Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-08-03 / 31. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizet ési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: D

R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. 1929: XXX. Az Országos Törvénytárban folyó évi június hó 29-én jelent meg »a közigazgatás rendezésérők szóló törvény, mint 1929. évi XXX. törvénycikk. A törvény 99. §-a értelmében a törvény kihirdetése napján életbelépett az I. Rész (Az önkormányzati testür letek újjászervezése); a III. Rész (Közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyaira vonatkozó rendelkezések) ; és az V. Rész (Vegyes és életbeléptető rendelkezések). A törvény II. (Jogorvoslatok, hatósági fokozatok és eljárási szabályok) és IV. Részében (Fegyelmi eljárás az önkormányzati tisztviselők ellen) foglalt rendelkezéseket a belügyminiszter az ország egész területére egyidőben, rendelettel lépteti életbe, mihelyt a törvény alapján létesítendő új szervezetek megalakultak. Az önkormányzati testületek újjászervezése céljából a belügyminiszternek e tárgyban 3000/1929. szám alatt kiadott rendelete alapján már mindenütt megindultak az előmunkálatok. Az örökös tagok számának legfeljebb felét még a régi th. bizottság választja, illetve már nagyobbrészt meg is választotta. Ezekből a választásokból az tűnik ki, hogy részint a közélet terén érdemeket szerzett férfiak kerültek be, részint a vagyonuknál, társadalmi pozíciójuknál vagy viselt állásuknál fogva kimagasló egyének. A legtöbb adót fizetők kimutatását a községek és a városi adóhivatalok július hó 15-éig tartoztak az igazolóválasztmány elnökéhez beterjeszteni s ezek alapján az igazolóválasztmányok a névjegyzékeket már össze is állították. E névjegyzékekben jelentékeny számban szerepelnek városi polgárok, illetve olyan foglalkozásúak, akik városi elemeknek számítanak. Nagyon fontos tehát, hogy ezek a választásokra szervezetten vonuljanak fel és összetartsanak, hogy a soraikból minél több városi mentalitású tagokat választhassanak. A törvény 37. §-a értelmében a rendezett tanácsú város elnevezés megszűnt s az eddigi r. t. városok most már a »megyei város« elnevezést viselik, Akadtak olyanok is, akik annyira megszokták a »rendezett tanácsu« elnevezést, hogy úgyszólván sajnálkoztak a kimúlásán. Ezeknek pedig nincs igazuk, mert a »megyei város« elnevezés szabatos és helyesen fejezi ki a fogalmat. Megyei város ugyanis az, amely a megye területén feküdvén, a megyéből nincs kiszakítva, mint a városi törvényhatóság és közvetlenül a vármegye felügyelete és ellenőrzése alá tartozik; ezenkívül pedig a város területéről választott bizottsági tagok utján részt vesz a megye közügyeinek az intézésében. Arra kell törekedniök ezeknek a megyei, városoknak, hogy a vármegye közügyeinek az intézésében minél nagyobb súlyhoz és erőhöz juthassanak, mert ezáltal vagy az ő akaratuk lesz az irányadó a vármegyeházán, vagy pedig a vármegye szivesebben hozzájárul ahhoz, hogy városi törvényhatóságokká legyenek. A törvény életbeléptetésével úgy a th., mint a r. t. városok tanácsa megszűnt és azóta azokban a kérdésekben, amelyek a városi tanács intézkedő (határozó) hatáskörébe tartoztak, ezután a polgármester intézkedik (határoz). Lényegileg a tanács nem szűnt meg, csak névleg. A közgyűlés és a polgármester közé ugyanis ezután is be van ékelve egy szerv, amely a közgyűlés és az eddigi tanács hatáskörének bizonyos kombinációjából áll, és ez a kisgyűlés. Nézetünk szerint egész bátran meghagyhatták volna erre a tanács elnevezést s kár volt ezért a jövevényért (habár valamikor elő is fordult a törvénytárunkban) az évszázados patinával bevont »tanács« elnevezést elejteni. Azt hisszük, ez a változtatás azért volt, mert a vármegyei kisgyűlés megjelölésére nem akarták ezt a kifejezetten városi terminusz-tehnikusz-t átvenni. Reméljük, hogy hamarosan még vissza fog a »tanács« elnevezés kerülni, ha a megyénél a »kisgyülés« tetszetős név megmarad is. A th. városokban a tanács még nem is szűnt meg teljesen, mert a törvény 35. §-a szerint a közgyűlési ügyek előkészítését a kisgyülésre ruházza ugyan, azonban míg a kisgyűlés megalakul, ezt az előkészítő feladatot továbbra is — a főispán elnöklése mellett — az eddigi városi tanács teljesíti. A törvénnyel most már életbe lépett a tisztviselők elméleti képesítésére, a tisztviselők alkalmazására, mellékfoglalkozásukra, valamint nyugalombahelyezésükre stb. vonatkozó rendelkezés is. Ezután tehát — a kivételektől eltekintve — csak jogi-, államtudományi, vagy közgazdasági doktorátussal lehet a fogalmazási tisztviselői álláshoz jutni nemcsak a közigazgatásnál, hanem a rendőrségnél is. A th. főorvost, levéltárost (allevéltárost), valamint a th. és a megyei városi számvevőségek egész személyzetét ezután a főispán életfogytiglan nevezi ki, úgyszintén a közigazgatási gyakornokokat is, mig a többi tisztviselőket a közgyűlés életfogytiglan választja, kivéve a polgármestert, akit 10 évre választanak. Tizenhat évi szünet után most nyílik alkalom arra, hogy az önkormányzat legfőbb szervét, a törvényhatósági bizottságot újjáalakítsa. A választói jogosultság kiterjesztésével új rétegek vehetnek részt a városi és megyei életben. Nagyon fontos, hogy akadjanak lelkiismeretes, okos vezetők közöttük, akik a választóknak a bizalmát és akaratát a közérdek javára irányítják és megmutatják azt az utat, ami a polgárság széles rétegének a felfogásával, szükségleteivel stb. megegyezik. Baj volna, hogyha a vezetés a választásnál a demagógoknak vagy pedig azoknak a kezébe kerülne, akik a maguk kis önző érdekeit akarják biztosítani. Már mutatkoznak bizonyos jelek, amelyek szerint hazafias jelszavak alatt mandátumbiztosító közkereset itársaság szervezkedik. Az országos politikával a helyi szempontok, a közérdek figyelmen kivül marad. Nagyon félünk attól, hogy a városi polgárság, amelyen az utóbbi években a közöny lett úrrá, még most sem ébred fel szendergéséből es egy-két önző politikus által hagyja magát vezettetni, illetve félrevezettetni. A hosszú mandátummeghosszabbítások alatt egészen elszokott a polgárság az öntudatos fellépéstől és mindent a vezetőségre bízott. Már pedig a vezetőség, amely függő helyzetben van a kormánytól, ezt a nagy felelősséget nem vállalhatja és ez nem felel meg az igazi önkormányzati életnek sem. Klikkek helyett a polgárság széles rétegeire kell alapozni és szociális tartalommal kell megtölteni a közigazgatást. A közgyűlésen hűen kell visszatükröztetni a polgárság kívánságát, akaratát, baját, panaszát, szükségleteit s azt szabadon meg kell vitatni, azt orvosolni kell, mert csak így alakulhat ki az egészséges önkormányzati akarat. Várhidy Lajos. . Dr. Antal Géza püspök amerikai útja. Dr. Antal Géza püspök két havi távollét után mult hó 29-én vissza érkezett városunkba, hol őt az állomáson a ref. egyház elöljárósága, a főiskola és nőnevelő-intézet tanári kara s a Református Leányegylet nagyobb számú küldöttsége fogadta. Dr. Antal Géza Rotterdamból indult Amerikába s elindulása előtt több mint egy hetet töltött Hollandia különböző városaiban, hogy ismerőseit meglátogathassa. A hollandamerikai vonal Nieuwe Amsterdam nevű hajóján hajózott New-Yorkba s útja kifelé —* eltekintve a szokatlan hüvösségtől — nagyon kellemes volt s különös érdekességet kölcsönzött utjának az a körülmény, hogy három nappal New-Yorkba érkezése előtt hajója több jégheggyel találkozott. New-Yorkban öt napot töltött s ez alatt az idő alatt az egyik new-yorki református templomban az istenitisztelet alkalmával hazafias buzdítást intézett az egybegyűlt hívekhez, majd ugyanott délután az ifjúsági egyesület gyűlésén az ifjúsági munkáról és annak megszentelő hatásáról tartott hosszabb beszédet. New-Yorkból Bostonba ment a református egyházak kongresszusára, mely 8 napig tartott s mely idő alatt gróf Széchenyi László követünk meghívására ennek newporti tengeri nyaralójába tett kirándulást. A bostoni gyűlés befejezése után Washingtonba ment, hol az amerikai magyar református egyházak képviselőivel tartott hosszas megbeszélést a konvent többi kiküldöttjével együtt. Washingtonban június 29-én Hoover elnök is fogadta, kinél a többi magyar kiküldöttekkel együtt a követség egyik tisztviselőjének vezetése mellett tisztelgett. Közvetlen az elnöknél való tisztelgés után visszatért New-Yorkba, hogy hajóra szálljon a holland-amerikai vonal Statendam nevü ezelőtt mintegy három hónappal először Szőrme= és kalapüzlet áthelyezés. | Értesítem a mélyen tisztelt közönségei, hogy | I szíics-mülielyemet, szőrme- és sapka-raktáramat I S kalapraktárral kibővítve j| 9 Kossuth Lajos utca 5. szám alá heiyeztem át (volt Cipész szövetkezet). | Elvállalok a szűcsszakmába vágó bármily munkát a legszolidabb áron. A legkénye- | 5 sebb ízlésnek is megfelelő munkát nyújtok. Kiváló tisztelettel: ^ | Ugyanit! egg tanuló SPIELfflABflü MAI® 1 f fizetéssel felvételik. szűcsmester, Pápa, Kossuth Lajos utca 5. sz. Z