Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-02-09 / 6. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkeazíoség: Liget-uíca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Lapíulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Olyan ítélet, mint aminőt a napok­ban a tőiünk elszakított Felvidéken Tren­csén városában hozott az esküdtszék, nem először fordul elő az esküdtszéki bírás­kodás történetében. Schustek Frida lelőtte azt a férfit, aki neki örök hűséget ígért s aztán mégis szakítani akart vele. Oly alaposan lelőtte, hogy hatszor is rásü­tötte revolverét, amit ő maga is elismert. Azonban a holttestben hét golyó volt s eme hetedikről azt állította a leány, hogy az volt az első: azzal a férfi öngyilkos­ságot akart elkövetni s ő csak szenve­déseit akarta megrövidíteni, mikor a többi revolverlövést reá leadta. Azt kell hin­nünk, hogy ezt a képtelenséget hiteles­nek fogadta el az esküdtszék, amikor a vádlottról kimondta, hogy nem ölt, hogy nem gyilkolt, aminek következtében a törvényszék kénytelen volt felmenteni és szabad lábra helyezni. Az eset — mint fentebb irtuk — nem az első, szinte már nem is szokatlan. Alig két hete Bécsben felmentett az esküdtszék egy hírlapírót, aki volt szerkesztőjét — minden igaz ok nélkül — lelőtte, felmentette pedig oly címen, hogy nem beszámítható, holott minden orvosszakértő egyértelmüleg álla­pította meg róla, hogy teljesen egészsé­ges, nála normálisabb idegzetű ember nem is képzelhető. Hogy Párisban, az esküdtszék hazájában, hány hasonló eset történt, azt szinte lehetetlen felsorolni. Azonban az újak elevenebben is hatnak, frissebben háborítják fel az igazságérze­tet és késztik az embert annak kimon­dására, hogy az esküdtszék mai formá­jában, amikor politikai elfogultság (mint Bécsben), hamis szentimentalizmus (mint Trencsénben) gyilkosságokat szankcionál­hatnak, nem állhat meg. Nálunk az es­küdtszékek ma nem működnek, de újra­felállításuk ügye újból és újból napirendre kerül. A külföldi példák óva intenek azon­ban attól, hogy régi alakjukban szere­peltessük őket, mert így az erkölcsi érzék megrendítését igen, de a jogbiztonságot semmiképen nem alkalmasak szolgálni. OZAKOK Csipkék, szaisgofs és rövidáruk kaphatók Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és féríi fehér­neraüek, harisnyák, keztytik, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. NOSZTY FIÚ ESETE Gazda-értekezlet. E hó 3-án, vasárnap délelőtt járási gazda­értekezlet volt Pápán a városháza tanácster­mében, amelyen a környék földbirtokosai és gazdái a zord idő ellenére szép számmal jelen­tek meg. Az értekezleten Szabadhegyi Elemér elnökölt, aki bejelentette, hogy dr. Horváth La­jos alispán sajnálatos betegsége miatt nem je­lenhetett meg. Majd üdvözölte a vendégeket, köztük első helyen dr. Antal Géza püspököt, aki a közügyek iránti meleg érdeklődésének e megjelenésével is kifejezést adott. Dr. Jerfy József főszolgabiró a járás, dr. Tenzlinger Jó­zsef polgármester a város nevében köszöntöt­ték az értekezletet, hangsúlyozván hazai viszo­nyaink között a földmívelés nagy fontosságát. Majd elsőnek dr. Jókay-Ihász Miklós or­szággyűlési képviselő tartotta meg előadását. Beszéde bevezető részében rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a magyar gazdák­nak meg kell küzdeniök. A klimatikus viszo­nyok, a rendetlen időjárás, Trianon csapása, az értékesítés nehézségei, a termelési költsé­gek magassága, a kartellek garázdálkodása mind-mind összeesküdt a gazda ellen, ame­lyekkel szemben csak a szervezkedéssel lehet védekezni. Kívánta a közterhek enyhítését, amelyek a gazdákat nyomják a legnagyobb mértékben. Szükségesnek tartotta a gazdaság­ban használandó állatok után a forgalmi adó megszüntetését, a kereseti adó helyett a köz­ségek számára a házadó átengedését. Kifogást emelt a hitel drágasága ellen, s kívánatosnak tartaná, hogy a hitelviszonoyok megjavítása végett a Nemzeti Bank közvetlenül bocsássa a pénzt a vidéki takarékpénztárak rendelkezé­sére. Intézkedéseket kért a kivitel megszerve­zésére, hogy a gazdák termékei megfelelő el­helyezést találhassanak. Végül lelkes szavak­kal a több és jobb termelés meghonosítására buzdította gazdatársait, akik az értékes elő­adást zajos tapssal jutalmazták. Kajdacsy Endre, a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója hangoztatta, hogy a gazdasági egyesület állandó figyelem­mel kiséri a gazdák panaszait és kívánságait s nem mulasztja el, hogy e panaszokra és kí­vánságokra időközönként memorandumokban fel ne hivja a kormány figyelmét. Ajánlja a községeknek, hogy alakítsanak mindenütt gaz­daköröket. Fejtegeti a gazdasági egyesület célját, amely szerint, amig egyrészről a gazda­közönséget a helyes gazdálkodásra oktatják, másrészről őrt állanak érdekeinek megvédése mellett. Foglalkoznak a tagosítás kérdésével s az állattenyésztés színvonalának emelésével. Háziipari tanfolyamokat rendeznek, amelyeken a gazdákat és cselédjeiket olyan cikkek elő­állítására tanítják ki, amelyekből esetleg ke­reseti lehetőségekre is szert tesznek. Sajná­lattal említi fel, hogy a vármegye 58.000 gaz­dájából csak 87 kisgazda-tagja van az egyesü­letnek, noha a tagsági díjat a legminimálisab­ban 2 pengőben állapították meg. Felhívja a figyelmet Dorner mérnök nagyjelentőségű ta­lálmányára, amely szerint papírgyártáshoz a kukoricaszárból cellulozet lehet előállítafii. Kívánatos volna, hogy a kukoricaszár beváltó állomást Pápán állítsák fel, amelynek kör­nyéke nagy mennyiségben termeszti a kukori­TÓTH MARIVAL cát. Tiltakozik olyan gazdasági cikkek behoza­tala ellen, amelyek itt is előállíthatók. Végül a gyümölcstermelés hasznosságára és jövedel­mezőségére irányította rá a gazdák figyelmét, Buland Tivadar földmives-iskolai tanár ruhlsdorfi két hónapos sertéstenyésztési ta­nulmányútjáról adott rendkívül érdekes és nagy figyelemmel hallgatott beszámolót A német népnek öntudatossága s az a törekvése, hogy minden szükségletét belföldi termékek­ből elégítse ki, itt is nagyszerűen megnyilvá­nult, mert ma már a sertéstenyésztést és hiz­lalást olyan magasra fokozta, hogy az évi 18,150.000 darab sertésszükségletből csak 325 ezer darabot szerez be külföldről, a többit mind a nemzeti öntudat állítja elő. Érdekes volt hallanunk, hogy minden német ember, beleszámítva a csecsszopókat is, évi 52 kg. sertéshúst fogyaszt évenként, ami felé a mi népünk csak sóvárogva gondolhat. Valóban ér­demes volna Buland Tivadarnak ezt a nagy­értékű tanulmányát külön füzetben is kinyo­matni és mindenkinek hozzáférhetővé tenni. Az előadások után elsőnek Kiss Dénes szólalt fel, aki egészséges gazdasági politikát követelt. Ruip Jenő olyan arányban tartaná szükségesnek a földmívelés támogatását, mint amilyen arányban azt a kormány a nagyipar­ral szemben cselekszi. Borsos Elek legelő- és rétművelőgépek beszerzésére lehetőség nyúj­tását, valamint a műtrágya-hitelnek egy hónap­pal leendő meghosszabbítását sürgette. Né­meth Jenő földmives-iskolai igazgató buzdító beszéde után táviratban üdvözölte az értekez­let Magyar Károly vármegyei gazdasági egye­sületi elnököt és Mayer János földmivelésügyi minisztert. Ezek után a hasznos tanulságokat uyujtó értekezlet véget ért. Ebédre a gazdák Bö­röczky Géza vendéglőjében jöttek össze. RÉGNER PÁL Városunk művészi életét súlyos veszte­ség érte. Egyik érdemes tagja: Régner Pál festőművész e hó 4-én, aránylag .fiatalon, 53 éves korában jobblétre szenderült. Bánatos özvegye ott zokog az Assisi Szent Ferenc utcai szomorúvá vált házban, a szobák csendjében, amelyeknek falait sűrűn befödik a korán elköltözöttnek művészi alko­tásai, az életet lehelő tájképek, a gyönyörű csendéletek, a megszólalásig hű portrék, a kedves zsáner képek, amelyeket — mint az apa szerette gyermekeit — annyiszor simoga­tott végig jóságos szemeinek meleg tekinte­tével. Mintha most a képeken néma ború de­rengene, mintha a karakterisztikus arcú ma­gyarnak, vagy az ő kedves »Muki bácsi«-jának a szemein könnyek csillognának, mintha a virányos búzatáblákon gyászfelhő suhanna vé­gig, — mintha gyászolnák jobb hazába tért mesterüket. Régner Pál eredetileg egyszerű mester­embernek, szobafestőnek indult, ám benne la­kozó őstehetsége, vas szorgalma, felfelé tö­rekvő ambíciója túltörte a mesterség szűk ke­reteit. Ha az orvul rátámatló betegség ener­giáját meg nem töri, ha a szívtelen halál élete A világhírű Müncheni Salvator-sör kizárólagos csapolása január hó 20-tól kezdve a Böröczky-vendéglőben.

Next

/
Thumbnails
Contents