Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-06-01 / 22. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDED S Z O M B A T O IN . Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér, j q ^ KŐRÖS ENDRE Telefon 131. szám Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagy igék hangzottak el és szálltak rádió hullámain és lelkek szárnyain ezeréves határokig és túl még azokon is azon az ünnepen, melynél gyászában is magasztosabbat még nem tilt nemzet e földön. Amikor csodálatos tragikumként egybe kellett esnie az ezeréves emlékmű elkészültének a világháború névtelen hős félmillió halottja örök emlékezetére állított sirkőnek leleplezésével, amikor a mult dicsősége szivárványszínekként szőtte át a jelennek omló könnyzáporát, akkor ihletett ajkakról hallottunk igéket, melyek nemcsak az ünnephez, de az ünneplő nemzethez is méltóak voltak. Hallottuk az igét, hogy a meghozott Ítéletre csak egy válaszunk lehet, hogy azt igazságosnak: „Nem! Nem! Soha!" sem fogadhatjuk el s hallottuk reá a mennydörgés robajával feltörő választ ezerek ajkáról: „Nem! Nem! Soha!" Hallottuk az igét, hogy a névtelen katona sírköve az új Magyarország gránitból faragott fundamentuma! És hallottuk azt is, hogy a gránitkő elpusztulhat, de egy van, ami elpusztíthatatlan, mert mindig újjászületik és ez a lélek, mely az elhaltak erényeiből újra sarjadva, biztosítéka annak, hogy a nemzet majd újjászületik. És még sziveink húrjait megrezegtették az ünnep szónokának, a magyar újjászületés vezérének beethoweni akkordokként zengő igéi, mint csupán visszhangjai annak az érzésnek, mely mindnyájunk szivében él és most megtalálta az ihletett tolmácsot, egyszerre íme harsona hangjaként tör fel az égnek egy szózat, annak szózata, ki a sirkő hatalmas lapjára, hova II. Endre hatalmas kardjának román faragványát mintázta a művész, elsőnek helyezte el koszorúját: „Árpád apánk és Te, névtelen hős... én tudni fogom kötelességemet!" Hallottad az igét, hallottad kormányzód szózatát, magyar nemzet? Hallottad és felfogtad azt? Ha igen és ha a te lelkedben is teljessé lett a nagy elhatározás, hogy jóban és rosszban mindig rendületlenül teljesíted a kötelességedet, akkor mentve vagy, akkor tiéd a jövő! PÁPA ÁLTALÁNOS BANK R.=T. FŐTÉR. Takarékbetét elfogadása a legmagasabb kamatozással. Önsegélyző csak 3 évre, hetenkint 1 P, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a legelőnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. A

tt O .. "I » gőzfürdő. A legutóbbi városi közgyűlésen tárgyalták Pesti Ferenc fürdőbérlő kérvényét, amelyben gőz- és kádfürdője számára támogatást kért. A közgyűlés a kérelmet érdemi elbírálás előtt a városi tanácsnak javaslattétel végett visszaadta. Nincs kétségünk benne, hogy a tanács a kérelmet újból pártolólag terjeszti a közgyűlés elé, mert szinte ezen fordul meg, hogy legyen-e és maradjon városunknak gőzfürdője, mert a közönség támogatása — érthetetlen okokból — olyan gyengén nyilatkozik meg a fürdővel szemben, hogy ebből fennmaradása alig biztosítható, — viszont lehetetlennek tartjuk elképzelni is, hogy több, mint 20.000 lakost számláló városunk nélkülözni legyen kénytelen a fontos közegészségügyi intézményt, a gőzfürdőt. Ha csupán magánválalkozásról, helyesebben üzletről volna szó, egy betűt sem írnánk le érdekében; mert hisz — sajnos — ha tönkremenés előtt álló vállalatokat akarnánk a mai válságokkal teljes közgazdasági életben védelmünkbe venni, akkor ezzel kellene teleírni, telesírni lapunkat, — ám itt hangsúlyozattan közegészségügyi intézményről van szó, amelynek fenntartása mindnyájunknak, a köznek érdeke. A jelenlegi bérlő, vérmes reményektől sarkalva, egész szorgalmas életének tőkéjét —• vagy 250,000.000 millió koronáját — belefektette vállalkozásába, olyanná alakítván át a régi rozoga fürdőt, hogy ha nem mérünk nagyvárosi mértékkel, teljesen meg lehetünk elégedve vele, mert hisz kisebb keretekben mindent megtalálunk benne, amit a nagy, modern fürdőkben. A betegek sokasága köszönheti neki egészsége visszaszerzését, bajának gyógyulását. Valahogy el is küzködött benne, ám az idei abnormis tél majdhogynem katasztrofálissá fordította helyzetét. A 25—30 fokos hideg egykettőre felemésztette azt a tüzelőanyagmennyiséget, amelyből rendes körülmények között még a jövő télre is kellett volna maradnia, viszont a szibériai hidegben — félvén súlyos meghűléstől — a közönség távoltartotta magát a fürdőtől, napokon át alig egy-két ember lézengett benne. Érthető tehát, hogy most a bérlő pártfogásért fordult közegészségügyünk legfőbb őréhez, a városhoz, amely alig térhet ki a kérelem teljesítése elől, mert hisz okvetlen tekintetbe kell vennie, hogy ha a bérlő nagy áldozatokkal nem rekonstruálja, üzembe nem helyezi a fürdőt, a városnak magának kellett volna ilyet létesítenie, aminthogy foglalkozott is a gondolattal, hogy a külföldi kölcsön terhére épít egy modern gőzfürdőt. — Kérdjük, mibe került volna ez? S ha megépült volna, fenntartására mit fizetett volna reá a város évente? Számokkal hamarosan felelni nem tudnánk, de hogy ennek csak a töredéke elégséges a meglevő fürdő szubvencionálására, azt határozottan állítani merjük. Karolja fel tehát a város jóakaratúan, megértően a gőzfürdő ügyét, s támogassa olyan mértékben, hogy fennmaradása biztosítva legyen. Hogy ez a támogatás milyen arányban történjék, a vízszolgáltatás ingyenességének tekintetbe vételével is, vagy csupán pénzbelileg, a tanács bölcs belátására bízzuk, amely bizonyára megtalálja a megfelelő expedienst. Mi csupán csak a kérdésre reáirányítani óhajtottuk a figyelmet — a közegészségügy érdekében. VALAKI ÉBRED * Halkká csittitom szívem dobbanását, S a dal, mint sóhajtás, oly halk legyen, A gondolat járjon lábujjhegyen, Hogy ne zavarják csendes álmodását. A csend simogató akkordra válva Busogjon halk melódiát neki .... Most két pilláját mindjárt felveti, Tudom, már nem sokáig tart az álma! Ha majd az égről szétfoszlik a felhő, S a szívben napfény árad szerteszét, Majd megremeg és két álmodó szemét Felcsókolja a lágy tavaszi szellő. Körötte álljatok, ha majd felébred, Szív, napsugár, szellő, dal, gondolat, S mint kis királynőnek rabszolgahad, Úgy hajtsatok előtte némán térdet! Szávay Zoltán. * Mutató a szerzőnek „Az ismeretlen út" cimü kötetéből. ÚJDONSÁGOK. — Hősök emlékünnepe. Városunk hazafias közönsége május 26-án az alsóvárosi temetőben óriási érdeklődés mellett áldozott a világháborúban elhunyt hősök emlékének. A közönség ezrein kivül tanáraik vezetése mellett kivonultak a tanintézetek ifjúságai, a leventék, a katonaság, a csendőrség stb. A hősi sirok előtt felállított kereszt tövében Szűcs Dezső kollégiumi tanár hazafias hévtől áthatott, eszmei tartalomban gazdag emlékbeszédet mondott, amelyben mig egyrészt kegyeletes szavakkal áldozott a hősök emlékének, az ő példáik nyomán buzdított a haza szeretetére, összetartásra, akaraterőre, amely visszaállíthatja az integer Magyarország határait. Nagy figyelemmel hallgatott beszéde után Vitéz Solymosy János alezredes, katonai állomásparancsnok helyezte el lelkes szavak kíséretében a honvédség koszorúját, dr. Konkoly-Thege Sándor a Levente-Egyesület, Szűcs Dezső a város, Wittmann Ignác elnök pedig a Lloydtársulat babérkoszorúját helyezte el. Somogyi József bencés reálgimnáziumi tanuló Arany János A koldus cimü költeményét szavalta átérzéssel. A megható ünnepélyt a tűzoltóegyesület zenekara nyitotta meg a Himnuszszalíé s zárta be a Szózattal. — Jókai siremléke. A budapesti kerepesiúti temetőben folyó hó 2-án, vasárnap délelőtt leplezik le Jókainak a magyar állam által állított síremlékét. A sirelmék a virágokkal borított sírt ovális alakban körülvevő oszlopsoros építmény, melyre a Halhatatlannak ezt a gyönyörű jóslatát vésték fel: „Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog köztetek lenni mindig, megtalálsz virágaid közt, mikor elhervadnak, a falevélben, mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani". — A síremlék leleplezésén Pápa városa, a főiskola és a pápai Jókai-kör képviseltetik magukat. — A város 1928. évi zárószámadása. E héten jelent meg s küldetett szét a képviselőtestület tagjainak a város háztartásának és üzemeinek 1928. évi zárószámadása, melynek legfőbb adatai a következőkben foglalhatók össze: A költségvetési fedezeti előirányzat 1,058.973 P, szükségleti előirányzat 1,003.316 P volt, tényleg azonban előiratott fedezetként 1,562.427 P, szükségletként 1,599.412 P, amiből befolyt 1,338.110 P, vagyis 224.317 Pvel kevesebb, a szükségletnél viszont 1,599.412 Ps tényleg kiadatott 1,335.671, vagyis 263.741 P-vel több, amiből következőleg hiányként a