Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-03-10 / 10. szám

Főiskolai Könyvtár Elöfizeté Kei. i ..... unwtíi. ^oíüIöii 131. sz ám IRLAP VDEN SZOMBATON. Helyben. os főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Multak mulasztását pótolta a tőrvényhozás március 15-ének nemzeti ünnepként törvénybe iktatásával, de nyilvánvaló, hogy az aktus által nem maga az ünnep, hanem a törvényhozás lett nagyobb. Maga a márciusi ünnep a 80 év előtti örökre emlékezetes nap óta szabadsághősök héroszi küzdelmén, zsarnoki önkény bitófáin és bilincsein, majd utóbb egy félszázad sokszor feledésbe ringatni akaró törekvésein át oly mélyen meggyökerezett, annyira szentté magasztosult a nemzet lelkében, hogy azt nagyobbá csupán a sasszárnyon repülő idő teheti. Mentül tovább szárnyal az idő, annál jobban érezzük, mit jelent számunkra az a nap, melyen a márciusi ifjúság bátran és szabadon hangot adott az ország akaratának. Március 15-ike volt az a nap, mely a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjében egységbe forrasztotta mindazokat, akik magyar földön laktak, ez volt az a nap, mely megbizonyította, hogy egységben van az erő, s hogy a nép, mely e napon vált nemzetté, ez erővel ha kell, élni tud önmagaj hazája, szabadsága és függetlensége javára. Nincs a magyar történetünkben még egy esemény, még egy korszak, melynek tanulsága biztosabb, erősebb, hatásosabb volna, mint a 48-é. Rettenetes fergeteg közepette, körülvéve a fellázított nemzetiségektől, — értsük meg és ne felejtsük el: ép úgy minden oldalról bekerítve, mint ahogyan ma állunk! — Európa monstrumszerü katonai hatalmasságával diadalmasan küzd az a kis nemzet, melynek még pár héttel előbb egyetlen katonája, egyetlen vezére, egyetlen ágyuja nem volt. Valóra váltani a lehetetlent, erre tanít bennünket 48 örök példája. Merni, merni nagyot, merni olyat, ami számunkra üdv és boldogság ! Nem március napja — ismételjük, amit fentebb mondtunk —, de a törvényhozás lett nagyobb e nemzeti ünnepünk kreálásával. Mintha azt mondta volna: tudatára ébredtem önmagamnak, s a meghunyászkodás, a jobbra és balra tekintgetés, a mannavárás útjáról más útra akarok térni: a március útjára. Ez az út az erő, az élet, ez a szabadság, — a jövő. Jövő, melyet tán nehéz küzdelmek árán fogunk kivívni, de kivívnunk kell, mert különben zughazában sorvadás lenne sorsunk, mert különben méltatlanok lennénk azokhoz, akiknek emlékét a nyolcvanadik évforduló reményzászlót lobogtató szent napján hűséges kegyelettel köszöntjük és áldjuk. Kemény leiratot kapott a város a főispántól, illetve az ő útján tulajdonképen a népjóléti minisztertől, a tókerti építkezések ügyében. Megállapítja a leirat, hogy a város az építkezések megengedésével s főkép az által, hogy ott maga a város is közcélokra olcsón kapott területeket, kötelezettséget vállalt e városrésznek közművekkel való ellátására. A „mai szégyenletes állapotok" megszüntetéséről sürgős intézkedéseket vár a képviselőtestülettől. Eddig a leirat, melynek lényegi tartalma ha egyezik is felfogásunkkal, nem hallgathatjuk el, hogy az építkezéseket megengedő városon kívül az a felsőbb hatóság is méltán hibáztatható, amely nem hogy megengedte, de megparancsolta, hogy a telkek ne az építkezés sorrendjében, hanem más (választási) sorrendben kerüljenek kiosztásra. Ha az először építkezők kaptak volna a beljebb eső részen telket, akkor ma legfeljebb két utcának rendezéséről volna szó s nem egyszerre az egész területéről. Persze ezen már változtatni senkinek nem áll módjában, viszont a városik nem kevés fejtörést fog okozni a közművek létesítése. Mert ugyan ő ezek létesítésénél csupán előlegezőnek számít, hisz az építkezési szabályrendelet értelmében az összes költségek a tulajdonosra háríthatók át, de hoi jut hozzá ahhoz a 750.000 P-höz, ami erre a célra szükséges? A népjóléti miniszter igéri ugyan segítségét, de ha ezt az egész összeg VB-ára is vesszük fel, maradna 500.000 P, amit ma belföldön útépítési célra nem, legfeljebb jövedelmező befektetésre lehet Pápai Általános Bank R.-T. Fő-tér. Folyószámlabetét vétele és eladása. legjobb takarékossági rendszer. Tagjainknak 9 °/

0 mellett kölcsönt folyósítunk. legelőnyösebb kölcsönök ékszer, autó, zongora, szőrme és egyéb értékes tárgyakra. Magyar-Francia Biztosító R.-T. főügynöksége. Önsegélyző Zálogház Biztosító Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. kölcsön kapni. Hisz kéne ezenkívül a régi városi utak rendbehozatalára is vagy 2,000.000 pengő, amit persze szintén legfeljebb külföldi kölcsön útján lehetne elérni. Ám külföldi kölcsön meg tilos a szegény városok számára. Akkor azonban hogyan tehessenek eleget bármilyen szigorú parancsnak? SANDORNAP FELÉ. Elközeleg már Sándor napja; színét a tavasz rakja, rakja. Korábban virrad, mint azelőtt s az alkony, ó, be hosszura nőtt. Barázda felett újult zengés, alatta bánat: acélpengés. Az ekevasa búját fényli, arcát a szántó benne nézi. Kökénybokrozat rügyet hányja: a vándort be jó szállás várja. Pacsirtatrillák végtelenjén, borong a dalnok dalra kelvén. Napot keres a titkos sejtés, síron nyit szirmot a felejtés. Ruháját a tél veti, veti... fergetegit jaj, itt felejti. Kapcsándy Sándor. Márciusi ünnepek. A Pápai Ref Főiskolai Ifjúsági Képzőtársaság 1848 március 15-ének emlékére folyó évi március hó 15-én délelőtt 11 órakor a honvédszobornál és a Petőfi-háznál, este 6 órai kezdettel a Jókai-Színházban diszünnepélyt rendez. Délelőtt 11 órakor a honvéd-szobornál tartandó ünnepély műsora: 1. Himnusz. Közének. 2. Ünnepi óda. Szavalja: Császár Károly. 3 Zeneszám. Előadja a Levente-zenekar. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Varga Kálmán. 5. Zeneszám. Előadja a tüzoitó-zenekar. 6. Talpra magyar! Szavalja: Balogh Zolfán. 7. Sz. Nagy J.: Honfi dal. Énekli a kollégiumi vegyeskar. 8. Szózat. Közének. — A Petőfiháznál: 1. Zeneszám. Előadja a Levente-zenekar. 2. Szaval: Fáber Gyula. 3. A Petőfi-házat megkoszorúzza: Fejes Sándor. 4. Hiszekegy. Közének. — A szinházi ünnepély műsora: 1. Kéler Béla.: Magyar vigjáték-nyitány. Előadja a főiskolai zenekar. 2. Ünnepi óda. Szavalja: Császár Károly. 3. Révfy G.: Megfakult a nóta. Énekli a főiskolai énekkar. 4. Petőfi c. verses regényéből felolvas: Kozma Andor. 5. A király házasodik. Vígjáték három felvonásban. Előadják: Mihály Piriké, Antal Gyula, Varga Olga, Vida Gyula, Fülöp Dezső, Balogh Zoltán, Fejes Sándor, Vida Uuska, Császár Károly, Nyéki László, Fáber Gyula, Bereményi Ferenc, Nagy Gyula, Mihály Dezső. — Előadás után zártkörű táncmulatság a Griff nagytermében. A ref. nő neve lő-intézet f. hó 15-én d. u. V

24 órakor saját dísztermében márciusi ünnepet rendez a következő műsorral: 1. Himnusz. Közének. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Máchik Ida tan. kép. tanár. 3. Erődi: Ima. Éneklik a polg. isk. növendékek Krausz Kató polg isk. Március 16—17—18-án, péntek, szombat, vasárnap: ^ a budapesti Royal Apollóval egyidőben kerül bemutatásra a Jókai mozgóban DOUGLAS FAIRBANKS legújabb világattrakciója a KARD ES KORBÁCS.