Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-07-06 / 27. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfize tési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. I q KŐRÖS ENDRE. Telefon 131. szám Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az első vasúti jegy, amelyet visz­szaadtak a Menetrendirodában s az első hang, amely azt indítványozta, hogy amit a csehek csináltak Hidasnémetinél, azt mi is csináljuk meg Szobnál, Komárom­nál és Ligetfalunál s akkor sem az el­csehesített porosz szén, sem az a renge­teg textil-áru nem jöhet be hozzánk, sem a karlsbadi és tátrai nyaralók nem vihe­tik ki ezer pengőiket idegenbe, máris elégséges volna ahhoz, hogy némileg békésebb húrokat kezdjenek pengetni cseh szomszédaink, kik egy tettenért kém le­tartóztatását világszenzációvá akarták fel­fújni. Már súlyosabb retorziót nem, csak francia döntőbíráskodást akarnak ez ügy­ben .,. Döntőbíráskodást, nemzetközi el­járást akkor, amikor alig volt hónap még, hogy ők minden jogot és emberiességet arculcsapva, békés magyar rokonlátogató­kat áltíríigyek alatt börtönbe ne hurcol­tak volna. Azt az ősi jogi elvet, hogy „ami egyiknek igazságos, a másiknak méltányos", ők persze nem hajlandók elismerni. Annyira hozzászoktak már tiz esztendő óta, hogy csak nekik szabad minden, hogy még az önvédelem elemi megnyilatkozását is nemzetközi esetté szeretnék felfújni. Hát ebből az édes fel­fújtból az egyszer nem fognak lakmározni. Az első harci lárma máris alább hagyott s ráeszmélve az immár némileg megvál­tozott világra, egész biztos, hogy rövide­sen be fog következni az annak idején csehek vezette osztrák ármádiából jól ismert „ríickwárts koncentrierung" is. Yárosi közgyűlés. — 1929 július 4. — Pápa város képviselőtestülete e héten, csütörtökön dr. Tenzlinger József polgármes­ter elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt az elnöklő polgármes­ter elparentálta Ungár Mihály és Török Ist­ván elhunyt képviselőtestületi tagokat, jelen­tést tett a jóváhagyott képviselőtestületi hatá­rozatokról s a pécsi Maurinum, valamint a pápai kath. kulturház részére megszavazott adományok tárgyában érkezett köszönő ira­tokról. Legfontosabb jelentése volt a polgár­mesternek az, melyben tudatta, hogy az új közigazgatási reform július elsejével életbe­lépett, a tanács megszűnt, ennek hatáskörét a polgármester vette át, aki viszont négy tiszt­viselőt: dr. Uzonyi Kálmánt, az árvaszéki és jogügyi, Szokoly Viktort a közigazgatási, dr. Hermann Lászlót az ipari és Dienes Sándort a rendőri büntetőbírósági ügyekre önálló ha­táskörrel ruházta fel. Ismertette azokat az intézkedéseket, melyek az új képviselőtestület megalakítására vonatkozólag eddig ismerete­sek. A képviselőtestület létszámát szabályren­delet fogja megállapítani (előreláthatólag 60—80 tagban), a választást novemberre fog­ják elrendelni, addig pedig a régi képviselő­testület és bizottságai tovább működnek. A bejelentéshez hozzászólva dr. Sulyok Dezső elismeréssel emlékezett meg a tanács működéséről. Hogy az új reform a gyakorlat­ban hogy válik be, ma még nem tudhatni, de a mi tanácsunk mindenkor legjobb tehet­sége és tudása szerint szolgálta a város érde­keit. Sarudy György abban, hogy városunkat, mely pedig ősidők óta »civitas volt«, várme­gyei várossá tették, jogfosztást lát, mely ellen tiltakozással kiván élni. Dr. Rohonyi Nándor szerint ez politizálás volna, amihez nincs tör­vényadta jogunk. A polgármester megköszön­PÁPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. oo Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { ^ HIRDETMENY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1929. évi julius hó 1-én megalakította V. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. vén a tanács iránti elismerést, kijelentette, hogy a Sarudy-féle indítványt nem teheti diszkusszió tárgyává. Áttérve a napirendre, a szervezeti sza­bályrendelet 82. §-át úgy módosították, hogy a díjnokok három évi kifogástalan szolgálat után véglegesítendők. A közmunkaváltság összeírása tárgyában alakított bizottságokba a képviselőtestület részéről az I. kerületbe Csillag Ferencet, a II.-ba Pados Józsefet, a III.-ba Nagy Sándort, a IV.-be Berger Feren­cet, az V.-be Besenbach Jenőt küldték ki. Az új képviselőtestületi választás előkészítésére a választók névjegyzékének felülvizsgálata válván szükségessé, az igazoló választmányba dr. Sulyok Dezsőt és dr. Scheiber Jenőt küld­ték ki. Bemutatták a felsőbb hatóságoknak a villamos centrále ügyében hozott határoza­tunkat jóváhagyó leiratát s a pénzügyi bizott­ság jogfenntartó pótlásával tudomásul vették, hogy a centrálét a Magyar Általános Kőszén­bánya r.-t. fogja megépíteni. A Rothermere Revíziós lobogó felavatásán a város képvisel­teti magát, a zászlószeget 50 P-vel megváltja. Hadházy Ilona női iparisk. tanárnőnek szak­tanfolyamra 200 P segélyt szavaztak meg, Takács József városi soffőrnek pedig túlórán­ként 40 f-t. E pontnál Böhm Samu feltétlenül kívánatosnak jelezte, hogy ilyen nagy száraz­ságban az autót mással, mint öntözéssel ne foglalkoztassák, amit a polgármester megígért. Sarudy György azt panaszolta, hogy a II. eme­letekben nincs viz, amin, mint a polgármester jelezte, csak víztorony építésével lehetne se­gíteni. Végül Böhm Samu a szemétkifuvarozás mizériáit tette szóvá, mire nézve a polgármes­ter erélyes intézkedést helyezett kilátásba. A közgyűlés d. u. 5 órakor ért véget. A várkert megnyitásához. Örömmel olvastam a Pápai Hírlap mult számában Láng Károly úr hozzászólását a várkert megnyitása ügyében irt cikkecském­hez. Igaza van abban, hogy a természet szép­ségeinek minden barátja, maga és családja egészségével törődő minden ember vágyik a szabad, zöld pázsitok közé, a messzenyúló, széles utakra, a százados fák lombjai alá. A múltkori meleg napokban porfelhőben úszott a város, akár az alföldi falvak; ha az öntöző­kocsi egész nap szüntelen járná az utcákat, (jó volna a mellékutcákat is öntözni) akkor sem birná lefogni a port, mert forró napokon tíz perccel az öntözés után száraz az úttest, s egy autó 5—10 percre felkavarja a port, s mivel legalább is minden 5 percben jön egy autó, állandóan porban élünk. Ha jól kisüt a nap, a külső Győri-uton s a folytatását ké­pező országúton bokáig ér a vastag por, kocsik, autók állandóan kavarják, s különösen este felé, mikor legnagyobb a forgalom, por­felhőben úszik az egész úttest, s vele sokszor a környék is, be egészen az Esterházy-utig s még beljebb is. (Jegyezzük meg itt alkalmilag, hogy a Kálvária melletti országútszakaszon a por miatt még valami nagyon súlyos gép­kocsi- vagy motorkerékpár szerencsétlenség történhetik. Hogy ez az út különben is milyen hepehupás, arról már volt szó lapunkban.) Az országszerte kavargó pornak s a vele szálló bacillus-tömegnek a következménye az, hogy benne vagyunk egy tüdővész-ftullámban, ami miatt orvosaink vészharangot kongatnak, s leg­utóbb azt irták egy mentési felhívásban, hogy ha ez így megy tovább, 10 év múlva nem lesz egészséges gyermek az országban; s hozzá­tehetjük, hogy 20—30 év múlva nem lesz egészséges ember sem, s akkor mit ér itt az

Next

/
Thumbnails
Contents