Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-10-20 / 42. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemtiek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapok, sapkák, nyakkendők, ridiküiök és bőröndök, stb. Uj Magyarország felé.' i. A Duna-medence tiz esztendővel a béke­szerződések után még mindig kiforratlan álla­potban sínyli az elvakult és igazságtalan béke áldatlan következményeit. A megmaradt Ma­gyaroszárogn nincs magyar ember, aki lemon­dana Szent István birodalmáról, mert szent meggyőződéssel él mindnyájunk lelkében a tudat, hogy a szentistváni történelmi örökség az az egyetlen államjogi és területi egység, mely a magyar államiságot, Középeurópa fej­lődését és a Kárpátok ölén élő különböző né­pek boldogulását biztosítani tudja. A Magyarország testéről leszakított nem­zetiségek belátták rövid tiz esztendő alatt, hogy az új államalakulatok nem tudják szá­mukra nyújtani azokat a faji és kulturális ke­reteket, melyekben nemzetiségi fejlődésük biz­tosítva volna. A formáját kereső Közép-Európa felvet egy igen aktuális kérdést a magyarság előtt. Vájjon hogyan rendeznénk be az új Magyarországot, ha az elszakított részek visz­szakerülnének? Pedig, hogy visszakerülnek, sem előttünk, sem ellenségeink előtt nem két­séges, mert napról-napra a történelem nagy erejének következetességével bizonyosodik be, hogy a békeszerződések teremtette helyzet tarthatatlan. Az idő nekünk dolgozik, tehát gondolkodnunk kell, melyik út visz az új Magyarország felé. Ottlik László kiváló szo­ciológusunk megadja a feleletet az új hazafi­ság fogalmában, mikor átértékeli a jövendő Hungária szempontjából hazafiságunk lénye­gét. Az új hazafiság — neopatriotizmus — lényege az a felfogás, mely belátja azt, hogy Szent István hagyatéka nem a kisebbségé, nem többségé, nem uré, nem magyaré, hanem mindazoké, akiknek v ,ősei a Kárpátok medencé­jében nyugszanak. Az új hazafiság nem ismeri az ellentétet, mely magyart, horvátot, tótot, erdélyi románt egykor elválasztott egymástól. CIRKUSZ Ügy látja, hogy ezek a népek problémáikat csak együtt, egymás támogatásával oldhatják meg, különben közös pusztulás lesz az osztály­részük. A mai magyar közvélemény nem vallja magáénak azt a kultur- és nemzetpolitikát, amely a háború előtti Magyarországot jelle­mezte. Nagyot fordult a világ tiz esztendő alatt s tudjuk, hogy a Pator testvér szerepé­ben vagyunk otthon. A kiegyezés nem egyedül a mi érdekünk. Ezt már odaát, az ideiglenes határokon túl is tudják. Nemcsak a magyar róna vesztette el a bérceket a trianoni béke következtében, hanem a bércek is elvesztet­ték a rónaságot. Nincs magyar földmíves, aki annyit vesztett volna, mint a tutajos, az arató, a drótos és ablakos tót atyafi. Bár­milyen sokat is vittek el a magyar mult mo­mentumaiból, még mindig mi jártunk jobban, mint erdélyi és felvidéki testvérnépünk, mert nekünk és kizárólag nekünk maradt meg Ma­gyarország csodás, megragadó történetének mély és örök igazsága és propaganda értéke. Thököly hiába harcolt a felvidéki őslakosság CEYLON SPECIÁL kitűnő aromájú, erőteljes izü teakeverék, friss és aranysárga felöntést ad. 5 dkg 140 P. Fióküzlet: Pápa Kossuíh-u. 20. Telefon 82. CHAPLBN. Már tíz esztendeje is elmúlt, hogy először találkoztunk a bambuszpálcikás, csónakcipős, ko­pott zsakettes, viharvert kalapu emberkével. Ah­hoz azonban, hogy megérthessük, kicsit mesz­szire kell menni az időben, el a kilencvenes éve­kig, mikor London hírhedt negyedében, a Whi­techapelban szörnyű nyomorúságok között élt egy kis gyerek. Járt a zegzugos utcákon s néha villámgyors mozdulattal lehajolt, hogy felemel­jen egy eldobott, félig rothadt almát. Éhes volt. Nyomorúságban élt és nyomorúságban él­tek körülötte Whitechapel emberei. A kis fiu csupa szomorú arcot látott maga körül és már akkor megérlelődött lelkében a nagy elhatáro­zás, amelyet célul tűzött ki maga elé — felderí­teni a szomorú arcokat, mosolyt varázsolni a gondterhes emberekre. iÉs itt, Whitechapel szegényszagu forga­tagában figyelte meg azokat a típusokat, ame­lyeknek egyesítéséből alakult ki a halhatatlan — mondhatjuk egész bátran — chaplini figura. Chaplin, a színész, mindig egyforma. Kis­bajuszos, csoszogó alak, jellegzetes fordulásai, fintorjai, grimaszai ismerősök. De Chaplinban még két én lakozik. A költő, aki kigondolja a kis emberke tragikomikus kalandjait és a filmren­dező, aki megeleveníti ezeket a kalandokat. A költő Chaplint a mélység, a rendező Chaplint az ötletesség jellemzi. • Chaplin ötletessége úgy látszik kimeríthe­hetetlen kincsesbánya. Ha filmjeit ebből a szem­pontból akarjuk kellően értékelni, akkor össze­hasonlítás céljából ki kell ragadnunk közülök néhányat, mert rendkívülisége, filmzsenisége ta­lán ezekben az ötletekben nyilatkozik meg leg­jobban. Itt van legrégibb nagy filmje: A kölyök. Az alapötlet: Chaplin vándorüveges, de mivel nem megy jól a bolt, maga mellé vesz egy kis utcagyereket, aki becsúzlizza az ablaküvegeket. Az Aranyláz talán még fokozottabb mér­tékben állítja elénk az ötletekben tobzódó Chap­lint. Filozófus volt az Aranylázban és filozófus maradt a Cirkuszban. Ott még úgy érezte, hogy az embernek illik, sőt kell törekednie valamire, legyen az kincs vagy nő, de a Cirkuszban még ennél is fölényesebb. Itt már a minden mind­egy álláspontján van. Chaplin Cirkusza?... Nem is igaz! Nem a Chapliné! Az enyém, a tiéd, mindnyájunké! Schnitzler Arthur szerint az élet körhinta, Rabin­dranath Tagore szerint álom, amelyből a halál az ébredés. Chaplin szerint cirkusz, amelyben mi vagyunk a bohócok, a színészek, az artisták és körülöttünk ülnek embertársaink és kacagnak rajtunk, drukkolnak értünk, vagy fagyos kö­zönnyel nézik minden erőfeszítéseinket. A Cirkuszban becsületes, éhező, szegény ember és mégis a«zsebébe lopnak egy tárcát, zsebtolvajnak nézik, üldözik... mindegy! Oda­adja az utolsó falatját egy leánynak a maga módján, a magasba kifeszített kötélen egyene­sen a halálba megy a szerelméért, de a leány mást szeret... Mindegy! A cirkusz, a siker, a tapsvihar, vágyainak és reményeinek netovábbja, elmegy mellette és ő ott marad az üres manége porában egyedül, de mennyire egyedül... Mind­egy, minden mindegy! Annál inkább mindegy, mert amikor fáj Ismét lettünk O-kal A két literes Mercedes­Benz után esak 5% luxusadó térítendő MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL RT. Budapest, IV, Váci ucca 24 Telefon 140-70. 229-24. m Közé Min es P0! Gr szabadságáért, Rákóczi hiába nyugszik a kassai J ók dómban: ruténnak, tótnak, akik valaha a feje­delmek hű katonái voltak, az ő nemes emlé- ^s kükben saját lelkét, történeti múltját tisztelni nem szabad. Helyettük a Felvidék népének most Ziskrában és Prokopokban kell a maga nemzeti héroszait tisztelni, akikhez semmi kö­zössége soha sem volt a szabadságért folyta­tott százados küzdelmek során. Vagy az er­délyi nép jobban járt-e azzal, hogy most Bethlen Gábor, Báthory István, vagy Fráter IIf György történeti dicsősége helyett Hora­Kloskával, Avrám Jancuval kell beérnie? ks CHAPLI Pápa, -1928 október 15. Weber Albert gép raktáros sí^r-,-., yw^wn&ápa, Ceili-út 3. szám. Húsz éve vettem Öntől egy Kayser-varró­gépet, amely gép azóta zajtalanul, igen jól varr. Kitűnően lehet rajt hímezni, azsűrozni, stoppolni, szóval mindenféle munkára igen jól megfelel. Bárkinek igen melegen ajánlom ezen jó gyárt­mányú varrógépet. Tisztelettel: Steinberger Adolf Pápa, Zöldfa-utca 19. Válj vág inat Ión­tun átd< vitc valami nékünk — mondjuk meg triviálisan —, a kutya sem törődik velünk, amikor pedig az életünkért küzdünk, mint Chaplin, amikor a rendőr elől menekül, amikor a kötélen táncol, akkor nevet rajtunk a világ. Chaplin a mulattatás pszichológiáját irta és játsza meg ezen a filmen. Azt, hogy a kö­zönség kiszámíthatatlan és szeszélyes, mint a sors. Hogyan igyekszik Charlie a szegény cir­kuszi szolga feladatának pontos elvégzésére, mikor Boscónak, a bűvésznek az asztalát viszi a porondra és a véletlen, az ügyetlenség el­árulja a bűvész legféltettebb titkait. Charlie kétségbeesetten igyekszik reparálni a bajt és kétségbeesésével hihetetlen sikert arat. A cirkusz nézőtere kacagás és a kacagása visszhangzik a mozi nézőterén. Mert ezen a fil­men végtelenül sokat lehet mulatni. Chaplin rendezői és színészi zsenije elvitázhatatlanul új diadalt arat ezen a filmen. A többi burleszkszinészek mindig azzal hatnak, hogy trükköket alkalmaznak és grotesz­kek. Chaplin nem groteszk és nem trükkös. Chaplin félszeg ember, de csak és kizárólag ember! Mindannyiunknak vannak szokásaink, éppúgy, mint Chaplinnak, mindenkinek van ked­venc cipője, épp úgy, mint neki és ezek az álta­lános emberi tulajdonságok tükröződnek Chap­lin alakításaiban és játékában. Chaplin istenáldotta tehetsége a filmnek és művészi pályáját nem zökkenti meg hanyat­lás. Bernard Shaw beszélt a felsőbbrendű em­berről. Mi még nem találkoztunk vele. De Chap­lin valóban felsőbbrendű színész. Az Aranyláz után a Cirkusz ezt bizonyítja. so< 11 kéj HÍ drót P (Feí Minden hölgy saját érdekében cselekszik, ha mielőtt kabátot vásárol, megtekinti a Balog Jenő divatáruházában (Kossuth-utca 17.) felhalmozott újdonságokat. Nagy rabtár női- és úrS divatszövetekben, selymek, vásznak és divatflanelekben. P< Pá l div Moi Fa; t LJ

Next

/
Thumbnails
Contents