Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-02-11 / 6. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám DR. KŐRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedéáében. Csökkentheti-e vájjon elégületlenségünket, melyet amiatt érezünk, hogy akkor, amikor minden hősies erőfeszítésünk ellenére még mindig nagy bajok vannak ebben az országban, amikor a pénztelenség megszűnni nem akar, egyes rétegek roskadoznak az adóság terhe alatt és testi és szellemi munkások százai dologtaianul lézengenek, hogy ugyanakkor a nagynak, hatalmasnak tartott, az irigyelt, a győztes Angliából is ugyanilyen hireket olvasunk. A trónbeszéddel kapcsolatban legalább millió munkanélkül veszteglő munkáskézről beszéltek, más milliókról, akik csökkentett munkateljesítménnyel dolgoznak és az ipari hitel hiányát csak úgy hánytorgatták, akárcsak minálunk. De vájjon — kérdjük újból — csökkenti-e ez a mi elégületlenségünket, másíthat e azon az elhatározásunkon, hogy a helyzeten nálunk is, sőt nálunk előbb, mint egyebütt, változtatni kell. Ne feledjük el, hogy Angliában ezek a szemrehányások lehetnek ellenzéki kortesfogások is, míg nálunk mindenki egyaránt érzi a bajoknak nyomasztó súlyát. Érzi azt is, hogy segíteni kell addig, mig nem késő, a gazdasági restauráció nagy munkáját meg kell kezdeni, megindítani azokat a reformokat, adók terén az üdvös progreszszivitást, melyek mellett aztán még sem jutnak egyeseknek esztelen dáridózásra milliók (nem papir koronában, hanem pengőben értve), amíg másnak napi kenyerét is bizonytalanná teszi a kínos adógond. Az új állami költségvetés sok munkaalkalmat fog teremteni, de a munkaalkalmakon kivül is állandó társadalmi békességünk megteremtésére hivatott további reformoknak égető szükségét érezzük. Értekezlet a villamos centrále ügyében, Múlt szombaton délután a városháza közgyűlési termében értekezlet volt a villamos centrále ügyében, mely iránt a képviselőtestületi tagok igen nagy érdeklődést tanúsítottak. Több mint fele a képviselőtestületnek megjelent, bizonyságául annak, hogy az ügyet a város jövő fejlődése szempontjából életbevágó fontosságúnak tartják. Az értekezletet dr. Tenzlinger József polgármester nyitotta meg, aki üdvözölte a centrále kezdeményezőjét, dr. Körmendy-Ékes Lajos főispánt, akinek felkérésére az értekezletet összehívta. A főispánt az értekezlet tagjai melegen és lelkes megéljenezték. Vázolván az ügyben eddig történteket, az elnöklésre a főispánt kérte fel. A főispán mindenekelőtt a kereskedelmi kormány képviseletében megjelent Petró István főmérnököt és a szakértőket: Stark Lipót ny. vezérigazgatót és Hanauer Jenő felsőiparisk. tanárt üdvözölte. (Iglauer István külföldön tartózkodik s így nem jöhetett el.) Azután pedig áttért az ügy meritumára. Előadta, hogy minő indokok bírták rá a Vármegyei Villamos Szövetkezet megalakítására. Nern csak kényelmi, de nagy szociális célt is óhajtana szolgálni, amikor az energiaforrást mindenhova elvezetni kívánta. Koncepciójában, melyet a minisztériummal közölt s melyet úgy a kereskedelmi, mint belügyi és pénzügyi kormány is jónak itélt, természetesen vezette az energiagazdálkodás elve is, de ezt mindenkinek csupán előnyére kívánta és kívánja fordítani. A vármegyében levő két város, mint főfogyasztó, természetesen számba vétetett, ám egy percre sem gondolt arra, hogy pl. Pápa városa az ügy érdekében | áldozatot hozzon, sőt ellenkezőleg, maga lépne fel az ellen, ha a város nem a maival egyező, sőt annál kedvezőbb helyzetbe nem kerülne a világítás terén. Veszprém részvétele immár biztosítottnak tekinthető. Pápa csak akkor csatlakozzék, ha a legelőnyösebben megtalálja a maga számítását. Kifejtette azt is, hogy a szövetkezet teljesen altruisztikus alapon áll : a centrále megépítését egy amerikai pénzcsoport vállalja, az ezzel, illetve ennek itteni képviseletével folyó alkudozásokban a város iparkodjék legkedvezőbb eredményt elérni, ez az ő óhaja is. Minden kötendő megállapodás egyébként átmegy az ellenőrző bírálatokon s úgy a megye, mint a keresk. minisztérium résen áll, hogy a város a mai viszonyok között a legkedvezőbb megoldást érje el. Ha viszont saját kára nélkül, sőt előnye mellett, egy nagyobb egységbe kapcsolódva a közös célt is szolgálja, az a városnak csak érdeméül lesz tekinthető. A megindult vita során az első felszólaló Karlovitz Adolf, a pénzügyi bizottság elnöke volt, aki utalva arra, hogy telepünk kibővítését a közel jövő aktuálissá tenné, e helyett rigorózus számítások alapján s az energiagazdálkodás elvének figyelembevételével a centráléba való belekapcsolódást tartja a város pénzügyi érdekének. Lehetetlen állapot, hogy nálunk 9000 kalória kelljen egy kilovatt áram eléréséhez, míg külföldön 3000 elegendő. Fogyasztásunk 25.000 kilovattal nő évenként, tartalékunk egyáltalán nincs. Minthogy eddigi számításaikat az egyenáram alapján tették meg s most a forgóáramra áttérés eldöntöttnek látszik, ez alapon kell a számításokat megtenni. Azonban csak a számoknak higyjünk és ne a frázisoknak. Felszólalásával kapcsolatban a főispán kiemelte azt a nagy és önzetlen munkát, amit a pénzügyi bizottság elnöke és előadója végeztek s külön fejezte ki köszönetét dr. Antal Géza püspöknek, aki a város érdekében ez ügyben annyit fáradozott. Petró István, a keresk. miniszter képviselője tartott ezután nagy figyelmet keltő előadást a centralizálás eszméjéről. A minisztérium határozottan emellett áll, ami nem jelenti azt, hogy megszüntetni kivánja a kis telepeket, de ezek egy 30—40 év előtti kor szükségletét elégítették ki, ma ha hazai széntermelésünket kímélni akarjuk és egyáltalán, ha a külföldi villamos termeléssel lépést akarunk tartani, csak a nagy centrálékat pártolhatjuk. Külföldön sok helyen már törvény tiltja a kis telepeket. Dr. Lakos Béla azt nem tartja helyesnek, hogy nekünk csupán ez egy tervezett centráléval lehessen szóba állni. Hivatkozik arra is, hogy számos más város mostanában bővítette telepét és nem csatlakozott centráléhoz. Dr. Sulyok Dezső azt kifogásolta, hogy az ügyet oly erőltetett gyors tempóban akarták elintézni. Azonkívül kifogásolja, hogy a szövetkezeti igazgatósági tagok az ügy tárgyalásában résztvehessenek. A főispán ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a szövetkezeti igazgatósági tagok az alapszabályok értelmében egy fillért sem kaphatnak. A szövetkezel kizárólag azért alakult, hogy legyen egy jogi személy, amely a tőkecsoporttal tárgyal. Dr. Antal Géza felszólalásában mindenekelőtt erélyesen állást foglalt az ellen, hogy bárkit ez ügyben más szempont vezethetne, mint egyedül a város érdeke. Ebből a szempontból pedig az a fontos, hogy ha csak lehet a mainál kedvezőbb helyzetet érjünk el az áram jósága és ára terén. A szövetkezet ajánlata ugyan ma már elég kedvezőnek látszik, mindazáltal a szabad verseny és saját megnyugtatásunk céljából is más centráléktól (Győr, Tata, Szombathely) kell ajánlatokat bekérnünk s a beérkező ajánlatokat minden előirt fórumnak le kell tárgyalnia s azután a legnagyobb higgadtsággal kell döntenünk. Mivel ez a javaslat köztetszéssel találkozott, tulajdonképen befejezhető lett volna a vita. Azonban, ezután még a hozzászólások egész serege következett. Az ügy merituma szempontjából jelentősnek kell tartanunk, hogy az előmunkálatok végzésével megbízott Agrolux vállalat részéről Szabó Kálmán főmérnök ismertette a vállalat, illetve a szövetkezet legújabb ajánlatát. Ma már kizárólagosan a forgóáram alapján állva vállalják az összes vezetékek újjáépítésén, az összes transformátorállomások felállításán, az összes árammérők és motorok ingyenes kicserélésén kivül a város évi 55.000 P hozzájárulása mellett az áramnak kilovattonként (nappal) 10, (este) 12 fillér árban való szolgáltatását. (Ez ajánlat mellett a városnak az ingyenes közvilágításon kivüli eddigi 45.000 P tiszta haszna mintegy 5—10.000 P-vel emelkednék.) Ez ajánlattal kapcsolatban Petró főmérnök fejtegette a forgóáram előnyeit főkép ipari szempontból a motorok könnyebb kezelhetősége és kisebb üzemfogyasztása miatt. A többi felszólalók közül figyelemre méltókat mondtak még Fischer Gyula, dr. Fehér Dezső, dr. Csarmasz Ferenc, V. Karcsay Béla, Kőszeghy Jenő, Kovács Sándor, mindnyájan végeredménykép odakonkludálva, hogy az ügyet lassúbb tempóban akarják a megoldás révébe vinni. Az elnöklő főispán a maga részéről is helyeselte, hogy a közszállítási szabályzat szerint egyes nagyobb telepek ajánlatok megtételére felhivassanak s" a képviselőtestület ezek beérkezése után határozzon. Az értekezlet este 8/ 49 órakor ért véget. x Az állásnélküli kereskedősegédekért! A helybeli kereskedelmi alkalmazottak — mint már jeleztük — folyó hó 12-én a Griffben zártkörű táncmulatságot rendeznek. A mulatság iránt megnyilvánult nagy érdeklődésből következtetve, szinte bizton állíthatjuk, hogy miként tavaly, idén is a kereskedelmi alkalmazottak bálja lesz a szezon legsikerültebb farsangi estéje, ami a nemes célra való tekintetből is kívánatos volna. A rendezőség lázas buzgalommal dolgozik a terem feldíszítésén, hogy a megjelenő közönség ott minden tekintetben jól érezze magát. A jelmezbálra fejdíszek és jelmezkalapok a legkényesebb Ízlésnek megfelelően p 11 ' IVT^i rf rl kal aP szalo nJában a legolcsóbb árért készülnek JTUllcllV 1Y Ad^LId Széchenyi-utca 2.
