy a gyermeknek nevet is adjon. Az iparosságot különösen a költségek nagyságára való hivatkozással szeretik elriasztani a Kézműves Kamara megszervezésétől. Meggyőződésem szerint fejenként és évenként egy pengő járulék teljesen elegendő az iparosság érdekképviseleti szerv évi fenntartására. Egyesek szeretnek fantasztikus öszszegeket mondani és különösen hivatkoznak a német kézműves kamarák kiadásaira. Elfelejtik azonban megmondani, hogy Németországban a kereskedelmi kamarákat szétválasztották és a kézműves kamarák a kereskedelmi kamarák munkakörét is elvégzik. Felvetették a kereskedelmi kamarák hármas felosztásának kérdését is, amely szerintem tökéletesebbé teszi ugyan a kereskedelmi kamarákat, de nem pótolja a Kézműves Kamarát, amely éppen a megreformált ipartestületek központi szerve és így az iparosság önálló érdekképviselete lesz. Az iparosság most a saját sorsának kovácsa. Ha az iparosságban most a kellő politikai és osztályöntudatos meggyőződés lesz úrrá, akkor meg fogja kapni a magyar iparosság a maga gazdasági érdekképviseleti szervét, az Országos Kézműves Kamarát. A villamostelep jubileuma. (Levél a szerkesztőhöz ) Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Egy jubileumra akarom felhívni nagybecsű figyelmét, melyről, legnagyobb csodálkozásomra, mindenki, még az arra illetékes városi hatóság is megfeledkezett.* 1904 december 31-én, Szilveszter este volt az, midőn városunk lakossága mind a Fő-térre tódult, hogy tanuja legyen annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor először gyulladtak ki a villamos Ívlámpák és ezzel részesei lehettünk mi is a XX. század legnagyobb találmányának: az elektromos világításnak. Azideig Pápán csak petroleumvilágítás volt. Az utcasarkokon elhelyezett lámpavasakra trapézalaku lámpák voltak szerelve. A város által alkalmazott »lámpagyujtogatók« az este beálltával végigmentek az utcákon, a * Ez tévedés, mert a képviselőtestület egyik utolsó közgyűlése a jubileum alkalmából Major Gyula igazgatónak elismerő köszönetét nyilvánította, lapunk pedig már a múlt év folyamin éppen a centrále-vitával kapcsolatban több izben méltatta a telep 25 éves fennállásának jelentőségét. A cikk egvéb adatai azonban helyt állók s azért szívesen közöljük. Szerk. létrát hozzátámasztották a lámpavashoz és egyenként meggyújtották a petróleumlámpákat. Hogy ez a művelet például zivataros időben milyen lehetett, az elképzelhető. De a lámpák is csak a belvárosban voltak. A külső utcákra az est beálltával koromsötétség borult és csak ha holdvilág volt, annak bágyadt fénye nyújtott némi világosságot. Akinek estétől reggelig az Alsó- vagy Felsővárosban dolga volt, bizony kézilámpát vitt magával. Azóta 25 év telt el... Villamostelepünk e negyedszázad alatt mindig kifogástalanul teljesítette kötelességét s dacára a háborús megpróbáltatásoknak, igyekezett a város világítását kellő módon biztosítani. Amig más városokban sokszor hosszú ideig szünetelt a világítás, addig a pápai villanytelep a legsúlyosabb körülmények között is minden lehetőt megtett, hogy ez be ne következzék. Illő dolog tehát, hogy erről a nyilvánosság előtt is megemlékezés történjék. Most, hogy a villamos erőközpont létesítése folytán villanytelepünk sorsa kétségessé válik, azt hiszem, sokunk óhajának adok kifejezést, midőn azt kívánom: teljesítse majd a centrále oly kifogástalanul a feladatát, amint azt a pápai villamos telep a legnehezebb időben is megcselekedte. (Elká.) Lloyd-bál január 26. TAVASZRÓL ÁLMODOM. Zúzmara csüng az ág-bogon és én tavaszról álmodom. Jégülte ablakom felett szemembe tün a kikelet. Házunk előtt a gesztenyék lombot ringatnak szerteszét. Pacsirta-zengés reggelén enyim az illat és remény. Kurjantás minden röpke szó, fénybe fürödni jaj be jó! És vágyszekerem csak halad ... s köszönt a mező: vártalak! Buzasás között fürj figyel — csokroz a május — élni kell! Csókba forr minden gondolat; virág, napsugár, szüzharmat. Akácillatos estelen eljössz-e édes ? — kérdezem. Csillagból szövök szép ruhát és hallgatjuk az éj dalát. S a dalos mező lágy ölén ringunk örökké, te meg én. Zúzmara csüng az ág-bogon és én csak tovább álmodom . . / Kapcsándy Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. A pápai irgalmasrend látogatására illusztris vendégek érkeztek pénteken délelőtt. Calvo Fauslin, a rend általános főnöke Rómából és a magyar tartományrend főnöke: Babinszky Nárcisz titkáraik kíséretében meglátogatták a rendet és a kórházat és a tapasztaltak felett a legteljesebb megelégedésüknek adtak kifejezést. — Dr. Horvátth Dániel kitüntetése. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a legfelsőbb elhatározást, mellyel a kormányzó dr. Horvátth Dániel igazságügyminiszteri miniszteri tanácsosnak a II. osztályú polgári érdemkeresztet adományozta. Erről a magas kitüntetésről őszinte örömmel vesz hirt Pápa városa, hisz Horvátth Dániel városunk szülötte, néhai Horvátth Károly uradalmi számtartó, 48-as honvédtiszt fia, ki középiskolai tanulmányait a helybeli a bencés gimnáziumban s a kollégiumban, jogi tanulmányait a pesti egyetemen bevégezvén, rövid bírósági működés után az igazságügyminiszteriumba került s azóta ennek legfontosabb osztályában, a törvényelőkészítő osztályban fejt ki ritka nagyszabású és nagyértékü munkásságot. Bizton reméljük; hogy ez a kitüntet s csupán egyik állomása munkás pályáján való megérdemlett további emelkedésének. Villamossági rádió, gép- és műszaki kereskedése megtekintését kéri: SOMOGYI JÓZSEF elektrotechnikai vállalat, műszaki és gépkereskedét Pápa, Fö-utca 7. szám. (Városház-épület.) Üzlet-telefon: 95. Műhely-telefon 78. Villanyszerelést és javítást szakszerűen eszközöl. — Raktáron tart rádiókészülékeket, alkatrészeket a legkiválóbb minőségben, autó-felszerelési cikkeket, pneu. • matikokat a legolcsóbb napi áron. ——• — Főigazgatói látogatás. Dsida Ottó, győri tankerületi kir. főigazgató, a pápai bencés reálgimnázium és a református gimnázium hivatalos meglátogatása céljából városunkban tartózkodik. — A részleges tisztújítás. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor tisztújító közgyűlést tart, melyen az üresedésben levő II. aljegyzői és közgyámi állásokat fogják betölteni. Az előbbi állásra dr. Tomor Dezső, az utóbbira Harsányi József van behelyettesítve. Mindketten hosszabb idő óta állnak a város szolgálatában és a rájuk bízottakat mindig kifogástalanul látták el; fokozatos előléptetés elve alapján tehát megválasztatásukra bizton számíthatnak. — Miniszteri elismerés. A m. kir. vallásés közokt. miniszter özv. Széky Aladárné szül. Csaby Karola ny. pápai ref. igazgató-tanítónőnek a népoktatás terén kifejtett hosszú és eredményes munkásságért elismerését fejezte ki. — Utcanév magyarázó táblák. Miskoli város érdekes újítást léptetett életbe. Német mintára utcanév magyarázó táblákat állítanak fel, amelyek márványlapokon arany betűkkel tudatják az utókorral, hogy annak, akiről az utca elnevezve van, miköze volt a városhoz. Az országos hirü Lonovics érsek, Lévay József, Szemere Bertalan, Déryné, Tompa Mihály, Reményi Ede stb. nevének a várossal való kapcsolatát magyarázzák így meg e táblák, mások meg azokat a helyi jelentőségű emberekét, akik utcanevet érdemeltek ki. A gondolat amily kegyeletes, époly követésre méltó. Bizony ha a mi városunk utcaneveire gondolunk, nálunk is akadna magyarázni való bőven. Hogy a Sörház-utca miért változott Török Bálintutcává, hogy a Márton István-, Ruszék-, Csáky-, Zimmermann-, Szladik János stb. nevek viselőinek városunkkal miféle kapcsolata volt, azt még minden pápai ember sem tudja, hát még a máshova valók? A város történelmi múltját becsülnők meg, ha mi is magunkévá tennők azt az ideát, amit hazánkban elsőnek Miskolc városa valósított meg. — Házasság. Dr. Weszely Tibor, vármegyénk nagytekintélyű nagybirtokosának családi örömét adja tudtul a következő házassági jelentés: „Dr. Weszelyi Tibor és neje varadiai báró Baich Johanna örömmel tudatja, hogy leányukat: Daisyt 1929. évi január hó 19-én vezeti oltárhoz Ihász-pusztán dr. Pucher József, bagosi Pucher István £s neje ikvai Pfeiffer Mária fia". Hasonló jelentést adott ki a vőlegény családja is. — Megyery ESIa Pápán. A Katholikus Nővédő Egyesület vasárnap este fél 6 órai kezdettel előadó ülést tart a bencés gimnázium dísztermében, amelynek keretén belül előadást tart Megyery Ella, az ismert irónő, a Magyarság politikai napilap és több szemle és folyóirat munkatársa. Megyery Ella Írásait a stílusnak egészen különleges és egyéni művészete mellett a tartalom gazdagsága és az irónő nagy és a műveltség minden ágát átfogó olvasottsága és isrneretgazdagsága jellemzik. Különösen szinesek riportjai és útleírásai, mely utóbbi műfajban kevesen versenyezhetnek vele az újabb magyar irodalom körében. Felolvasását, melynek tárgya szintén külföldi utazásai során nyert impresszióiból van veve, élénk érdeklődés előzi meg.