Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-06-02 / 22. szám

IRODALOM. Délsziget, avagy a magyar irodalom története. (Benedek Marcell könyve. Révai-kiadás.) Irodalomtörténeti munka megjelenését aligha várta még akkora érdeklődés, mint a »Délsziget«-ét. Amióta a világnézeti harcok anynyira elmérgesedtek az életben és az irodalomban, minden újabb magyar irodalomtörténetnek megvannak a maga »pikanteriái«, de ezek inkább fcsak a céhbelieket érdeklik. A Délsziget azonban a nagyközönség kíváncsiságát is fölkeltette — címében is bejelentett formai furcsaságával. Irodalomtörténet, regényes keretben, párbeszédekben! Milyen lehet ez? Érdy professzor »rögeszméje« arra kényszerít egy fantasztikus körülmények közé került kis társaságot, hogy végig vitassa a magyar irodalom történetét. A professzornak minden alkalom, minden esemény jó arra, hogy szimbolikus kapcsolatba hozza a magyar irodalommal. Nagy a gyanúnk, hogy a regény meséjét mozgató szerző is, segítségére van egy kicsit — dehát ez nem fontos. Nyilván a szerzőnek sem, aki ön-iróniáját gyakran képviselteti a vita egyik szereplőjével, a szépséges Marianne-al. Ez a dúsgazdag, agyonmüveit fiatal leány ismeri a magyar irodalmat, csak nem szereti és nem becsüli. A másik partner egy rajongó materialista, szocialista mérnök. Szerepel még időnként egy Petőfiért rajongó amerikai, még egy fiatal székely legény (a könyv legelevenebben megcsinált figurája) — akinek naiv nyilatkozataiból megtudhatjuk, hogy milyen fogalmai vannak a népnek a »népies nemzeti« irodalomról. Ami már most a professzor nézeteit illeti: ezek sokkal több jogcímet adnak az érdeklődésre, mint a könyv újszerűnek látszó formája. Meglepő mindjárt az, hogy a professzor, aki annyira hadilábon áll az iskolás irodalomtörténettel és könyörtelenül hallgatni akar mindenről, ami »meghalt« — mennyi szépséget fedeztet föl beszélgető társaival a régi magyar irodalomban. Csupa olyan dolgot, amit a hivatalos irodalom is számontart — kötelességérzetből, meggyőződés nélkül, nem látva és nem érezve benne jövő heti műsorai: Junius 8—9 — 10., péntek—szombatvasárnap. Ünnepélyes megnyitó műsor! Biró Lajos világhírű regénye filmen. HOTEL IMPERIAL a magyar hősiesség apotheozisa 10 felvonásban. Rendezte: Erich Pommer és M. Stiller. Főszereplők: Anna Po3a Negri Juskiewics tábornok . . Georg Siegmann Almásg huszárhadnagg . James Hall. A feliratokat irta Törzs Jenő, a Magyar Szinház kiváló művésze. KESERŰ OTTHON. Kacagtató amerikai burleszk 2 felvonásban. SICC MINDENT LEGYŐZ. Vicces Sicc hiradó. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és VUO órakor. Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és XA10 órakor. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Jegyelővétel naponta délelőtt 11—12-ig, este mindenkor az előadások kezdete előtt egy órával. T AKARJUK: Minden családnak egy üveg fertőtlenítő háziszer Propagandánkkal, amelynek leghatásosabb tényezője a Salan százezerszer bebizonyult felülmúlhatatlan hatóereje, elértük már azt, hogy Magyarországon mindenki tudja, milyen sokoldalú, kitűnően használható háziszer a Salan. Most örömmel jelentjük be híveinknek, hogy a BENES TESTVÉREK VEGYIGYÁR RT. GYŐR a Salan szolgálatába állította hires modern laboratóriumait és egész harmincéves szervezetét. Ez a harcmincéves nagytekintélyű cég is jegyzi tehát most már tekintélyének teljes súlyával a Salant és ez végleg megnyugtathatja azokat is, akiket konzervatív világnézetükből folyóan évtizedek óta ismert nevek súlya tartott vissza attól, hogy azonnal az új szer: a Salan táborába szegődjenek. A Salan nem titkos csodaszer, hanem a legújabb, legmodernebb tudományos kutatások eredményei alapján készített fertőtlenítő háziszer, amelynek baktériumölő erejét és egyéb sokoldalú hatását számtalan hivatalos vizsgálat is igazolja. ^Bm^^mmmmamm A Salan fertőtlenít minden sebet, megakadá, lyozza a vérmérgezést. Láb-, kéz- és hónalj Minden mas izzadását és az izzadás kellemeflen szagát már egyszeri használattal biztosan megszünteti, elmulasztja a korpát, visszafejleszti a pattanásokat. A Salan a legjobb gargarizálószer torokfájás ellen és nélkülözhetetlen az óvatos nők mindennapi testápolásához. Mindenütt kapható, ára 1-20 pengő. — Kérje mindenütt az új dobozos csomagolást. csak — talán Biztos szer a SALAN" a szépséget. A professzor elragadtatást tud kelteni, ott, ahol az iskola egész életre szóló unalmat ébreszt. Valósággal szenzációs (bármily kevéssé illik is ez a szó ehhez a tárgyhoz) ahogy a halotti beszédet elmondja és magyarázza, vagy még inkább az a jelenet, ahol egy bárzongora kísérete mellett Tinódi verseit énekli és — internacionális sikert arat vele. Minket a professzor valamennyi gondolata közül az fogott meg legjobban, hogy mindaz, ami egy irodalomból él — egyszerre időtlenül él. Ezt a gondolatot a könyv igen jól érzékelteti azzal, hogy pl. Ady Endre »jelen van« a beszélgetésekben már akkor, amikor a középkori szerzetes-irókról van szó; Arany, Petőfi és a többi nagyok neve át- meg átszövi az egész könyvet, az élet lüktetésének illuzióját keltve. Végeredményben, akármilyen »rögeszmés« ember is Érdy professzor: meglepően objektív, igen sok érdekes és megszívlelni való dolgot mond — és ami fő, úgy mondja el, hogy sok kékharásnyás Marianne-ban és sok kiábrándult, fanyar Pongráczban fogja fölébreszteni a szeretetet a régi és az új... az élő és »időtlen« magyar irodalom iránt. Francois Mauriac: A méregkeverő. A mai kor tipikus regénye ez, a mai ember küzködése, elbukása és felemelkedése. A mai nyugtalan, zavaros, hétmérföldes csizmákban vágtató idők tragédiája, amelyben mindenkinek rohanni, törtetni keli, ha együtt akar menni az árral. És kell, hogy együtt ússzon vele, mert az idő nem vár, a világ megbomlott óramutatója évszázadokat fut percek alatt. Ebben a lázas korban csak egy valami adhat szárnyat az embernek, csak egy valami röpítheti előre hajóját dagadó vitorlákkal az új vizeken: a szabadság. Itt minden tradíció, minden törvény, minden erkölcsi norma csak kötőfék, csak bilincs a karon, amelynek olyan erővel kellene szelnie a hullámokat, mint még soha. A méregkeverő Therese Desqueyroux alakjában mutatja be szerzőnk ezt a mai embertípust, akinek minden konvenció, társadalom, hitvesi hűség, anyaság, szerelem csak rabság, amely mázsás súllyal nehezedik gyötrődő és magából kivágyó lelkére. Előbb a családi élet szük ketrecébe zárva, később a házasság magánosságába veszve, élete egyetlen küzdelem, hogy megmenthesse egyéniségét és megteremthesse azt az életet, amelyet élni akar. Nem retten vissza a legborzalmasabb bűntől, a gyilkosságtól sem, sőt a gyilkosságnak is a legsúlyosabbikára vetemedik és könnyű szivvel adja a mitsem sejtő férje kezébe a méregpoharat, hogy rabszolgatartójának halála hozza el számára a várva-várt felszabadulást. És mégsem bűnös ő. Senki sem bűnös, csak ember, aki a saját életlehetőségeit keresi. Szinte megelevenedik előttünk a mocsaras puszta, fenyőfaerdeivel és magános lakóival, ahol az emberek kérlelhetetlenül egymásra vannak utalva, egymásnak vannak szánva. És épen ennek a kikerülhetetlen végzetszerüségnek a megéreztetésében, amely az élet végzetszerüsége, rejlik Mauriac páratlan művészete, amely őt ma Franciaország legkiválóbb íróinak sorába emeli. Ez a végzetszerüség menti fel Terézt és váltja meg bűnétől, meg kell bocsátanunk neki, mint ahogyan Mauriac is megbocsát és mint ahogyan megbocsát neki Az is, aki kegyelmébe fogadja a megszállottakat, „mert nincsenek szörnyetegek Annak a szemében, aki egyedül tudja, miért vannak, hogyan lettek azokká, amik és hogyan lehettek volna azokká, amikké lettek". A regény a Révai Irodalmi Intézet kiadásában jelent meg, Juhász Andor költői lendületű fordításában. A regény elé Strém Géza irt érdekes tanulmányt Mauriacról. — Ára egészvászon kötésben 680 P. S P 0 E T. Vas ár n ap. Budapesti VAC—Kinizsi 1:1 (1:0). Barátságos. Biró: Strasser. A Kinizsi az egész mérkőzésen hatalmas fölényben volt és legalább is két gólkülönbségü győzelme lenne az erőviszonyok hű kifejezője. A mérkőzést a VAC kezdi, de rögtön a Kinizsi veszi át a játék irányítását és a gyatra játékot mutató pesti csapat inkább csak védekezésre szorítkozik, majd a 15; percben lefutását siker koronázza', amennyiben a center éles lövése hálót ér, a Kinizsi erre teljesen beszorítja ellenfelét a kapujába, de kapusa Szentmihályi közeli lövését, majd pompás fejesét is nagy szerencsével védi. A második félidőben a Kinizsi ismét nagy fölényben játszik és a 20. percben Németh lövésével sikerül kiegyenlíteni. Gól után a VAC is jobban összeszedi magát és a játék nyílt a mérkőzés végéig, eredményt azonban egyik csapat sem tud elérni. A VAC csapata nem sokat mutatott ezen a mérkőzésen, szép akciót egyáltalán nem láttunk, legjobbjai a center, kapus és a balkötő voltak, az egész csapat azonban nem jobb egy vidéki közepes másodosztályú csapatnál. A Kinizsi sem mutatott valami sokat, legjobb volt Potya, Tóth és Király, Racskó javuló formát mutat, a második félidőben beállt Kovács sokkal rosszabb, mint Csiszlér, viszont a csatársornál is nagy hibát követett el a Kinizsi, hogy az elég jól játszó Limperger helyett a még mindig beteg Némethet állította be. Strasser mindvégig nagyszerűen vezette a mérkőzést. Hétfő. PFC—Budapesti VAC 3:1 (2:0). Barátságos. Biró: Szirovetz. A nagyszerűen játszó PFC lelkes csapata állandó fölény után biztosan és megérdemelten győzte le ellenfelét. A mérkőzés elején a VAC van frontban, de csak rövid ideig, mert a PFC hevesen támad és pompás halfsora tömi labdával a csatársort, melyben a belső trió egymásután vezeti szebbnél szebb támadásait, az első gólt Fenk lövi a félidő közepén, majd röviddel utána ismét ő