Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-08-04 / 31. szám

2. PÁPA! HIRLAP 1928 augusztus 4. Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 174. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemüek, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, kalapo k, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. türelemmel. Meggyőződésüket követik. Sem bal, sem jó szerencsében nem tántorodnak meg. Céljuk a szellemben és testben egyaránt harmoniásan kifejlesztett, független véleményre törekvő és öntudatosan gondolkozó ember­ideál. Ez a mintaképük! Programmjuk: a több munka, több erkölcs, több tudomány hármas jelszava, amelyet megpróbálnak bevinni vesze­kedő közéletünk munkaegységesítésére és egye­sítésére, a köztudatba. Céljuk még meghonosítani a finomabb hangtónust, egymás között és másokkal az előzékeny magatartást ; a szép és nemes, jó és igaz elveket. Fő elvük pedig az ország lelkületéhez eddig igen laza kötelékekkel fű­zött falvakat a nemzetegészhez szellemileg, szorosan, ugyanazonosságban oda fűzni. Meg­próbálja a társadalmi rétegek között a súrló­dási felületeket lecsiszolni, hogy nemzetünk egységes ugyanazonossága minden téren ér­vényesülhessen. A leventegondolat tehát eszményi vona­lon, az igaz leventében csak ilyen módon for­málódhatik meg és célkitűzései megvalósulva, csak ilyen módon inkarnálódhatnak. De mint­hogy minden dolog két vetületben — az eszme­fogalomban és a gyakorlati intézményben — jelentkezik és érvényesül, úgy a leventegondo­latnak is eszmefogalmán kivül a gyakorlatban intézményesülni is kell. Ezek a levente-egye­sületek és a levente-otthonok. A levente-egyesületek és levente-otthonok törvénybiztosította szerény keretek között mű­ködnek ugyan, de szilárdan még gyökeret nem vertek és biztos alapjaik nincsenek. Mert a levente-otthonok olvasó- és könyvtárszobák­kal még alig tünedeznek itt-ott elő. Már pe­dig ezek nélkül leventeintézményünk csak fél­intézmény s ennek szellemi oldala, különösen falun, eredményesen el sem képzelhető. Ha mi falusi leventéink szellemét, erkölcsét, ismereteit és tudását emelni akarjuk, akkor az eredmé­nyesen csakis a levente-otthon olvasó- és könyvtárszobáiból indulhat ki. Tudom, hogy ez nagy feladat és nehéz munka, mert községeinknek ezirányú pénz­összegek nem állnak rendelkezésükre. De nem ez a legnagyobb akadály. Sokkal súlyosabb az a körülmény s ez sajnálatos is, hogy az ezirányu megértés községeinknél teljesen hiány­zik. Ez az utóbbi azonban nem pénz, hanem lelkialkat s ennek a megváltoztatása sokkal nehezebb és több munkát igénylő, mint a pénzösszegek előteremtése. Az elvek érdekében többé-kevésbé minden financiális nehézség megoldható, ha arra a lelkek is készek. Nem­csak az államok életében van ez így, hanem a kisebb közületekében is. A lelkek lendülete mindig képes minden gátat keresztültörni, mert az eszme érdekében magukban olyan mívele­teket visznek keresztül, amelyek azután alkal­masak az eszmék formaépületének életrehivá­sára. A falvakban is a leventeotthonoknak a falvak lelkületén keresztül kell megvalósulni, mert a lelkekben eszmeileg már megépült ott­honok könnyen tényleg levente-otthonokká le­hetnek. De hol kezdjük a munkát? A falusi lelkek átalakításával, tanításával és nevelésével. S ebben óriási feladatok há­rulnak majd a falusi tanult elemekre, kiknek azonban elsősorban a maguk lelkeinek átala­kításával kell kezdeni, mert falusi népességünk szélesvonalu tanítása és nevelése csak úgy lehetséges, ha a vezetőik is leikeiket egy ma­gasabb tudáshorizont felé irányítják. Maguk­ban úgynevezett áthangolást kell a nyugat­európai tudászóna felé végezni, mert csak így lesznek képesek eredetien a leventegondolatot képviselni s a falvak lakosságát ahhoz ered­ményesen hozzáidomítani. Falusi népességünk latens szellemi és testi erői, a leventegondolat és a leventeottho­nok az a hármas alap, amelyeken a jövő, nyugateurópai vonalú, magyar falvak felépül­hetnek majd. Kezdjük meg tehát falvaink leventeottho­naira a fillérek összegyűjtését és indítsuk meg falvaink lakosságának átalakító tanítását és nevelését. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök angolországi tanulmányútjáról és hollandiai üdüléséből e héten hétfőn székhelyére haza­érkezett és átvette egyházkerülete kormányzását. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 2-án dr. Körmendy-Ékes Lajos elnöklésével közgyűlést tartott, melynek három érdemleges tárgya volt. Az első a padragi bazaltbánya ügye volt, mely­nek céljaira a törvényhatóság 500.000 P-t vesz fel, öt évi visszafizetésre. A belügyminiszter a visszafizetés idejét 10 évben kivánta meg­állapítani s a vármegye a kölcsönszerződést ily értelemben módosította. A kereskedelmi miniszter néhány, s városunk érdekeit védő módosításával jóváhagyták Pápa városának a vármegyei villamossági szövetkezettel a villamos­centrále tárgyában kötött szerződését. A beadott fellebbezés elutasításával jóváhagyták városunk­nak abbeli határozatát, mellyel a tókert-utcai gabonaraktárt Levente-otthon céljaira megvette. — Baráth Zoltán ünneplése. Baráth Zoltán nyug. törvényszéki tanácselnök, a buda­pesti fiatalkorúak évtizedeken volt birája és a fővárosi szociális és patronage egyesületek lelkes harcosa, az Országos Állatvédő Egye­sület jelenlegi elnöke, folyó hó 1-én ünnepelte 70 éves születésnapját, mint Pápa város szü­lötte, az Öreghegyen lévő villájában, mely alka­lomból a közszeretetben álló, kedves öreg urat számosan üdvözölték és keresték fel jókivá­nataikkal. — Kerülget bennünket az eső. Már szűnnek a kánikula napjai (lehet, hogy aztán újult erővel feltámadjanak), már hellyel-közzel nyugati irányból felhők seregei vonulnak egünkre, de az eső, az egyre csak kerülget bennünket. Némely adakozóbb kedvű felhő le ad egy-egy kis tust ránk, elveri a port, de haj, a nedvesség mélyre nem hatol és a sze­gény kukoricaszárak tovább is szomorúan haj­ladoznak, a burgonyabokrok elaszni kezdő le­velekkel busulnak és a szegény kis téli almák varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Ke dvezöfizetésife//éfe/eA SINGER VARRÓGÉP R ÉS ZVÉNYTÁRSASÁG PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 30 Intézeti fehérneműre mosható számok, betűk és monogrammok, továbbá előírásos harisnyák, köté­nyek, tornanadrágok, stb. Ifj. Stern Lipót Kossuth Lajos utca 13. cégnél kaphatók. — Az őszi kézi­munka újdonságok Németország­= ból már megérkeztek. = apróra zsugorodva lesik a boldogabb jövendőt. Ezen a tájon bizony jó kiadós esőre volna szükség, nem amolyan tessék-lássékra. Akkor aztán az őszi termés sem maradna a nyári mögött s tán szűnnék ez a már-már kitartha­tatlan piaci drágaság is. — Értesítő-ismertetés. A ref. nőnevelő­intézet értesítője. (Szerkesztette dr. Kőrös Endre igazgató.) Nekrológ vezeti be az értesítőt. Az intézet veszteségei cimmel az igazgató emléke­zik meg R. Vozáry Erszébet tanárnő, Kristóffy Gyula gazdasági tanácselnök, Mesterházy László ev. hitoktató és Gáty Zoltán ének- és zene­tanár elhunytáról, méltatván az érdemeket, ami­ket a boldogultak az intézet körül szereztek. Főként az iskolával szorosabb kapcsolatban állott R. Vozáry Erzsébet és Gáty Zoltá-n mű­ködésének áldásos kihatásairól szól részlete­sebben és jellemző módon. — A tanítónőkép­zőben az igazgatón kivül 12 rendes tanár és 3 hitoktató tanított. Ámbár az egészségi álla­pot kedvező volt, az intézet mégis elvesztette egyik legkiválóbb tanítványát, Kocsis Ilonka IV. o. tanulót, aki március 7-én szülei körében Etén meghalt. A Loráníffy Zsuzsánna önképzőkörben a tanulók buzgó munkásságot fejtettek ki. A „Jubiláris ösztöndíj-alap" létesítése érdeké­ben kibocsátott gyűjtőíveken, amelyeken az adakozást dr. Antal Géza püspök 300 pengő­vel nyitotta meg, 3741 P 77 f folyt be; az amerikai ref. egyház 1500 P alapítványt tett, Pápa városa pedig 3000 pengővel támogatta az intézet kulturális munkáját. A növendékek különböző címeken 12.467 P jótéteményt élvez­tek. Képesítőre 10-en jelentkeztek; mind ok­levelet nyertek. A tanulók létszáma év végén 114 volt; 89 ref., 12 ev., 8 r. kath., 1 unit., 4 izr. Előmenetel szerint jeles 20, jó 67, elég­séges 27 (elégtelen egy sern volt). A gyakorló­iskolának 32 növendéke volt; 23 ref., 7 ev., 2 r. kash. — A polgári leányiskolában 11 tanár és 3 hitoktató végezte a tanítás fáradságos munkáját. Az iskola 7279 P 50 f, különböző címeken nyújtott segéllyel könnyített a taníttató szülők terhein. Év végén J13 nyilvános és 7 magántanuló kapott bizonyítványt. Ezekből ref. volt 66, ev. 27, r. kath. 3, izr. 23. Általános jeles volt 41, jó 35, elégséges 40, elégtelen 3. — Az internátusban 123 növendék nyert gon­dos nevelést, miben Kutassy Mária felügyelőnő kipróbált vezetésével a bentlakó tanárnők teljes sikerrel fáradoztak. — Az utólagos beiratások szept. 6—8. napjain lesznek. — Kőmivesmesteri győri nagygyűlés. A győri ipartestület kőmivesmesteri szakosz­tálya, mint a kőmivesmesíerek országos szö­vetségének győri csoportja a kőmivesmesterek panaszainak megszüntetése érdekében és a panaszok megtárgyalására Győrött kőmives­mesteri nagygyűlést tart augusztus 5-én d. e. 10 órai kezdettel az iparkamara közgyűlési termében. A nagygyűlés tárgysorozatán a kő­mivesmesteri kar érdekeit érintő és sürgős megoldásra váró kérdések szerepelnek, melyek­nek előadására a nagygyűlés előkészítő-bizott­sága neves szakembereket kért fel. A tárgy­sorozat magábafoglalja az építőipari törvény megsürgetését, a mérnökkari tagok részére fönntartandó munkák kérdését, a kőmivesmes­ter tatarozási jogát, a kőmivesmesteri hatás­kört, a kontár-kérdést stb. A győri csoport erkölcsi kötelességévé teszi minden kőmives­mesternek, hogy a nagygyűlésen megjelenjen és a személyesen tapasztalt sérelmeket előter­jessze. Tekintettel arra, hogy a nagygyűlés az összes építőipari szakmák érdekeit is érinti, azért a nagygyűlésre nemcsak a kőmivesmeste­rek, hanem az asztalos-, ács-, kőfaragó-, laka­tos- és festő-szakmák képviselői is hivatalosak. Fájdalmas tyúkszemeit és körömbenövéseit ne kezeltesse hozzá nem értő egyénekkel, hanem fáradjon le a gőzfürdőbe, hol (fürdés nélkül is) megszabadítom tyúkszemeitől és körömbenövéseitől. PESTI fürdőbérlő.

Next

/
Thumbnails
Contents