Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-03-17 / 11. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- é3 papirkereskedésében. Március hangulatában nem is ért rá az ember gondolkozni, kik lehet­tek azok az elfajult magyarok — ha ugyan nem valami nemzetközi söpredék akciójáról van szó — akik a Kossuth szent emlékének hódolókat kegyeletes útjokban megzavarni akarták. Egész bi­zonyos, hogy ha első kísérletük elő­készületlenül is találta az ottani hatósá­gokat, a továbbiakban majd gondosko­dás történik arról, hogy saját gyalázatát senki piacra ne vihesse. Mert az bizo­nyos, hogy a mocsok, mit a zarándok­csapatra szórnak, csak reájuk hullhat vissza, reájuk, akik visszaélve a nagy Amerika vendégszeretetével, a legdicsőbb magyar emlékével mit sem törődve, tehe­tetlen dühökben bebizonyítják, hogy ők a szabadság hazáját ép úgy a szaba­dosság terévé szeretnék tenni, mint ahogy megcselekedték egyszer balsorsa kínjai­ban vergődő saját hazájukkal. A szomorú, de nem túlságosan jelentékeny incidenset mi csupán azért tesszük ezen a helyen szóvá, mert világos jeléül tekintjük an­nak, hogy az a rettenetes szervezet, mely megingatni akarja a polgári rend alapjait, ma Magyarországot tekinti egyik leghatalmasabb ellenfelének. Ezért okád mindenütt tüzet ellenünk, ezért akarja hírünket kompromittálni, ezért dolgozik ellenünk minden elképzelhető és elkép­zelhetetlen fegyverrel. így felfogva a dol­got, inkább dicsőségnek kell tartanunk, ha ez a maffia gyalázni tör bennünket. Megláthatja belőle a világ, hogy hiva­tásunkhoz híven most is őrállók vagyunk Nyugat bástyáján minden keleti pestis ellen. Vármegyei közgyűlés. — A vármegye elektrifikálásának ügye. — Veszprémvármegye törvényhatósági bizott­sága f. hó 12-én tartotta évnegyedes közgyűlé­sét, melyen mintegy száz megyebizottsági rtag vett részt. A közgyűlésen dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnökölt. Az alispáni jelentést felolvasottnak tekint­vén, a tárgysorozat rendjén először Veszprém városának tervezett új kórháza megépítése tár­gyában beadott kérelmét vették elő. A város a jutási erdőben felépítendő kórház céljaira a vármegyétől 800.000 P segélyt kért, azonban sem az e tárgyban kiküldött külön bizottság, sem az állandó választmány nem javasolták a kérelem teljesítését, mely a vármegye lakossá­gára 2°/ 0-os új pótadó kivetését tenné szüksé­gessé. A javaslathoz dr. Antal Géza szólott hozzá, aki sajnálatának adott kifejezést, amiért ez áldásos intézmény kért támogatása nem vált lehetségessé. Ám a vármegye földrajzi fekvése miatt inkább csak Veszprém város és a vesz­prémi járás egészségügyi érdekét szolgálta volna s ezért a jelenlegi súlyos gazdasági hely­zetben nem lett volna méltányos az egész, vár­megye közönségére ekkora terhet róni. Ő is, valamint az elnöklő főispán is méltatták ez alkalomból Dréhr népjóléti államtitkár érdemeit, aki a kórházkérdésben Veszprém városának segítségére kívánt lenni. A közgyűlés ezután az előkészítő bizottságok javaslatát egyhangú­lag elfogadta. Ugyancsak a sorrendtől eltérőleg most Veszprém városának és 110 községnek a vár­megyei villamossági szövetkezettel kötött áram­szolgáltatási szerződését vették elő. Dr. Kenes­sey Zoltán t. főjegyző volt az ügy előadója, aki részletes referádájában előadta, hogy a szerződéseket mai formájukban a kereskedelmi minisztérium előre átvizsgálván és a községek érdekében lényeges pótlásokkal ellátván, mint­egy előre jóváhagyta. Az elnöklő főispán e kérdés pénzügyi részét világította meg. A 4 és V 2 millió pengős beruházásra a Foreigne Treed amerikai cégtől a Magyar Leszámítoló Bank útján van ugyan adva az ajánlat, azonban biz­tosság okából a többi magyar nagybankok is ajánlattételre szólíttattak fel. A községek az országosan megállapított átlagnál kisebb (felényi) áramfogyasztásra kötelezik magukat, de erre is úgy, hogyha az összes községek együtt a megállapított mennyiséget elfogyasztják, akkor az egyes község csak a tényleg maga által el­fogyasztott árammennyiség erejéig lesz felelős. A szövetkezet szerepe tulajdonképen 20 év után kezdődik, amikor már az eredmények láthatók lesznek s amikor a megváltás meg­történhetik. Ezután az előadó részletesen ismertette még a szerződéstervezetek ellen Veszprém váro­sában és még 3 községben beadott fellebbe­zéseket is. Az állandó választmány mindezek elutasítását hoáza javaslatoa. Az ügyhöz elsőnek dr. Antal Géza szó­lott hozzá, méltatva az elektrifikálás, az orszá­gos energiagazdálkodás szempontjából való jelentőségét s azt a nagy energiát, mit a fő­ispán e fontos cél elérésére fordított. Felhívta a figyelmet arra, hogy a centráíe keretébe a megyebeli szénbányák lehetőleg belevonassa­nak. Szigethy László Zircz szempontjából, mely 50 éves szerződéssel van kötve a villanyvilá­gítás terén, óhajtaná, ha e szerződéstől szaba­dulva a centráléhoz csatlakozhatnék. Dr. Jókay­Ihász Miklós aggodalmát fejezi ki a miatt, hogy vájjon nem a községek rovására törénik-e, hogy a városok olcsóbb áron kapják a villanyt, mint a községek. Továbbá, már a szerződésbe belevenni kívánná a megyebeli szénbányák be­vonásának kötelezettségét. Szávoszt Emil an­nak a nézetének adott kifejezést, hogy a szer­ződések megkötésénél a legmesszebbmenő gon­dosság érvényesült. A felhangzottakkal kapcso­latban a főispán kijelentette, hogy a megye­beli szénbányákat kombinációba veszik, de üz­Pápai Általános Bank R.-T. Fő-tér. Folyószámlabetét^" \t e Idegen pénzek Önsegélyző tünk. Teljes garancia, vétele és eladása. Zálogház Biztosító legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9°/ 0 mellett kölcsönt folyó­sítunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. Magyar-Francia Biztosító R.-T. főügynöksége. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. leti szempontból nem ajánlatos ezt határozatba belefoglalni. A városok, mint nagyfogyasztók és már saját teleppel birók természetszerűleg részesülnek külön elbánásban. Azután a köz­gyűlés a beadott fellebbezések elutasítása mel­lett a szerződéseket egyhangú határozattal jóvá­hagyta. A meghozott határozat után dr. Horváth Lajos alispán belsőséges szavakkal tolmácsolta a megye közönségének mélységes háláját a főispánnak ez ügyben kifejtett nagy munkájáért. A főispán, kit a közgyűlés ez alkalomból me­leg ovációban részesített, ezt meghatva kö­szönte meg s kijelentette, hogy a nehéz idők ellenére alkotásokat akar vármegyéje javára létrehozni, kizárólag ezért vállalta a főispánsá­got. A maga részéről köszönetét fejezi ki a centrále-ügyben kifejtett munkásságukért dr. Kenessey Zoltán t. főjegyzőnek és dr. Tóth Béla vm. főügyésznek. Érdeklődéssel várt pontja volt a tárgy­sorozatnak a Padrag és Nagyvázsony közsé­gek határában Fehérvármegyével karöltve ter­vezett bazaltbánya ügye, melynek létesítése ese­tén az utakhoz szükséges fedanyag árának 33%-os olcsóbbodására van kilátás. Ez ügy­ben azonban, minthogy a kötendő szerződés néhány pontja még nincs tisztázva, ezúttal nem lehetett határozatot hozni. A Pápa város által beterjesztett ügyek egy kivételével mind jóváhagyást nyertek. Az az egy a Celli úti 3l-es számú ház eladási ügye. Ez ellen felebbezést adtak be, mert a képviselőtestület nem 'a legmagasabb ajánlatot fogadta el. Ezenkívül két olyan városi kép­viselő közül, akik az igen-nel szavazók között szerepeltek, egyik Írásbeli nyilatkozatot adott be, hogy ő nem-mel szavazott, másik pedig előbbihez hasonló nyilatkozatot küldött be, hogy ő is nem-mel szavazott, utóbb azonban azt Visszavonta s azt nyilatkoztatta ki, hogy mégis csak az igen-esek közt volt. E csodála­tos memóriákra s a fentjelzettekre is tekintet­tel a vármegye új árverés kiírását rendelte el. Márciusi ünnepek. Szokatlanul nagy arányokban, túláradó lelkesedéssel ülte meg idén városunk közön­sége a márciusi nagy napok emlékét. Mintha csak mindnyájan átéreztük volna, hogy Trianon gyalázatából egyedül a márciusi eszmék testet, öltése menthet ki bennünket. Egy volt Pápa városa az ünneplésben, egyek voltunk a szivek mélyén megfogant elhatározásban, hogy mind­addig nem nyugszunk, amig a nagy március idusán örömtüzeket nern gyujthatunk a régi, nagy Magyarország határain. Az lesz aztán a mi igazi nagy ünnepünk. A március ünnepekről referádánkat a követ­kezőkben foglaltuk össze : Ünnepi A róm. kath ünnepi szentmise plébános celebrált ságok képviselői ugyancsak d. e. amelyen Fadgyas hazafias szellemű istenifisztelelek. . templomban d. e. 9 órakor volt, amelyet Németh József . Jelen voltak a misén a ható­is. — Az ev. templomban 9 órakor volt istentisztelet, Aladár vallástanár mondott szép beszédet. A kollégium ünnepe. A kollégium ifjúsága nemzeti színű ko­kárdával a gomblyukában résztvett a református templomban tartott istentiszteleten, melynek keretében Győry Elemér theol. tanár tartott minden szivet magasba emelő, ritka értékű, remek egyházi beszédet. Ezután az ifjúság fel­gyülekezett a kollégium tágas udvarán. Majd négyes rendekbe sorakozva, s Kossuth-nótákat énekelve felvonult a honvéd-szoborhoz, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents