Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-01-14 / 2. szám

Főiskolai Könyvtár Helyben. íNDEN SZOMBATON. aüfct ücsiíiosfcfe • ^igia-uita u. Ű^UI/l Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám ^ayiuiajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. n \ A villamosítás ügye. Mint azt mult számunkban jeleztük, városunk pénzügyi bizottságának elnöke és előadója memorandumot készítettek a villamosítás ügyében, melyben az egyenáramú rendszer fenntartása mellett pénzügyi szempontból a vármegyei centráléba leendő bekapcsolódás mellett foglaltak állást. Hogy a közönség ez ügyben minden oldalról alapos tájékoztatást nyerjen, munkálatukat e helyen, lényegtelen kihagyásokkal, egész terjedelmében közöljük. Közöljük továbbá városunk szülöttének, Szili László mérnöknek cikkét is, mely egy figyelemre méltó, egész új eszmével akarja a kérdést megoldani. I. Memorandum. Villamostelepünk üzemének 25. évébe lép. Fennállása óta kb. 750000 pengőt invesztáltunk, ebből a gépészeti berendezésre 250.000 pengő esik. Teljesítő képessége: 120, 240, 350 ~710 HP, 70, 130, 175 = 375 Kw és 1 accum. = 90 Kw, összesen tehát 465 Kw. Berendezésünk a lóerő és a Kw. 0735 egyenérték arányát nem éri el, mert a 710 HPből a gőzgép mechanikai hatásfokát és a dinamók hatásfokát 20% csökkentéssel számba véve, 417 Kw teljesítő képességűnek kellene lennie. A valóságban ez 42 Kw-tal kisebb, mint a gőzgépek erejéből folyó. Túlnagyok a gőzgépek, illetve túlkicsinyek a dinamók. A • csúcsterhelés 1926-ban elérte a 330 Kw-t, ami erősen megközelíti a telep teljesítőképességének határát. A % millió pengő tőkebefektetés hozamára a város háztartásának szüksége van, ennek zavartalan befolyását biztosítani kell, de garantálni kell a világítás zavartalanságát is, — ez is jogos igénye a közönségnek, áramigénylőket a telep nem utasíthat vissza, ez a fejlődésnek jogos igénye. Ezeket a biztosítási, biztonsági és fejlődésgaranciákat a tartalék gépek nyújtják. Az 1926-ban eléri 330 Kw csúcsterhelés, mely azóta nőtt, már csak 29% tartalékot hagyott, de teljesen tartalék nélkül állunk, ha a 175 Kw-os gép valami okból kiesik az Üzemből. A telep fejlődését mutatja az, hogy 1913— 1928-ig az eladott árammennyiség 327.000 Kwról 477.000 Kw-ra nőtt, ez átlag évi 10.000 Kw többleteladást jelent. A jövőben a fejlődés nagyobb mérvű lesz, mert az 1914—1925-ig tartott abnormis viszonyok gátlólag hatottak. Ezt igazolja az 1924. évben eladott 377.000 Kw és 1927-ben eladott kb. 477.000 Kw, a szaporodás az utolsó 4 év alatt 100.000 Kw. Az évi átlag tehát 25.000 Kw. Telepünk tehát ma bővítési és rekonstruálási szükséglet előtt áll. — Itt vázolt helyzetére a figyelmet a Veszprém Vármegyei Villamos Szövetkezet ajánlata irányította. Eddig nem igen gondoltunk arra, hogy ilyen, szinte sürgős feladat megoldása vár a városra. A fejlődést, a tartalékot, a garanciákat nyújtó bővítést több módon végezhetjük: 1. Egy 350 Kw-os gép beállításával, 3C0.000 pengő tőkebefektetéssel, azaz 30.000 pengő annuitással. Ezzel a géppel az 1928. évi 477.000 Kw eladási áramhoz szükséges 750.000 Kw áram előállításánál 17.906 pengő értékű szenet takarítunk meg. Mert 97.053 pengő értékű szén helyett 79.147 pengő értékű szén kell, a termelési hatásfok 3 7-ről 3 05 kg. szénre szállván le. De az annuitás folytán 14.094 pengő többköltséggel termelünk, amiben a gépfenntartási többletköltség, 2000 pengő, bennfoglaltatik. Ezzel a gépészeti bővítéssel 350 Kw teljesítőképesség fokozást érünk el és a mai fogyasztási keret mellett az összberendezésnek 50%-a tartalék gyanánt fungál, tehát biztonsági szolgálatot végez. Ha azonban a mai árarneladás növekszik, úgy az új gépen kivül a régi, tartalékul szánt gépeket is üzemben kell tartani, mikor is a gazdasági hatásfok alább száll, mert a régi gépek 3 05 kg. szén helyett 3'7 kg.-ot igényelnek egy kilowatthoz. Egy kölcsön felvétele a külföldi kölcsönünk tartama alatt nehézséggel jár. A gépészeti berendezés bővítésénél az összes kockázatot kizárólag a város viseli, a további fejlődés korlátolt, meglepetések az üzemben éppen nincsenek kizárva. Telepünk továbbra is kiscentrále marad, melyeknek alkonya a technikai fejlődések folytán már be is következett. Kiadásai a mai 203.345 P-ről, az évi 30.000 P-t számbavéve, 217.439 P-re növekednének, ezzel szemben a bevételek 249.800 P-vel a régi összegben maradnának, úgy hogy az eddigi 46.555 P-vel szemben csak 32.316 P tiszta jövedelem mutatkoznék. 2. A helyi lapokban felvetett módon a bánhidai bányához való csatlakozással, amikor a pápa-bánhidai vasutat elektrifikálják. Ezt a vasutat sohasem fogják elektrifikálni, mert a napi 2—4 vonat nem teszi lukrativvá az ehhez szükséges jelentékeny tőkebefektetést. Talbottól áramot venni szintén nagy tőkebefektetés, tehát annuitást jelent. A drága távvezetéket fenn kell tartani, az oszlopok, szigetelők karbantartása, pótlása sok költséggel jár, területkisajátítás? ellenőrzés és a folyton előforduló áramokozta károk megtérítése városunk erejét túlhaladja. 3. A Szövetkezet ajánlata megoldja az áramszolgáltatási képesség korlátlan bővítését, gondoskodik tartalékról, növeli a teljesítőképesség biztonságát azzal, hogy legalább két más irányból jövő távvezetéket bocsát a városba. Az ajánlat elfogadása még azzal a további előnnyel jár, hogy ugyanannyi áram eladásához kevesebbet kell venni, mint ma termelni. Az 1928-ra előirányzott 477.000 Kw-hoz 662.500 Kw-t kell venni, mert közvilágításra 79.500, veszteségre 106.000, eladásra 477.000, összesen 662.500 Kw számítandó. Termelni azonban 750.000 Kw-t .kellene. Tehát az eladott és a rezsiáram viszonya előnyösebb a vétel, mint a termelés esetében. Az előző 16 év alatt az évente termelt áram 65%-át lehetett átlagban eladni, 35% pedig rezsiáram volt. Vétel esetében 72 %~át lehet eladni és csak 28% a rezsiáram. Ez az arány a fogyasztás növekedésével a vétel esetén még kedvezőbb lesz — 750.000 Kw vételnél 73 4%-ot lehet eladni —, tehát a rezsiáram csak 26'6%- Vétel esetén az akkumulátorveszteség a minimumra csökkenik, a hálózati veszteség szintén csökkenik úgy, hogy az öszszes veszteség a mai 22%-ról 16%-ra száll le a szakértők és a villanytelep igazgatójának egybehangzó kijelentése szerint. Vásárlás esetén a várost nem terheli az a kockázat, mely előáll a gépészeti berendezés bővítésénél, a továbbfejlesztés kor látlan, ezzel szemben új gép beállításnál korlátolt. Vétel esetén: 1. A személyzeti kiadások, a tartalékgépek, az akkumulátor fenntartási költségek csökkennek a mai állapothoz képest 21632 pengővel. 2. A dologi kiadások első tételei, a közvilágítási lámpacsere és az épületfenntartás költségei változatlanok maradnak. 3. Az üzemköltségek: szén, kenő, tömítő és tisztító anyagok teljesen elmaradnak az 1928, évi előirányzat 108.953 P értékében. 4. Utóbbiak helyett évi alapdíj cimén 45.000 P, 662.500 Kw-ból esteli áram 462 500 X 13 5 f = 62.437 P, nappali áram 200.000 XI 1'5 f = 23.000 P = 85.437 P, összesen 130.437 P-t kell fizetni. Ez a kieső üzemköltségeket 108.953 pengőt 21.484 P-vel haladja meg, de mivel az L) alattinál a megtakarítás 21.632 P már az első évben 477.000 Kw eladandó áramnak megfelelő 662.500 Kw vétele esetében a többlethaszon 148 pengőt tesz ki. Ennek dacára a bővítés, a tartalékképzés, az üzembiztonság létesítése eléretett. A Kw-kinti önköltség a termelés és a vétel esetében nem hasonlítható pusztán számszerűleg össze egy évi áramfogyasztásnál. Ez az olcsóbb állapotra nézve nem adna tiszta képet, mert az önköltségi ár egy állandó és egy változó részből áll, a változó rész másként változik a termelés és másként a vétel esetében. Helyes képet csak a bevételek egyenlegeinek, a tiszta hasznoknak összehasonlítása nyújt sorozatosan változó árarneladás esetében, évi 10.000 Hw fejlődés feltételezésé mellett: 1928. 25. évben 26. évben Állandó regie . . . 79.500 79.500 79.500 Eladás 477 000 727.000 737.000 Veszt. 16%. . . . 556.500 106.000 806.500 153.500 816.500 155.500 Vétel 662500 960 000 972.000 Állandó kiadás . . (Személyzet és régi telep fenntartása) Áramdíj 115 f . . Áramdíj 13 5 f . . 117.760 23.000 62.437 117.760 34.500 89.100 72-.760 34.500 90.450 Összkiadás . . . . 203.197 241.360 197.710 Állandó bevétel . . Áramdíj á 51'4 f . 4.610 245.190 4.610 373.678 4.610 378.85 8 Összbevétel . . . . Összkiadás . . . . 249.800 203.197 378.288 241.360 353.428 197.710 Tiszta jövedelem . 46.603 136.928 185.718 (Közvilágításon kivül) Az előadott ismertetés és indokolás szerint városunk tőkebefektetés nélkül jövedelmeit gyarapítva korlátlan áramszolgáltatást, üzembiztonságot, telepjövedelmei biztosítását — eddigi berendezésének és a nyugodt világítást adó egyenáramnak fenntartása mellett — éri el. Pápa, 1928 január 2-án. Karlovitz Adolf s. k. Dr. Fehér Dezső s. k. p. ü. biz. elnök. p. ü. biz. előadó. II. Egy gondolat a város yiltamos energiával való ellátásának kérdéséhez. A város közvéleményét és vezető egyéniségeit erősen foglalkoztatja a Veszprémmegyei Villamossági Szövetkezet ajánlata és a mai városi villamos centrálé teljesítőképességének majdnem teljes kihasználása folytán előtérbe lépett kérdés : hogyan oldják meg úgy műszaki, mint pénzügyi és a továbbfejlődés szempontjából legelőnyösebben a városnak villamos energiával való ellátását. Örvendetes, hogy a város vezető egyéniségei belátják a mai egyenáramú rendszer tarthatatlanságát és az egész világon elismert háromfázisú váltakozóáramu rendszer felé fordították figyelmüket. Mégis egy-két szóval hadd foglalkozzam ezzel a kérdéssel, mert nem lehet eléggé hangsúlyozni a város továbbfejlődésének szempontjából az egyenáramú rendszer káros hatását. Egy-két olyan körülményt említek, melyekből mindenki első pillanatban levonhatja a következtetéseket. Magyarországon