Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-03-09 / 10. szám

MEGJELENIK MINDED SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajclonos főszerkesztő : D

R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A magyar cipő veszedelméről olvastunk egy nagyon is megszívlelésre érdemes cikket, melyben az van elmondva, hogy egy nagy Cseh cipőipari vállalat szándékszik az országban letelepedni és ide évente 500.000 pár cipőt behozni. Bár a szándék még nem maga a tett s bár a tettet nem minden esetben kiséri a siker, annyiban mindenesetre szolgálatot tesz nemzeti szempontból a szóban levő cikk, hogy felhívja a figyelmet a magyar cipő veszedelmére, a negyedmillió magyar embernek kenyeret adni hivatott cipésziparnak szomorú helyzetére. Erről mi e helyen nem ma irunk először. Nem egyszer kárhoztattuk azt a közömbösséget, mely méltán hires cipésziparunkat veszni hagyja, a közönséget, melyben nincs érzék a hazai, a jobb iránt. A „jobb"-at a közönség hajlandó kétségbevonni, de mint az ezer esetben beigazolódik, teljesen alaptalanul s ezért az „olcsóbb" jelszavát szokták inkább hangsúlyozni. Hát itt az „olcsóbb" kérdésénél álljunk meg egy percre. Itt van ugyanis az a pont, melyből kiindulva segíteni lehet a magyar cipésziparosság helyzetén. Hogy lehet ugyanis olcsóbb a külföldi cipő, mikor sem az anyag, sem az ipari előállítás külföldön sem kerül kevesebbe, mint itthon. Maga az a körülmény, hogy tőkében erősebb, kisebb kamatlábbal dolgozó országokból jön be, nem okolhatja meg a visszásságot. A fő, az eredendő oka ennek a jelenségnek az, hogy a külföldi cipőre kivetett vám oly csekély, hogy egy pár, akár különleges külföldi áruból előállított magyar cipő összesen 1 P és 29 fillérnyi vámvédelemben részesül. Ezt a csekélységet pedig könnyű lenyomni a külföldi nagy tőkének. A segítség egyedüli helyes módja tehát az erélyesebb ipari vámvédelem és az áru külföldi voltának kötelező megjelölése. Mert igaz, hogy sok jóhiszemű ember magyar gyártmány gyanánt veszi meg a külföldit, de bizonyos az is, hogy jóhiszeműségével csak egy esetben nem lehetne visszaélni, ha nem kész cipőt vásárolna, hanem becsületes, jó munkás magyar cipésznél rendelné meg lábbelijét. Emil Janiilngs Pápai terménypíac március 8-én. 3uza . . 25 00-25 50 P tfozs . . 2200-22 50 P Árpa . . 25 50-26 00 P Zab . . . 24 00-24 50 P Tengeri cs. 29 00—29 00 P Burgonya . 10 00—12'00 P Oroüzomáj^ A gyermekért. »A haza mindenek előtt!« — ma talán fontosabb, mint valaha. Ennek az érdekében kell munkálkodni minden igaz magyarnak. Megcsonkított szegény magyar hazánknak soha nem volt annyira szüksége egészsége, erős generációra, mint ma. Nagy értékek forognak veszélyben, de különösképen a gyermek. Csak a gyermeken keresztül biztosíthatjuk a jövőt. Gyenge, beteges és erkölcsileg romlott gyermekre nem építhetjük a jövőt, mert amilyen a gyermek, olyan a jövő is. A magyar társadalom munkájának egyetlen igaz célja csak a magyar jövő megalapozása lehet, mert ezen munkálatok, törekvések további folytatói a jövő nemzedék. Amilyen nemzedéket nevelünk, olyanná iesz a megkezdett munka folytatása és betetőzése is. Mivel pedig a gyermek a társadalom, az ország, így a magyar haza alapköve; a gyermekek testi és lelki egészsége is társadalmi érdek. A nemzetek közötti nagy versengésben, mely a borzalmas világégést is kiváltotta, csak azok a nemzetek maradnak meg, amelyek az eljövendő nagy események sodrában megállják helyüket. Már ezen célból is minden nemzetnek, országnak, de különösen megcsonkított magyar hazánknak életerős nemzedékre van és lesz szüksége. A székesfőváros tanácsa már a fentvázolt cél érdekében lQ22-ben hozzáfogott a tervszerű munkálatokhoz s így többek közt létesítette a gyermeknyaraltatási akcióját is, mely hivatva van a pusztuló, csenevészedő és nyomortól elsatnyult gyermekek arcára a rózsapírt, az egészség szinét visszavarázsolni és testükben, lelkükben egyaránt megerősíteni. A főváros anyagi áldozatokat nem kímélve, az elmúlt év nyarán mintegy 15.000 fővárosi gyermeket üdültetett. Nagy szám, de elenyésző akkor, ha arra gondolunk, hogy a főváros mintegy 83 ezer iskolás tanulója között az iskolaorvosok megállapítása szerint 4—6o/o egészséges, a többi pedig mindenféle betegséggel sújtott. Az elmúlt évi 15.000 nyaraló közül 9000 a fővárosban és 6000 a vidéken nyaralt. Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy a főváros az ő miazmás és poros levegőjével nem biztosíthatja kellőképen a nyaraló gyermekeknek az egészséges élet virágát, a boldogságot és örömet. Azért szükséges lenne, hogy mind több és több gyermeknek biztosíthatnánk a vidéken az üdülést. Azért a vidék tehetősei támogassák a főváros eme, a jövő nemzedék érdekében kifejtendő munkásságát azzal, hogy vagy maguk, vagy többen összeállva tegyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek részére a csoportos nyaraltatást. Áldozatkész támogatásukkal megerősíthetik ezen pusztulásra itélt gyermekeket testben és lélekben. Az örömteli lélek nem felejtkezik meg soha a neki nyújtott jóról és sohase feledjük azt, amit a legnagyobb isteni Mester mondott: »Aki egyet is magához vesz közülük, az engem fogad szivébe«. A főváros tanácsa a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Már az elmúlt év nyarán több város és község tanulóit látta vendégül a főváros tanácsa Budapesten, ahol ingyenes ellátásban részesítette a fővárosba üdülés és tanulmány céljából feljövő gyermekeket. Az oly község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elvállal, ugyanolyan számú gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, ahol a gyermelcek díjtalan ellátásban részesülnek s a főváros nevezetességeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. Jelentkezők a következő cimre küldjék szíves értesítésüket: Budapest Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, IV. ker., Cukor-utca 6. szám. V I M BOGÁR. Parányi kis bogár mozog, Szalad előre láthatatlan lábbal, Gombostüfejnyi apróság, szegény, Fölér mégis egy egész holt világgal. Előtte fűszál, kikerüli És megmássza az akadályok ormát, Hulló gyümölcsöt, kavicsot s egy borsó Karó araszos, óriási tornyát. Lehet, hogy ép a párját keresi, Mely egy fakérgen szívdobogva várja. Örömmel szedi apró lábait S búsan fordul meg, hogyha nem találja. Térül-fordul, mert él a kis bogár, Sütkérezik tüzén a napsugárnak, S körülte roppant kőtestü hegyek Halotti láncon lenyűgözve állnak. Nekik nincsen hatalmuk egy Bogárlépésnyi mozdulatba fogni S a mérhetetlen kötést rejtekében Nem tud a szív csak egyet is dobogni... Madai Gyula. ÚJDONSÁGOK. — A református egyházkerület köréből. Dr. Antal Géza dunántúli református püspök és Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok az egyházkerület intéző-bizottságát folyó hó 20-ára Pápára ülésre összehívták. — A főiskolai igazgató-tanács folyó hó 19-én Vargha Kálmán és Darányi Kálmán főiskolai gondnokok elnöklete alatt Pápán ülést tart. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi március hó 11-én és a következő napokon törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlést tart. A 185 pontból álló tárgysorozatból megemlítjük következőket: Alispáni jelentés. Zalavármegye átirata az életbiztosítási összegek valorizációja ügyében. Kecskemét város átirata a „Bánk bán" átdolgozása tárgyában. Komárom és Esztergom e. e. vármegyék átirata a vm. közig, reformjavaslat tárgyában. Dr. Horváth Lajos vármegyei alispánnak az V. fizetési osztályba való előléptetése. A vármegyei házJókai-mozgó ! Március 12—13—14., kedd—szerda—csütörtök. 7 Emil JanningS legnagyszerűbb új filmje: OROSZORSZÁG, Filmesemény! Rendezte = LUBITSCH ERNŐ.. Okvetlenül látni kell!