Pápai Hírlap – XXVI. évfolyam – 1929.

1929-05-04 / 18. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptuiajdonos főszerkesztő: D R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- é3 papirkereskedésében. Grandi, Mussolini altér egoja, még be sem tette hozzánk a lábát, még csak előre vetett árnyéka nyúloít be ide e csonka földre s ezen át az utódállamok felé s máris együtt volt a maffia. Máris sziszegett az ármány kígyója: „Összébb, összébb a hurkot, ne engedjük, hogy lélekzethez jusson! Csak szorosan, csak azért is egyesüljünk nemcsak mi régi barátok, de cseh koma a lengyellel, szer­bek és mi magunk olájok a muszkával, ha kell, — az ördöggel is!" így a Lupíea, így a bűnös lelkiismeret, mely nem tudja nyugodtan tűrni, hogy más is élhessen, mely egy baráti látogatást már neki szóló hadüzenetnek tekint. Pedig hadüzenetről igazán nincsen szó. Parittyakővel ma igazán nem lehet harcolni, pedig nekünk ennél egyebünk — Isten látja lelkünk — semmink sincsen. Kár tehát rémül­dözni, kár az ördögöt falra festeni. Az ördög hívatlanul is megérkezheíik és jöhet olyan irányból is, ahonnan nem is várják. Sem harcolni, sem semmi gonoszat mi nem akarunk. Akarunk csupán élni, akarjuk: tudják- mások is, hogy élünk. Ezt nézi most meg az olasz nemzet képviselője s ha látván, megállapítja, hogy nem „fajulva tengünk", de csakugyan élünk is, akkor majd ebből — csak nyugalom, kedves Luptea kartárs! — önként fog következni úgy is, hogy megtaláljuk he­lyünket a nap alatt. A „tokért". Maholnap már szállóige lesz ebből a névből nemcsak Pápán, de az egész or­szágban. Itt van egy 220.000 Q-öles terület, amelynek »kert«-nek kéne lenni, az is volt, de most »tó«-nak indult meg, öt év előtt és senki sem igyekszik azon, hogy »kert« lehessen be­lőle, pedig már 220 kész, az idén eddig cca 100 újonnan építendő házról, az abban élők egészségéről van szó, nem számítva azokat a rettenetes nehézségeket és anyagi kárt, ami mindebből származik — végeredményben a közre. E lap április 27-iki számában »Tókerti« foglalkozik ezzel a tengeri kígyónak is beillő üggyel és a városi tanács egy határozatából, valamint a kulturmérnökségnek egy ajánlatá­ból kiindulva 40, illetve 60 centiméter méretű csatornázást ajánl a városi tanács »nyilt árko­lásávak szemben. Igaz, azzal végzi közlemé­nyét, hogy az érdekelteket meg kell kérdezni arra nézve, hogy mit akarnak és hogyan akar­ják megoldani ezt az ügyet; mert az bizonyos, hogy úgy, ahogyan ma van, tovább már nem maradhat. Minden okom meg van azt gondolni, hogy az érdekeltek nagy többségének, leg­alább 3/ 4 részének véleményét fejezem ki, ha azt mondom, hogy a városi tanács határozata, amely a megejtett lejtszintezési tervek alap­ján »nyilt árok«-rendszert, az utcakeresztezé­seknél beton átereszeket, tehát végre egy megoldást, még pedig nagyon helyesen meg­indokoltat akar keresztülvinni: elsődleges vá­rosrendezés alapjaként jeltétlenül helyes, mert ha ezt, még pedig mielőbb keresztülviszik, akkor lesz végre kert a tó helyett, amelyben a közegészség veszélyeztetése nélkül élni és lakni is lehet abban a több mint 300 házban, amely ez év őszéig állni fog már rajta. A többi, ami ezen jelül szó tárgya lehet, már részletkérdés és a természetes fejlődésnek he­lyes irányítását szolgáló jóakaratra lenne csak szükség a jövőben, — ami eddig hiányzott. Példaképen hozom fel, hogy mit jelent­het egy helyesen, lejtszintmérés szerint ke­resztülvitt »nyilt árkolás«. A mult év őszén a Ligetkertek közepén egy nyilt árkot húztak, le a Gróf-útig (igaz, hogy kivitelében helyte­lenül) ; ennek eredményeként ma egy óriási terület — köztük a ref. püspöki kert is — j többé nem állandóan viz alatt álló mocsár, ha­i nem kert lett. Feltétlenül ugyanez lesz az eredmény a tókerteknél is, különösen, ha a nyilt árkolás keresztülvitele egyúttal az úttestek formáját is megadja és ha a rendszeres befásítás meg­történik. De mindezt egységesen és folytatólago­san, az egész területen egy idényben kell keresztülvinni, a kivitel utáni megfigyelések alapján esetleg megjavítani, tökéletessé tenni, mert csak az első kiadós esőzés után lehet megállapítani a lejtszintezési számítások ki­javítható tévedéseit. Ami aztán a »nyilt árok«-rendszer elő­irányzott költségeit, annak kivetését illeti: ab­ban »Tókerti« álláspontját feltétlenül osztja és elfogadja az a többség, amelynek soha sem volt, ma sincs kifogása az ellen, hogy az el­sődleges városrendezési költségeket a tóker­tek érdekelt tulajdonosai közvetlenül és egész­ben megtérítsék; ennyit igen, de többet nem. Ügy tudom, van egy ajánlat, amely sze­rint a »nyilt árok«-rendszer az utcakeresztezé­seknél 45 cm.-es beton átereszekkel, a Ba­konyér mélyítésével, a Gróf-uti és Hodoska­árok megfelelő kiásásával, valamint a város által adandó fák elültetésével együtt Q-ölen­ként 19—20 fillérbe, tehát egy 200 •-öles te­leknél (ha a közterületeket is beszámítjuk) cca 45—50 pengőbe kerülne. (Ezen ajánlat szerint az egyes telektömbökre vezető átere­Indiai I. teljes keverék 5 dkg. 110 pengő » . 5 „ 074 „ » III. „ 5 „ 0-50 „ Fióküzlet: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon 82. ÁLTALÁNOS FŐTÉR. Í.=T. Takarékbetét elfogadása a legmaga­sabb kamatozássa". Önsegélyző csak 3 évre, heten'rint 1 P, legolcsóbb kölcsönök. Valuta-devisa vétele és eladása a leg­előnyösebben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Igazgatóság. szeket az egyes tulajdonosoknak kell a saját költségükön, tetszés szerint beállítani.) Ezen ajánlat szerint a nyilt árok-rend­szer szerinti kivitel összköltsége 40—42.000 pengőre rúgna, amelyből a reá eső részt min­den telektulajdonos szívesen és könnyen le­fizetné, legfeljebb 3 év alatt és ezt a költsé­gei bármely helyi bank szívesen folyósítaná, ha a városi tanács elhatározza. Tókerti II. ÚJDONSÁGOK — Bérmálás a pápai járásban. Dr. Roít Nándor veszprémi megyéspüspök a bérmálás szentségének a kiosztását a pápai járásban Külsőváton e hó 1-én kezdette meg, amikoris mintegy 200 hivő részesült a bérmálás szent­ségében. A főpap előtte való nap Ceilbe érkez­vén, ott az apátság vendége volt. 30-án délután Cellbe elébe ment a külsővatiak lovasbandériuma és biciklista leventéi, s ők kisérték be a köz­ségbe, amelynek határában az elöljáróság élén Horváth Mihály jegyző üdvözölte, a templom bejáratánál felállított diadalkapu előtt pedig a hitközség élén Szentgyörgyi Ignác esperes­plébános fogadta. A bérmálás szentségének ki­osztásánál a püspök mellett közreműködtek Ráday Sebestyén csornai premontrei kanonok, továbbá a somlóvásárhelyi és a pápa plébánosok. A templomi ünnepély után díszebéd volt a plébánián a püspök tiszteletére, amelyen a már említetteken kívül résztvettek Nagy János külsővati földbirtokos, ny. államtitkár, Földvári Schmidt Gusztáv bánhalmi földbirtokos, dr. Jerfy József főszolgabíró, a tanítói kar és a közsági elöljáróság. Másodikán délelőtt a püspök nemes­szalóki hivei körébe érkezett, hogy küldöttség útján történt meghívásukra velük a községben felállítandó plébánia ügyében tárgyaljon. Ugyan­aznap délután Nyárádra ment át, ahol másnap szintén a bérmálás szentségét szolgáltatta ki. Főpapi útján Radványi Viktor veszprémi kanonok és dr. Schwarcz Róbert püspöki titkár kísérik. — Gyurátz püspök emléke. Ma, szom­baton este fél 7 órakor bold. Gyuráíz Ferenc püspök emlékére vallásosest lesz az evangélikus templomban, amelynek offertoriumát a nagy püspök Pápán felállítandó emlékművére for­dítják. — Házasság. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Karlovitz Béla gépészmérnök, Kar­lovitz Adolf, a Pápai Takarékpénztár elnöké­nek és nejének Hanauer Ilonának fia, folyó hó 11-én Öltenben, Svájcban az ottani Szent Márton templomban oltárhoz vezeti König Alfréd és neje Glanzmann Mária leányát, König Máriát.

Next

/
Thumbnails
Contents