Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-09-21 / 38. szám

Kérje minden füszerkereskedésben most megjelent, 148 receptet tartalmazó, szines képekkel illusztrált dr. Oetker=féle receptkönyvet. Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs, forduljon közvetlen hozzánk: dr. Oetker A. gyárhoz Budapest, Vili., Conti-utca 25. Hazánkból s a nagyvilágból Szombattól — szombatig. Magyarorzságot meghívták Párisba a né­met »jóvátétel« rendezését követő »keleti jó­vátételi« konferenciára, melynek célja az osz­trák, magyar és bolgár jóvátételi kérdések végleges rendezése. Hazánkat illetőleg eddig az az ideiglenes megállapodás állott fenn, mely átlag évi 10 millió aranykoronával súj­totta az államot. Ez a megállapodás a szaná­láskor történt 20 évi érvénnyel. Kormányunk­nak az az álláspontja, hogy ennél kedvezőtle­nebb a végleges rendezés sem lehet számunkra. A jóvátételi bizottságban kormányunk Korányi Frigyes báró volt párisi követtel, jelenleg a Pénzintézeti Központ elnökével képviselteti magát. Hadgyakorlatot tartott — idén először nagyobbszabásut Trianon óta — honvédsé­günk. A hadgyakorlatok Fejér- és Tolnamegyé­ben folytak le, hadosztályerejü kötelékek ál­lottak egymással szemben, de nem nehéz tü­zérség, sem légi haderő nem állott a hadveze­tőség rendelkezésére, mert ezzel honvédsé­günk a békeszerződés tiltó rendelkezése kö­vetkeztében nincsen felszerelve. Horthy Mik­lós kormányzó szeptember 17-én és 18-án vé­gignézte a hadgyakorlatot befejező döntő üt­közetet a Rózsahegymagaslatról. Ugyanott je­len voltak az olasz, spanyol, francia, oláh, cseh és szerb katonai attasék is. A csapatok teljesítménye felett a kormányzó teljes meg­elégedését fejezte ki. A pénzügyminisztériumban javaslat ké­szül a hatósági üzemek megszüntetése tárgyá­ban. Ezek az üzemek nagyrészt a háború alatt keletkeztek s ha akkor fennállásuknak meg volt a létjogosultsága, ma már az adófizető polgároknak, iparosoknak és kereskedőknek megokolatlan és előnyben részesített konkur­renciát teremtenek s céljuk inkább üzleti, mint közérdekű. A javaslat alapelveit a kereske­delmi-, belügyi- és pénzügyminiszter minisz­terközi értekezleten állapítják meg. Szent Imre jubiláris év előkészítésével foglalkozik a magyar katholikus társadalom Serédi hercegprímás vezetésével. Rothermere lord, hazánk nagy barátja, levelet intézett a bizottság egyik tagjához, Huszár Károlyhoz és értesítette őt, hogy a Szent Imre-év elő­készületeire 50.000 P-t ajándékoz. Kifejezést adott a lord ez alkalomból annak a reményé­nek, hogy a Szent Imre-év alkalmat fog adni arra, hogy az egész katholikus világ segítse Magyarországot igazságos törekvéseiben. Bécsben ismét kirobbanni készül a soha meg nem szűnt pártközi feszültség. A Heim­wehr-alakulat, mely ugyan kivül áll az alkot­mányon, de mindenesetre ma egyik leghatal­masabb erőtényező Ausztriában, követeli az alkotmány módosítását. A jelenlegi marxista jellegű alkotmányt, mint »Utolsó figyelmez­tetés« cimü kiáltványukban mondják, 1920-ban rákényszerítették a népre s ma oly alkotmányt követelnek, mely megfelel az őslakosság kö­vetelményeinek. A kormány csak némi módo­sítást tervez, de ezzel nem lehet megelégedni. Hogy az »Utolsó figyelmeztetésinek nyoma­téka legyen, szeptember végére Bécs köze­lébe négy Heimwehr-felvonulást jelentenek be. Pozsonyban befejezték a Tuka-perben a tanúkihallgatásokat s megkezdődtek a vád- és védőbeszédek. Borsiczky államügyész vádbe­szédében a leghatározottabban azzal vádolta Tukát, hogy a magyar irredentizmus szolgá­latában állt, mely tudvalevőleg a magyar terü­letek visszacsatolására, »Szlovenszko« és »Ru­szinszko« autonómiáját s később Magyaror­szággal egyesítését tűzte ki célul. Tuka lel­kében az ügyész szerint »a magyar fájdalom él«. Szerdán kezdte meg Galla János egy hétre tervezett beszédét. Bevezetőleg részlete­sen ismerteti a szlovák elégedetlenség okait, az egymással szemben álló autonomista és centralista irányzatot. Rómában e héten három napon át tartó nemzeti ünnepet ültek. Az ünnep a győzelmes háború ünnepe, amelyet mindig Fiume meg­szállásának évfordulóján tartanak meg. Idén igen harcias hangulat (előzte meg az ünnepet, mert Briand célzást tett bizonyos államok ka­tonai szellemben való berendezkedésére. A francia követség palotáját ez okból katonaság szállta meg, félve az esetleges tüntetésektől. Azonban a, demonstráció a Viktor Emánuel­téren, a nagygyűlés a Colosseumban nagy lel­kesedés mellett zavaró incidensek nélkül folyt le. Turati, a fassiszta szervezet főtitkára volt az ünnepi szónok. Wiesbadent elhagyták a megszálló csa­patok. A kiürítés a legteljesebb rendben folyt le; angol lapok büszkén emlegetik, hogy ka­tonaságuk a német lakossággal elejétől fogva a legjobb viszonyban volt.. Annál nagyobb konsternációt keltett az a hír, hogy angolok helyett most francia csapatokat akarnának vinni Wiesbadenbe. E hirt azonban a Frankfurter Zeitung cáfolja. Csupán arról van szó, hogy a Rajna-bizottság védelmére jön egy szá­zadnyi francia »diszőrség«. Ü Z LET-ÁT H E LYEZÉS. Van szerencsém értesíteni m. t. rendelőimet s a n. é. közönséget, hogy a SzéchenyMér 6. szám alatt fennállott szabóüzíetemet és műhelyemet tetemesen kibővítve, ugyan­abba a házba, a Hajdu-drogéria helyére helyeztem át. Amidőn köszönetet mondok az eddigi szives pártfogásért, kérem üzletfeleimet, hogy új helyiségemben is régi bizalmukkal meg­tisztelni szíveskedjenek. Mindenféle őszi és féli szövetek nagy választékban raktáron. SÜPEK PÁL férfi-szabó. Borbély-iixlet nyitás. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Széchenyi-tér 6. szám alatt Süpek Pál szabóüzlete helyén borbély- és fodrászüzletet nyitok:. Szakmámban sok éven át szerzett tapasztalataimra hi­hatkozva, kérem a n é. közönség becses pártfogását, amit is figyelmes és higiénikus kiszolgálással kiérde­melni legfőbb kötelességemnek ismerem. TAKÁCS JÓZSEF borbély és fodrász. t Rosszul jár, ki műtrágyát nem használ! Az alacsony gabonaárak miatt a gazdák természetszerűen csökkenteni kívánják kiadá­saikat, hogy -ezúton is javítsanak helyzetükön. Ily válságos időkben minden észszerű takaré­koskodás helyénvaló és természetes, de ép oly helytelen és veszélyes, ha rosszul értel­mezzük a takarékoskodást. Egyik-másik gazda pl. úgy akar takarékoskodni, hogy elvon a ta­lajtól mindent, még a műtrágyát is, pedig táp­anyag nélkül nincs termés. Ha nem adjuk meg a növényeknek azt a tápanyagmennyiséget, amelyre azoknak szük­ségük van, talajunk — mely tápanyagokban, különösen pedig foszforsavban amúgy is igen szegény, — kimerül, a termésátlagok pedig évről-évre csökkennek, ,az adó, a talajmívelés, a vetőmag, az ápolás stb. költségei tehát ugyanazok maradnak, csak a jövödelem lesz kisebb évről-évre. Sokszor egy év mulasztá­sát csak több évi nehéz munkával lehet helyre­hozni. így volt ez a kilencvenes évek mező­gazdasági válsága alatt is. Akkor is megvontak a talajtól, a növényektől mindent, a termés­átlagok rohamosan csökkentek, de az árak is. Amikor a buza hat forintnál tartott, akkor eszméltek fel a gazdák, hogy a mezőgazdasá­got csak akkor tudják ismét jövödelmezővé tenni, ha ugyanazon a területen többet termel­nek. Már akkor is a műtrágyában ismerték fel erre a célra legalkalmasabb, legolcsóbb, leg­könnyebben alkalmazható eszközt, ország­szerte kezdték használni, úgy, hogy a hazai szuperfoszfátfogyasztás óriási fellendülése éppen a 6 forintos búzaárral esik össze! Okuljunk tehát a múlton és ne hallgas­sunk álprófétákra, akik minden felelősségérzet és hozzáértés nélkül beszélik, hogy ők nem használnak műtrágyát ilyen búzaárak mellett és társaikat is lebeszélik. Inkább számoljunk. Rá fogunk jönni, hogy műtrágya nélkül egy évi munkánk hiábavaló, jövedelmet nem látunk, ha azonban műtrágyát alkalmazunk, 1 1/ 2—2 q szemterméstöbbletünk lesz kat. holdanként pár pengős kiadással szemben, amely kiadás csak egy év múlva lesz esedékes úgy, hogy pl. kat. holdankénti tiszta nyereség a mai nyomott árak mellett is legalább 20—20 pengő lesz. A ga­bona minősége emellett még jobb is, hl. súlya és sikértartalma nagyobb, a sikérminősége még jobb. Az ilyen jó minőségű, tehát versenyké­pes buza mellett a magyar gabonának utat kell találnia Ausztria, Csehország, Németor­szág és Olaszország felé, mert ezek az álla­mok még mindig nagy búzaimportra szorul­nak. Ily körülmények között biztatni kell ma­gunkat azzal, hogy minden agrárválság, a vi­lágverseny dacára a magyar buza gond nél­kül lesz értékesíthető. Végh Gyula. Hirdessen a „PÁPAI HIRLÁP"-ban!

Next

/
Thumbnails
Contents