Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-02-23 / 8. szám

M EGJEL.EIN1H MINDEN s Z O M ö A 'X' O N Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomd*­Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Sok mindenről tájékoztatja az em­bert egy ilyen elemi katasztrófa, aminőt az idei hóözön és az újból visszatérő fagyhullámok zúdítottak az emberiségre. Sok minden olyanról, amit a legjobban rendben levőnek gondoltunk, kiderült, hogy bizony szörnyen hiányos felkészült­séggel vannak elbocsátva. így a megél­hetés elemi föltételeit biztosító üzemek a legnagyobb és iegadminiszlráitabbak­nak hitt városokban kicsi híjján csődöt mondottak. Bécs, a legalább régi időben ideálisan adminisztrált Bécs, ha még egy újabb hóözön zúdul rá, éhínségbe jut és szénhiány miatt minden gyára megáll, így is alig volt vize és számos ipari vállalata ma is szünetel. Budapest — mivel a Nagy-Alföld felől nem volt el­zárva a forgalomtól — aránylag kedvezőbb helyzetben volt, ám a drágulást ő sem kerülhette el, s hogy szene fogyóban van, annak kétségtelen jele volt a tüzelőanyag árának hirtelen emelkedése. Nyilvánvaló, hogy hatóságok, vállalatok, közönség sehol sincs berendezkedve arra, hogy egészen rendkívüli esetek bekövetkezésére is szá­mítani lehet, s a háború ezer tanulsága közül azt a legfőbbet elfelejtették, hogy tartalék, éspedig döntő súllyal latbaeső tartalék nélkül nem lehet hadat viselni, nem még kisebb hatalom ellen sem, aminő a természet erejének ellenünk hadi­rendbe való felvonulása. Hiszen igaz, az emberi képesség nagyon is véges. Ha — Isten őrizzen — hetekre nyúlólag tartott volna a megpróbáltatás, akkor — mint bibliai vizözön idején a bűnös világ — érthető, ha csődöt mondott volna ellátott­ságunk éléskamarája. De hogy az Ítélet­idő harmadik napján — mint az Bécs­ben történt — már pánikokban törjön ki az éhínségtől és a fagyhaláltól való félelem, az csak minden arra illetékes tényező hatalom előre nem látásából következhetik. Már most, hogy mit hoz a jövő, ember azt nem tudhatja. Lehet, hogy jövőre ismét az utóbbi évtizedekből megszokott szelíd tél köszönt reánk, ám bármiként lesz, az idei tél intőjel lesz arra, hogy sokkal gondosabbak, sokkal jobban felszereltek legyünk. És ez áll nemcsak a nagy városokra, hanem e mi szűkebb pátriánkra is. Mert hogy nálunk heteken át nem lehetett egy uncia szenet kapni s hogy 22 fillérért adták a tojást, azt nagyon is hamar megtapasztalhattuk. Iván Mosjoukine ÁLNÁSI MÁRIA természetes alkalikus sós savanyuviz. Legjobb gyógyszer Köhögés és rekedtség eseteiben. Vezérképviselet: Comns Rt. Budapest, V., Nádor-uíca 34. Mindenütt kapható. A vidék Yillamosáram-szolgáltatásának kérdése, Ezzel a kérdéssel foglalkozik behatóan az OMKE legutolsó száma, amelyben Deb­reczeni Jenő érdekes tanulmányt közöl — külföldi adatokra hivatkozva is — a vidék áramellátásának kérdéséről. A sok ezer apró helyitelep beszüntetése után néhány Überland Centráléval kell ellátni,, a vidéki fogyasztást. Magyarországon árterület és fogyasztás arányában 12—15 központi telep elegendő lenne a jelenlegi és jövendő fogyasztás el­látására. Egy nagyobb vízerőmű van tervezve a győri Duna-ágon, talán 1—2 helyen sikerül még jelentékenyebb vizerőtelepet kiépíteni, sajnos ezek se versenyezhetnek nagyságra nézve Ausztria, vagy Dél-Németország víz­erőműveivel, ami pedig ezenfelül még létesít­hető, azok csak kisebb helyi jelentőségű víz­erőművek lehetnek. Tegyük fel, hogy sikerül három vizerő centrálét kiépíteni. Ezekhez jönne a pécsi, tatai, tarjáni, borsodi és talán valamelyik du­nántúli és mátravidéki szénvidéken 1—1 köz­pont. A többi 3—6 központ oly városokra es­nék, melyek az előző telepektől távolabb eső, vagy nagy fogyasztóképességü vidék központ­ját képezik. Elsősorban tehát Budapest, azután Szeged, Debrecen, Szombathely. Mindezen te­lepek körzetét törvényhatóságilag kell_ meg­állapítani, egységes műszaki berendezésekre utasítani, mert az sokkal olcsóbbá teszi e cik­kek belföldi előállítását. Az összes telepeket egységes állami ellenőrzés alá kell helyezni, hogy takarékosan dolgozzanak és hogy az ára­mot olcsón adják a mindenkori végső lehetsé­gig. De viszont az állam könnyítse meg nekik a fejlődést, óvja meg őket a hivatalos eljárás lassúságától és költségességétől. Segítse elő a még el nem látott községek bekapcsolását, sőt ez irányban bizonyos hatósági kényszert is alkalmazni kell, mint pl. a többtermelés érde­kében. Oltalmat kell nyújtani a szénbányák és gép- és kábelgyárak kartelje ellen és elősegí­teni az új befektetésekhez szükséges tőke meg­szerzését. Kétségtelen hogy a most készülő »energia-törvény« ezen kívánalmakkal számolni fog, kérdés, mily mértékben. Nem szabad másrészről ennek az állami egységes ellenőrzésnek túlságba menni. E telepek nem állami tulajdonok és őket ere­deti gazdájuktól elvenni semmi ürügy alatt nem szabad, mert önállóságukban mozgéko­nyabbak és üzleti szempontból megfelelőbbek, mintha állami kezelésben lennének. A városi telepek különösen óriási fejlődés elé néznek az energia-szükséglet növekedésével és hivatva vannak az illető város közönségének olcsó el­látása mellett a haszonból a város közkiadá­sainak fedezésére is. Teljesen meg lehet ér­•teni, ha az állam e sokat ígérő jövedelmi, forrásokat magának akarja megszerezni, ami azonban megengedhetetlen igazságtalanság lenne a városokkal szemben, melyek a telepe­ket saját vagyonukból és polgáraik pénzéből létesítették és tartották fenn nehéz viszonyok között. A városok ellenállása a tervvel szem­ben érthető is és SZÍVÓS lesz, amint az a Tal­bot-ügynél is nyilvánvalóvá lett, ahol Budapest főváros teljes erővel tiltakozott az ellen, hogy érdekei az államilag portált vállalatnak kiszol­gáltassanak. Az állam igen alkalmas arra, hogy a városok által vezetett vállalatokat ellen­őrizze; kétségkívül jobban teljesíti úgy hiva­tását, mintha önmaga által kezelt telepeket kellene kontrollálnia, mert ez csak az állami tultengésre vezethet és a fontos közszükséglet könnyen politikai célok szolgálatába állíttat­nék, ami se nem hasznos, se nem igazságos. A cár gárdistáj ÚJDONSÁGOK, — A pápai Jókai-kör előadó-ülése. A Jókai-kör nagy érdeklődéssel várt, mult hétről elhalasztott előadó-Ülését holnap, vasárnap d. u. 6 órakor tartja meg a nőnevelő-intézet dísz­termében. Az előadó-ülésnek, melynek kiváló díszt ad dr. Madai Gyula, országgyűlési kép­viselő, a Petőfi-Társaság tagjának közremű­ködése, teljes műsorát itt közöljük: 1. Men­delssohn: Rondo capriccioso. Zongorán elő­adja Szabó Micike. 2. A pápai avarkori leletek. (Vetítettképes-előadás.) Irta és fel­olvassa Jankó László. 3. a) Dancla: Solo de Concert. b) Burmester: Menüett. Hegedűn: dr. Hermann László, zongorán kiséri: özv. Schmiedbauerné Kunszt Jolán. 4. Dr. Madai Gyula előadása. 5 a) Siebel dallama Gounod Faustjából, b) Klasszikus ária. c) Jensen: Csengve-bongva szól a lantom. Énekli Schneider Eliuska. Zongorán kiséri dr. Hermann László. Ez előadó-ülésre a kör tagjait és a tagokul belépni kívánókat tisztelettel meghívja a kör vezetősége. — Okolicsányi József ünneplése. Mult szombaton este a Kaszinóban szép számú tár­saság jött össze a Budapestre áthelyezett Okolicsányi József bucsu-ünnepére. Fábián Imre dohánygyári aligazgató-helyettes lendü­letes szavakban méltatta a távozó igazgató országos érdemeit és búcsúzott a jóságos fő­nöktől. Faragó János főigazgató bensőséges hangú beszédében a Kaszinó érdemes elnö­két és a mindenkitől tisztelt jó embert aposz­trofálta. Végül dr. Uzonyi Kálmán polgár­mester-helyettes nagy hatást keltve méltatta az ünnepelt egész egyéniségét s adott hangot a veszteségnek, mely távozásával városunkat éri. Okolicsányi József mélységes meghatottság­gal válaszolva, szerényen elhárítani igyeke­zett magáról minden érdemet s megcsillog­tatta a reményt tisztelői előtt, hogy nyugalma napjaira ismét városunk lakója lesz. Jellegze­tes, értékes egyéniségét valóban nehezen is tudnók nélkülözni s azért csupán a viszontlá­tásig bucsuzunk e helyen is tőle. — Az ev. papválasztás. Nem csekély huza-vona után végre e hó 24-én dűlőre kerül a Mesterházy László halálával megüre­sedett pápai ev. papi állás betöltése. A gyüle­kezet az állásra, mint annak idején jeleztük, első helyen dr. Schlitt Gyulát, második helyen Fadgyas Aladárt jelölte, kikhez harmadikul Kapi Béla püspök Schöck Gyula adminisztrá­tort is jelölte. — Az idő. Epedve várjuk már azt a napot, mikor ez a téma legfeljebb pillanatnyi társalgási anyagul fog szoigálni, kinos-keserü problémaként fog elénk meredni. Ez a hét azon­ban nem sokkal hozott közelebb bennünket az áhított változáshoz. A hét elején volt ugyan kis enyhülés, de szerda, csütörtökre ujabb roham­mal tört ránk a hideg és a hőmérő ismét 18—22°-ra sülyedt alá. Hogy a hideg közös sors egész Középeurópában, sőt lehúzódik a déli Balkánra, már hogy az „örök kéfcegfl" Görögországban falvak egész serege van hóba temetve s éhínségnek kitéve, az csak a szen­vedők együttérzését váltják ki belőlünk, de vigasznak nem mondható. Itt közöljük a Mete­orológiai állomás legutóbbi (péntek déli) jelen­tését: Növekedő felhőzettel egyelőre csak az éjjeli fagy csökkenése várható. Egy-két nap múlva az idő enyhülése várható lecsapódásokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents