Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-11-02 / 44. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. I Q KÖRÖS ENDRE Telefon 131. szám'; ' Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Képtelenséget ne várjanak. A terhek súlya alatt éppen eléggé nyögő adófizető polgársághoz appellálunk, amikor megkérdezzük : fizethetünk-e az antant részére jóvátételt? A kormány álláspontját e tekintetben már ismerjük. Azt hisszük, egyetlen embert sem találnánk egész Csonkamagyarországon, akinek véleménye ne egyeznék a kormány ama felfogásával, hogy Magyarország több jóvátételt fizetni nem képes. A Párisban most ülésező keleti jóvátételi konferencián ezt az álláspontot képviselte Korányi Frigyes, s amint hirlik, emiatt szakítás következett be. Tudvalevőleg Magyarországot, mint vesztes államot a békeszerződésekben a jóvátételi fizetésekre kötelezték. Ez év nyarán Németország megállapodásra tudott jutni Hágában a hitelező államokkal, amely megegyezés a Young-tervben látott napvilágot. A megegyezéshez a kisantant államai is hozzájárultak, de nyilvánvalóvá lett, hogy nem maradhat elintézetlenül Magyarország, Ausztria és Bulgária jóvátétele sem. A Youngterv életbeléptetése ugyanis ahhoz köttetett, hogy egy év leforgása alatt rendezni kell a kis államok jóvátételi kérdését is. Speciálisan Magyarország esete a következőképen ékelődik be ebbe az egész mozgalomba. Tudvalevőleg, amikor 1924-ben a szanálási törvényt megalkották, előzőleg a Népszövetség előtt 200 millió reparációt vállaltunk, mely összeget 1943-ig tíz milliós évi részletekben törleszfünk. Az egész népszövetségi kölcsön felvételének legfontosabb velejárója volt a jóvátétel rendezése. A magyar kormány ezt a problémát valóban rendezettnek tekinthette, mert abban az atmoszférában, amelyben ezt a kérdést tárgyalták, történtek kijelentések, amelyek e téren morális obligót involváltak olyan irányban, hogy Magyarországot a jövőben lényeges reparációval nem lehet megterhelni. A magyar kormány sohasem vállalta volna azt a bizonyos kétszázmilliós reparációt, ha ez a morális obligó birtokában nem lett volna. Most kezdődik azonban a bonyodalom. A párisi jóvátételi tanácskozásokat szigorúan bizalmas jellegüeknek jelentették ki s így a világ közvéleménye meglehetős tájékozatlanságban él az ott lezajlott események felől. Kisült, hogy az egész tanácskozás éle anyagi terhek szempontjából tulajdonképen a megnyomorított kis Magyarország ellen irányul. Belőlünk akarnak még nagyobb jóvátételi összeget kisrófolni. Abból a Magyarországból, amelynek minden közgazdasági ága a legnagyobb nehézségekkel küzd s amely országot a pénzügyi és gazdasági romlásból csupán a Népszövetség segítségéve) lehetett kimenteni. Senkisem állíthatja rólunk, hogy dolgunk valami nagyon jól menne. Az adózó polgárság áldozatkészségének és teherbíró képességének legvégső pontjáig jutott. Tele van az ország panasszal, melynek hangjait Párisban úgy látszik nem akarják meghallani. A magyar kormány akkor cselekszik helyesen, ha hazánk gazdasági helyzetéről nyujÉdes paprika CEYLON gazdag növényvilággal megáldott sziget. És e paradicsomban végeláthatatlan teaültetvények terülnek el. Oít terem a „CEYLON", amely a csészében aranysárgán csillog és oly csodálatosan üdít! CEYLON SPECIÁL 5 dkg. 1-30 P MEINL GYULA Csókolom a kezét madame tott kellő felvilágosításai után a leghatározottabban kijelenti, hogy több terhet nem vállal s ehhez a kijelentéshez végsőkig tartja magát. A Magyar Külügyi Társaság Pápán. — 1929 október 29. — Értékes, szép napja volt városunknak e héten, kedden. Értékes, mert közönségünk valódi szellemi kincsekkel gazdagodott, szép, mert annak a nemes propagandának révén, amit a Magyar Külügyi Társaság körünkben kifejtett, ismét egyszer egybeforrt lelkünk a hazafiság szent érzésében. A városháza nagytermét (mely nagynak ugyan legfeljebb nagyobb hiányában mondható) délután 6 órára színültig megtöltötte a közönség. Első sorban az értelmiségi osztály — soraikban feltűnő sok hölgy — volt képviselve, de nagy számban voltak a kereskedő- és iparososztálynak vezetői, sőt a munkásosztály köréből is, bizonyítékául annak, hogy alig van ma probléma, mely egyetemesebb érdeklődést tudna kelteni, mint a magyar külpolitika kérdése. Az előadó-ülés előtt a megjelentek között a társaság kitűnően szerkesztett folyóiratát, a Magyar Külpolitikát osztották ki. Hat óra után pár perccel léptek be a terembe a társaságot körünkbe meghívó, dr. Antal Géza püspök, maga is a Külügyi Társaság igazgatósági tagja, feltűnt a Társaság alelnökének, Pékár Gyula ny. miniszternek jól isméit, hatalmas alakja s velük jöttek dr. Eöttevényi Olivér volt egyetemi tanár és főispán, a Társaság igazgatója, ki 18 év előtt szintén járt és előadást is tartott városunkban, dr. gróf Zichy Ernő igazgatósági tag és dr. Radisich Elemér, a Magyar Külpolitika szerkesztője. A megjelenteket közönségünk meleg és szívélyes éljenzéssel fogadta. Az előadó-ülést dr. Antal Géza püspök nyitotta meg. Frappánsul tömör áttekintést adott a magyar külpolitika fejlődéséről történetünk folyamán. Önálló nagy külpolitika csupán az Árpádok és a vegyesházbeli királyok, főkép Mátyás alatt volt, a mohácsi vésszel megszűnt és csak mint külön erdélyi politika ért el, így elsősorban Bethlen Gáborral sikereket. Maga a tulajdonképeni magyar külpolitika megszűnt és csak felcsillant utóbb II. Rákóczi alatt, valamint a 48-as kormány heroikus erőkifejtésében s főkép Kossuth Lajosnak emigrációbeli nagyszerű tevékenységében. 67 után sem volt önálló magyar külpolitika, hisz csak karöltve, a delegáció útján volt beleszólásunk a Ballplatz dolgaiba. Óriási nehézségekkel kell megküzdenünk, amióta magunknak kell a külpolitikát csinálnunk, mert nem nevelődött rá hozzáértő nemzedék s mert nyelvi izoláltságunk is korlátoz bennünket tevékenységünkben. Illesse elismerés a Külügyi Társaságot, mely tiz év óta segít nemzetünknek a hiány pótlásában. Meleg szeretettel üdvözlöm körünkben annak illusztris tagjait. A nagy tetszéssel fogadott megnyitót Pékár Gyula alelnök hálás szavakkal köszönte meg. Kötelessége — úgymond — leszögezni, hogy már a világháború előtt, amikor valóban még nem volt magyar külpolitika, egy nem hivatásos diplomata, egy nagy magyar ember, dr. Antal Géza minő szolgálatokat tett hazánknak. Az ő diplomáciájának áldásai a háború utáni inség idejében nyilvánultak, mikor Hollandia elsőnek nyújtott nekünk segítő, baráti kezet. Boldognak érzi magát, hogy nemcsak maga, de a Társaság dicső elnöke, Apponyi Albert gróf (lelkes éljenzés) nevében is előtte ezt a hódoló nyilatkozatot megtehette. Áttérve Pékár előadása tulajdonképeni tárgyára, előbb a diplomácia fogalmát és lényegét fejtegette. Különböző definiciói közül rendkívül szellemes volt az, melyben a diplomatákat angyaloknak (angelos = hírnök) mondta, hírvivők a béke=menyország és háború = pokol között, kiknek azonban néha fekete a szárnyuk. Legfontosabb kelléke a diplomatának az intuíció, a költőkre emlékeztető prófétai látás. Mátyás király pl. már négy és fél évszázad előtt felveti XI. Lajoshoz intézett levelében, hogy a nemzeteket egy társaságba kellene tömöríteni. íme, a mai Népszövetség első eszméje ! Áttekintést nyújtva ezután a diplomácia fejlődéséről, érdekes jellemzését adja mindegyik egyéniségének. Metternichhez érve, Szászország 1815-ös felosztását ismerteti, mikor térképből kivágva, gombostűkre tűzdelték az elosztott részeket s az egésznek elintézése után az orosz miniszter nagy unottan kérdezte: hol is van tulajdonképen az a Leipzig? Mint ahogy 100 évvel utóbb Clemencaunak sem volt sejtelme sem róla, hogy hol is van az a Pozsony városa, legyen bár Bratislava? Eljutva az újabb korhoz, kiemeli, hogy Andrássy a berlini konferencián jó diplomatának bizonyult, de nem állt módjában magyar külpolitikát csinálni. A világháború a diplomácia műve volt, elsősorban az angol, a francia és az orosz miniszterek, mindenek felett azonban VII. Edward diplomáciai mesterkedésének, ki a központi hatalmak háromszoros bekerítését teljessé tette. Újból és újból kiemeli annak jelentőségét, hogy nekünk diplomatákat kell nevelnünk s mivel ehhez el| Édes paprika | Női- és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszi divafujdonságok onda-moussa, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek 1 Legfinomabb kül- és belföldi férfiszövetek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály! Telefon: 196. Külön szőnyegosztály!