Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-11-03 / 44. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalap o k, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. Űj Magyarország felé. ni. Erdély földrajzi keretei tiszták és az ősi „három nemzet" rendszerével világosan mu­tatják a megoldásnak egyedüli helyes és lehet­séges útjait. Erdélyben az a legnagyobb baj, hogy az erdélyi román külföldi szomszédjával közös eredetű és így némi joggal tartja magát a havasalföldi oláhval azonos népfajnak. A nagy román faji imperializmus ezért sokkal nagyobb ellenállásra képes, mint akár a jugoszláv, akár a csehszlovák állameszme. Remény lehet arra, hogy meg fog születni az erdélyi román veze­tőkben is a hajlandóság arra, hogy visszatér­jenek az organikus történeti fejlődés útjára s a nagy román imperialista eszme helyébe meg­teremtsék a független Transsylvániát, az ősi, három nemzetszerkezetnek új, korszerű tartal­mat adva. A rutén föld autonómiáját nemzetközi szerződés biztosítja. Egy pillanatig sem kétsé­ges, hogy Magyarország a csehek által aláirt, de határidő nélkül meghosszabbított váltót a ruténség óhajának megfelelően kész volna a rutén nép boldogulására beváltani. Az új hazafiságnak ebben a fogalmazá­sában és formájában az a célja, kogy Szent István birodalmának összes népei egyforma büszkeséggel tekinthessék hazájuknak Magyar­országot. Szent István Magyarországa nem ki­zárólag a mienk s amint joggal tekintjük egy közös történeti mult kapcsán az elszakított ré­szeket magunkénak, ugyanolyan joguk van a magyar és nem magyarajku testvéreinknek a Duna-Tisza síkjához. Amikor visszakérjük azt, amit tőlünk jogtalanul és igazságtalanul el­vettek, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy mi is tartozunk visszaadni az elszakított területek őslakosságának azokat a kincseket, amelyeket tőlünk vettek el igazságtalanul és amelyeknek mi vagyunk egyedüli, jogos és hi­vatott őrzői. Ezekben összegezhető az új hazafiság, a neopatriotizmus alapja és tartalma. Ezek az elvek, elgondolások és szükségszerűségek azok, amelyek mindnyájunkat, magyarokat és idegen­ajku magyar testvéreinket át kell hogy hassanak, mert csak ez az új tartalom, ez a történeti múlton nyugvó ideológia lehet az új és boldog jövendő ígéretes záloga. (Vége.) MEINL » rp A ZI1RHOE Kellemesen aromás, erőteljes teakeverékünk: India I. 5 dkg. 1*10 pengő India II. 5 „ —'74 India III. 5 „ —"50 „ Fióküzlet: Pápa Kossuth-u. 20. Telefon 82. A pápai ker, szoc. munkás-egyesület 25 éves jubileuma. — 1928 október 28. — A helybeli keresztényszociálista munkás­egyesület legszebb napjai közé számíthatja a mult vasárnapot, amikor fennállásának 25. év­fordulóját méltó keretek között ülte meg. A keresztényszociálisták körében szinte országos jelentőségűvé vált az ünnep, mert hisz nem­csak a központ valamennyi keresztényszociálista alakulata képviseltette magát rajta, hanem a a legtávolabbi vidék társegyesületei is elkül­dötték ez alkalomból Pápára képviselőiket, hogy a maguk testvéri együttérzésének, ünnepi üd­vözletüknek tolmácsolói legyenek. A jubiláris ünnepből részt kért a hivatalos Pápa város és a városi társadalom is, hisz a jubiláló egye­sület közöttünk élte le küzdelmes múltját, itt vívta nehéz harcait a keresztény gondolat meg­erősítése, a munkás-osztály szociális helyzeté­nek javítása körül. Az elért sikereket szép sza­vakban méltányolták és ismerték el az ország valamennyi keresztényszociálistái, s ismertek el küldötteik útján Pápa város különböző társa­dalmi egyesületei és a város tanácsa, amely a helyettes polgármester útján nemcsak élőszóval rótta le elismerését a jubiláló egyesülettel szem­ben, hanem külön átiratban is üdvözölte. Az ünnepély tulajdonképen már szom­baton kezdődött, amikor a vonattal érkezett vendégek tiszteletére az egyesület Szentilonai utcai székházában társasvacsorát adott. Vasárnap reggel a tűzoltó-zenekar zenés ébresztője hivta fel a figyelmet az ünnepélyre, amelynek résztvevői 8 óra után az egyesületi székházban gyülekeztek össze, ahol az egye­sületi zászlókat koszorusleányok megkoszorúz­ván, az összesereglettek zászlók alatt, impozáns menetben vonultak el a fél 9 órai ünnepi mi­sére. A plebánia-templom tágas hajóját zsufo­lási megtöltő közönség előtt Németh József plébános, az egyesület kiváló elnöke elsőben gyönyösü szentbeszédet mondott a munka je­lentőségéről és a dolgozók megbecsüléséről, majd pedig káplánjai segédletével misét celeb­rált, mely alatt Cziller Edit szines, szép szop­ránján Marcheti A ve Mariáját énekelte, az Ipa­ros Dalkör pedig egyházi énekeket adott elő. A lélekemelő hálaadó istentiszteletről a Himnusz hangjai közben távozott a közönség. Istentisztelet után a városháza tanács­termében díszközgyűlés volt, amelyet emelke­dett szellemű, biblikus beszéddel Németh József plébános, elnök nyitott meg. Varga József postafőnök, az egyesület főtitkára, az üdvözlő levelek és sürgönyök sokaságát olvasta fel, amelyek közül különösen Huszár Károly és Vass József üdvözlő sürgönyeit zajos éljenzés­sel fogadták. Miután az elnök ajánlatára Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István miniszter­elnököt, dr. Serédi Jusztinián hercegprímást, dr. Rott Nándor megyéspüspököt és az ország több más politikai és egyházi kiválóságát táv­iratban üdvözölték, Varga József főtitkár ol­vasta fel a jubiláló egyesület nagy gonddal, a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel megszerkesztett 25 éves történetét, amely ér­dekes történelmi adatokat is tartalmaz a jövő számára. A küzdelmek, a kommunizmus alatt elszenvedett megpróbáltatások vázolása után reámutatott az eredményekre, s ezek közüi ki­emelte a helybeli munkásságnak keresztény alapon való megszervezését, a keresztény ön­segélyző és hitelszövetkezet, a ker. nemzeti nyomdavállalat, a Pápa és vidéke ker. fogyasz­tási és értékesítési szövetkezet megalakítását, a Dunántúli Napló napilap kiadását, valamint a Pápa és Vidékének két éven át való szer­kesztését és kiadását. A nagy figyelemmel hall­gatott főtitkári jelentés után Haller István v. miniszter, országgyűlési képviselő tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben kemény kritika tár­gyává tevén a marxi elméletet, az evangéliumi alapon álló keresztényszoaiálizmus előnyeire és sikereire mutatott rá meggyőző ékesszólással. A nagyhatású beszéd után felhangzott zúgó tapsok elcsillapultával a vendégegyesületek és testületek szónokainak üdvözlései következtek: A város üdvözletét dr. Uzonyi Kálmán helyet­tes polgármester tolmácsolta, majd pedig át­nyújtotta a város írásbeli üdvözletét. Tobler Felhívás Valamennyiünknek, akik ebben az or­szágban élünk, a magyar ipar ad mun­kát, a magyar föld kenyeret. Erre gon­doljunk és ne vegyünk külföldi árut, amikor helyette éppen olyan jó, vagy még jobb magyar terméket kaphatunk. A magyar gyártmányú Tungsram bá­rium-csövek értékét az egész világon el­ismerik, mert ezek az elektroncsövek a legkényesebb és legfokozottabb igénye­ket is kielégítik: erősítésük bármely kül­földi gyártmányét felülmúlja. Ha elek­troncsövet vásárol, csakis Tungsram bárium-csövet vegyen, mert ezzel ön­maga érdekét szolgálja. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. János országgyűlési képviselő a ker. szoc. köz­pont nevében beszélt igen lelkesen. A helybeli üdvözlők közül különösen nagy érdeklődést keltett Szűcs Dezső koll. tanár felszólalása, aki a kommunizmus bukása után a ker. szoc. párt programmja alapján városunkat a nemzet­gyűlésben egy cikluson át képviselte. A meg­nevezetteken kívül még vagy húszan beszéltek, s délután egy óra felé járt az idő, amikor a diszgyülést az elnök berekeszthette. Gyűlés végeztével több, mint százan jöt­tek össze Sipitzky éttermében közebédre. Itt az első felköszöntőt Németh József plébános mondotta a kormányzóra. Boksay Endre dr. Rott Nándor püspököt, Niszler Teodóz Haller Istvánt éltette; dr. Uzonyi a város nevében köszön­tötte fel a jubiláns egyesületet. Haller István a ker. szoc. párt eszméinek győzelmére ürí­tette poharát. Délután 3 órakor népgyűlés volt a Fő­téren. Németh József elnök megnyitván a gyű­lést, sorban felszólaltak Dvihally Géza, dr. Zi­bolen Endre, Haller István, kik aktuális poli­tikai és társadalmi kérdésekről mondották el nagy közönség gyakori helyesléseitől kisérve véleményeiket. Este az egyesület helyiségében tartott tánc­mulatsággal fejezték be a szépen sikerült jubi­leumi ünnepségeket. R. Keriieg^őkiráJy ÚJDONSÁGOK. — Tisza István emlékezete. Kegyeletes emlékünnepély volt múlt vasárnap délután a református templomban, amikor Tisza István halhatatlan emlékezetét az a férfiú: dr. Antal Géza püspök újította fel, ki a tragikus sorsú Nagyhoz, mig élt, oly közel állt s ki eszméit ma is szent örökségképen ápolja. A helynek megfelelőleg Tisza István gróf vallásos érzését taglalta a püspök mélyreható lélektani elemzés­sel és jellemfestő erővel. A műsor többi szá­mai : Pócza Irén és Meggyasszay Katica érzés­sel teli szavalatai, Kiss Árpád, a ref. egyház új tanítójának művészies hegedüjátéka, Nánik Pál hatalmas baritonján előadott énekszáma, amely két utóbbihoz Hatvani Lajos tanár szolgáltatott méltó orgonakiséretet s végül főképen dr. Vasady Béla theol. tanár megkapó szépségű biblia magyarázata szintén teljes hatást értek el. Az emlékünnepet a református leány­egylet rendezte. — A hősök emlékezete. November 1-én délután verőfényes szép őszi időben rengeteg közönség sereglett össze az alsóvárosi temető­ben, hogy részt vegyen a hősök sírjánál ren­dezett emlékünnepélyen. A tűzoltó-zenekar into­nálta Himnusz után Dienes Sándor közig, rendőrbiró mondott hazafias hévtől áthatott, lendületes emlékbeszédet, amelynek különösen irredenta vonatkozású részei gyakoroltak mély hatást. Varga Endre V. o. bencés gimn. tanuló szép szavalata után a katonaság koszorúját Vitéz Solymossy János alezredes, a város ko­szorúját Dienes Sándor helyezte el a hősi sírok felett emelt kereszt tövében, azután a kegyeletes ünnepély a zenekar Szózat játékával véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents