Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-09-28 / 39. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMJBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. | jrj KŐRÖS ENDRE Telefon 131. szám Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Csekély fogalma lehet a vendég­joggal együttjáró kötelezettségről a világ­béke ama vándorapostolának, aki Ang­liából egyenesen azért jött el közibénk, hogy a honunkban uralkodó „feudális" kormányzatról, az itt találkozó „közép­kori állapotokról" és tíz éve tartó „súlyos elnyomásról" tartson többé nem ismeret­len szólamokban előadást. Hogy viszo­nyainkat ő már a távolból oly alaposan ismerte, hogy íme menten megérkezte után ilyen kiváló szakértelemmel tudott róluk nyilatkozni, az egész egyszerűen bámulatot kelthetne, ha a fenti kifejezé­sek nem lennének teljesen honi illatúak, ha mindabból, amit beszélt, nem lógna ki az informátori lóláb. Aperte meg­mondva, mister Smith nem azt mondta el, amit tudott, hanem amit vele tudat­tak. Az illendőség persze azt parancsolta volta, hogy az ekként szerzett ismerete­ket, mikre ha nyilt szemmel járná be az országot, mindjárt megkaphatná a be­szélő cáfolatot is, ne addig mondja el, amíg a magyar vendégbarátságot élvezi, hanem várjon vele, amíg a határon túl van. Mivel azonban nyilvánvalóan szo­cialista dróton rángatják, megfeledkezve a gentleman-szokásokról, valóságos för­medvényt zúdít arra a kormányra, mely­nek „zsarnoki" uralmából egyenesen követ­kezik a keresethiány, a munkanélküliség. Itt azonban kis hibát követett el jeles vendégünk. Mivelhogy a munkanélküli­ség tudvalevőleg Angliában, a politikai szabadság klasszikus hazájában is elég nagy s hogy a munkások gazdasági hely­zete sem teljesen irigylésre méltó, arról a nemrég lezajlott, hónapokig tartó bá­nyászszírájk szolgáltatott bizonyítékot, íme, így kavarodik egyszeriben súlyos ellentmondásokba az, aki helyi jelensé­gekben és nem a világhelyzetben keresi a súlyos krízisek okát és orvosságát. És hogy a logikája ekként tótágast áll tapin­tatos kedves vendégünknek, azt kizárólag annak köszönheti, mert nem vett magá­nak annyi fáradságot, hogy mással is beszéljen, ne csak olyanokkal, akik ez­úttal az ő szájával akarták elfújni a saját régi nótájukat, amitől egyszer — tíz év előtt —- majdnem elpusztultunk. Szélmalomban; vagy lavina? A nemes és elmés Don Quijote a Roci­nantén csendesen poroszkált egy kanyargós uton. Talán eddigi hőstetteinek emlékein me­reng, új küzdelmeket áhít, vagy Dulcineájára gondol? Szolgája Sancho egykedvűen kullog utána szamarán, lovagi harc, eszmény közöm­bös neki, szinte el is bóbiskol a nagy unalom­tól. Bágyadtságából fegyverzörgés riasztja fel, fölnyitja leragadt szemét, hallja ura kiál­tását: »Rajta, Sancho, vágtass utánam — dár­dákkal, itt az óriás!« Sancho Panza barátunk megdörzsöli álmos szemét, ura után bámul, papucsos lábával megsarkantyúzza szamarát, mire az konokul megáll, nem moccan tovább. Sancho nem bánja, nem rajong a harcért, nyugodt bambasággal nézi urát, aki a Rocina­tétól kitelő bősz rohammal száguld egy vigan cigánykerekező vitorláju szélmalom felé, hurrát kiáltva hóna alá kapott dárdáját neki szegzi az óriásnak, oldalba szúrja, mire öklelő rúdja eltörik, őt magát pedig az óriás buzogánya, akarom mondani a szélmalom vitorlája úgy fejbe kólintja, hogy ájultan terül el a földön. Havas hegytetőn jársz, mert szereted a téli hegyi sétát, az éles levegőt, most letekin­tesz, s nem kis megrettenésedre csikasz farka­sok falkáját látod felfelé kapaskodni a lejtőn. Fegyvered nincs, mert nem szoktál ölni, eszedbe jut, hogy fel kellene mászni egy kö­zeli fára, megfordulsz, a láboddal véletlenül megrúgsz egy fagyos hótömböt, az elkezd gu­rulni lefelé, s futása közben egyre nő, rohan, s a farkasok falkáját úgy elsöpri, mint a la­vina! Mert a kis hótömbből dühös, hatalmas pusztító lavina lett, amely most megmentett téged. Valami névtelen érdekszövetség, bank­csoport, pénzemberek, külföldi nagytőke, ki tudja mi vagy ki, vagy kik a játékkaszinó tervét vették megint elő. Egyszer már próbál­koztak, ki is volt szemelve a hely a Margit­szigeten, sőt ha jól emlékszem úgy 1914 körül úgy mutogattak ott egy új nagy épületet, hogy az lesz a rulettbarlang. De aztán elmaradt minden, a háború söpörte el, vagy Tisza Ist­ván szólt bele, nem tudjuk. Most megint jön­nek. Farkasok vagy óriások? Nem tudhatni. A Balatont szemelték ki tanyául. Beleburko­lóztak a Balaton kultuszának leplébe: úgy hirlik, hogy az egész Balaton-partot ellátják vízvezetékkel, csatornázással, adnak pénzt erre­arra; majd kisebb lesz az igéret, mert talán már közelebb vannak a célhoz, s mire célba érnek, nem lesz egyéb, mint a játékkaszinó, a rulettbarlang, ahol egy szerencsés nyerő mellett tiz szerencsétlen ember fogja elvesz­teni a vagyonát, s míg »kártya perdül, kártya mén«, odalesz megint »egy utolsó tétemény«, »egy fiatal életremény«, a játékbankárok pe­dig, akik boldogan hiznak a játékosok köny­nyelmüségéből és pénzéből, talán adnak a leégetteknek eleinte egy kis »viatikum«-ot, úti­költséget, mint régebben Montecarlóban, ké­sőbb egyszerűbbnek fogják találni, ha alkal­mas helyen egy ugródeszkát állítanak fel a Balaton fölött, ahonnan biztos a halálugrás. A játékkaszinó melletti egyetlen lehetsé­ges érv, hogy idegenforgalmat csinál, s ezzel Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók RaidI Ferencnél Pápa, Kossulh Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. fizetési mérlegünk javulását segíti elő. Ezt az érvet is nagyon valószinüíleníti az a körül­mény, hogy azok az idegenek, akik szórakozás és szerencsejáték kedvéért járják a világot, már hozzá vannak szokva Monte-Carlóhoz, s nem fognak hozzánk jönni. Legföllebb a mi itthoni szerencsejátékosaink látogatják majd az új kultúrintézményt, kultúrfölényünk na­gyobb dicsőségére. Kultúrfölényünket dicséri, hogy Pesten a múltkoriban letartóztattak egy szerencsejátékos társaságot, mely a bíróság előtt azzal vágta ki magát, hogy »tanulmá­nyozta« a rulettet. Azóta már újra fülöncsip­ték a derék tanulmányozókat, s ők bizonyára remélik is, hogy bíróságunk most meg is dicséri őket szorgalmukért. Az előkelő idege­neket, akik különben nem nagyon fognak jönni, tehát már várni fogja egy kellő rulettkultúráju finom magyar társaság. De elég a szomorú tréfából. Gondoljunk az elpusztulandó magyar vagyonokra, emiatt elpusztuló családokra; gondoljunk annak a külföldnek a megítélésére, amely ma is ke­zünkben tartja országunk sorsát; gondoljunk arra, hogy talán Krisztus követői is volnánk egy kicsit? Mit cselekedjünk? Azt mondják a rideg reálisták, hogy az erkölcsi megítélés romantika, s az erkölcs nevében vívott harc szélmalomharc? Ha ők annak nevezik, mi irá­nyozzuk a rideg reálisták figyelmét a lavi­nára, amelyet egy gyermek lába is meg tud indítani. Tehát: erkölcsi testületeink, egyházak, egyesületek, a vallási és erkölcsi kötelessége­ket komolyan vevő magyar testvéreink indítsák meg az erkölcsi felháborodás lavináját a játék­kaszinó ellen. Különösen a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége tehetne sokat, mely az összeomlás óta annyi hazafias és erkölcsi erőt és bátorságot mutatott, mint egyetlen más egyesületünk sem. A MANSz nagy és hatal­mas szövetség, most méltó feladathoz jutna. Megmutatni a magyar férfiaknak, hogy jó szellemek, ha kell lángpallosú angyalok gya­nánt őrködnek a nemzet erkölcsi és anyagi ér­dekei felett. Minden jóérzésű magyar férfi és magyar gyermek hálás lesz a magyar nagy­asszonyok iránt, s őket ebben a munkában szívesen fogja támogatni, így a küzdelem nem lesz szélmalomharc, hanem erkölcsi lavina, mely a játékkaszinósokat elsöpri, magyar éle­teket, vagyonokat pedig megtart, megőriz. Trócsányi Dezső. Női-;és leányka-felöltők és bundák, valamint az őszi divatujdonságok onda-moussa, gyapju-georgette, crepella, tweed, bársony és selyem-különlegességek a legújabb divatszinekben megérkeztek! Legfinomabb kiil- és belföldi férfiszövetek dús választékban. Saudek Miksa divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 14. szám. Külön szőnyeg-osztály 1 Telefon: 196 . Külön szdnyegosztály !

Next

/
Thumbnails
Contents