Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-06-02 / 22. szám

n a n /v Főiskolai Könyvtár í HÍRLAP Ref. Főiskola. Helyben. K MINDEN SZOM B ATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Elintéződött és pedig a legsimábben, legbékességesebben az a „nagy" ügy, mely helyi kávéházi konrádok könynyelmtí és lelkiismeretlen információja alapján megjárta a fővárosi sajtót, sőt jócskán felfújva, torzítva és másítva még a külföldi sajtóba is utat talált. Aki ezeket a hangzatos címekkel ékesített riportcikkeket olvasta, az azt hihette, hogy Pápa városa a legzüllöttebb pénzügyek közt tengődik, ahol pénz, hitel, minden kifogyván, csak váltó és zálog árán lehet menteni, ami menthető s ahol a biztos csőd, a teljes összeomlás küszöbön áll. Az itthoniak s a beavatottak persze jól tudták, hogy mindebből egy árva hang sem igaz. Sőt még ennél többet is tudtak éspedig azt, hogy Pápa városa nemhogy a csőd szélén nem áll, de szinte egyedüli az összes többi városok közül, ahol egyetlen fillér pótadót nem fizet a közönség. Egyéb adót hiszen fizet, épen eleget, de pótadót — amely mégis főkritériuma szokott lenni az adózók speciális városi megterheltetésének — azt nem fizet ezidőszerint senki egy fillért sem. Ilyen körülmények között a szenzációs cikkek valóban csak a viszonyokkal nem ismerősöket ejthették tévedésbe, a viszonyokkal ismerősök pedig mosolyogtak rajta. Ennek ellenére csak helyeselni lehet, ha az ügy aktaszerüleg, hivatalos közgyűlési határozattal záratott le. Teljes egyértelműséggel állapíttatott itt meg, hogy háztartásunkban jelentékenyen több a plusz, mint a mínusz s a pillanatnyi zavart csupán az, a vezetőségünket kedvesen jellemző jószívűség idézte elő, hogy a rossz üzletmenetek mellett nem akarták lenyúzni a szegény adóalanyok bőrét, hanem elvártak, elvárnak az adók behajtásával addig, amikor a gazda termését betakarítja, s amikor az iparosok, kereskedők is az „élet" árából némi forgalomra tesznek szert. Ezt hibának minősítheti talán valami ridegkeblti finánc, de szociális érzésű ember aligha. Ekképpen elintéztetvén minden, 'következnék most a rektifikáció. Ezt azonban az érdekelt hatóságnak annyi felé kellene keresnie, hogy igazán nem érdemes vele foglalkoznia. Számára végül mégis csak az a fontos, hogy a város polgársága előtt tisztán álljon. Ha ezzel szemben teljesítette kötelességét, ha ezt a haladás útján előre tudja vinni esetleg még némi áldozatok árán is, akkor igazán nem kell törődni vele, ha egyik-másik lap laptöltelékül ezt a mi jámbor, türelmes városunkat óhajtja felhasználni. Városi közgyűlés. — 1928 május 31. — A tanács gazdálkodása elleni vádak cáfolata. A közgyűlés egyhangúlag helyesnek ítélte a tanács eljárását. A város képviselőtestületének e héten, csütörtökön tartott ülésének napirendjére csupán az 1927. évi zárószámadás és a városi tanácsnak a város gazdasági ügyeinek vitelére vonatkozó jelentése volt kitűzve. A közgyűlés iránt, melyen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, nem mutatkozott kellő érdeklődés, ami a szorgos dologidővel is összefüggésbe hozható. Mindössze tán 30 képviselőtestületi tag jelent meg, ezek kisebb része is a tanács megnyugtató jelentése és az előkészítő-bizottságnak meghallgatása után távozott. Az ott maradtak között, bár a dolog lényegére nézve egységes vélemény alakult ki, részletkérdések és a jövőt illetőleg élénk vita indult ugyan meg, végered ményképen azonban egyhangú lett a határozat s a beterjesztett jelentést tudomásul vévén és helyeselvén, ezzel a tanács működése iránt a képviselőtestület bizalmát nyilvánította. Az előző ülés terjedelmes jegyzőkönyvének felolvasása után mindenekelőtt az 1927-ik évi zárószámadás került tárgyalásra. Ezt dr. Fehér Dezső pénzügyi bizottsági előadó referálta. A zárószámadás 27.400 P pénztári felesleggel zárul és azt a képviselőtestületi közgyűlés minden megjegyzés nélkül egyhangúlag elfogadta. Ezzel kapcsolatban beterjesztette a városi tanács a működése, illetve a gazdálkodása ellen előző közgyűléseken elhangzott vádakra vonatkozó jelentését. A nagy gonddal összeállított jelentés, melyet dr. Uzonyi Kálmán jogügyi tanácsos mutatott be, azzal az általánosságban tartott váddal szemben, hogy a város a legutóbbi 10 évben semmit sem haladt, a következőket állapítja meg: „Bár a háború, az utána következő forradalmak, majd a még mindig tartó gazdasági összeroppanás nem volt alkalmas arra, hogy nagyobb szabású fejlődési folyamat hajtassék végre s alkotások helyett inkább a meglevő értékek és javak megmentésére kellett törekedni, amit teljes mértékben sikerült is elérni, mert minden ház és földingatlan használható, jó állapotban meg van ma is a város birtokában, az üzemek teljesen kifogástalan állapotban fennállanak és működnek, mégis nem hanyatlás következett be, hanem bizonyos fejlődést mutat az, hogy 8 és V

2 millió (akkori) koronáért megépültek a Celli-uti kislakások, melyek túlnyomó részét 67.000 P-ért lehetett értékesíteni, megépültek a Jókai-utcai bérház, a Vörösmarty-utcai villák (8 drb.), a Teleki-utcai kisházak (5 ikerház) és az Urdombi szükséglakások, emellett ráépítéssel kibővült az iparostanonc-iskola, területszerzéssel bővült a vágóhíd, a végrehajtás stádiumában van a vizműbővítés, modern eszközök, mint uthengerlőgép, teherautó, öntöző gépkocsi szereztettek be, megépült a vasúttól a Fő-utcáig vezető kiskockakővel borított út, rendeztetett a Szt. Benedektér, hidak, gyalogjárdák építtettek, a tűzoltóság is modern felszerelésekkel láttatott el 330.000 pengő értékben, mint új intézmény létesült a női ipariskola, felállíttatott a vámhivatali kirendeltség, a békeévekkel szemben támogatásban részesülnek a felekezeti főgimnáziumok és nőnevelő intézetek, továbbá a helybeli müvészés sportegyletek, a Levente-egyesület, a város vezetőségének hathatós közreműködése folytán létesült a ligeti sportpálya, az Anya- és Csecsemővédő Intézet helyreállíttatott és a modern követelményeknek megfelelően kiépült az irgalmasok kórháza, a város közönségének áldozatkészsége és a város vezetőségének szorgalmas utánjárásai folytán megépült a kir. adóhivatal épülete, a Leipnik-gyár, a Máv. lakóház épületei, építés alatt áll a rendőrségi palota és a a különösen nagy fontosságú Perutz-féle fonoda, tárgyalás alatt áll az új járványkórház és a tüdőbeteg dispensair, valamint a szegényház felállításának kérdése, az útjavítási programm stb. és jóllehet nincs pótadó, olcsó a villany és a vizszolgál tatás és lényegesen kevesebb a város adóssága, mint békében volt." Foglalkozik ezután a jelentés a Munkásbiztosító elhelyezésével, mely országos intézkedés következménye, a gráci gyors elterelésével, mely végeredményképen nem rosszabbította vasúti összeköttetésünket, a földmívesiskolának állítólagos áthelyezése tervéről, mi helyett inkább gazdasági középfokú intézetté való átszervezésről van szó, s végül a rendőrségi palota építkezésének ügyével. Ezután következik a tartalékolt összegek elköltése tekintetében elhangzott vádra vonatkozó jelentés, melyről a következőket mondja: „Az 1927. évi hátralék és 1928. évi előirányzat szerint a városnak polgáraitól adók és más cimen járó és esedékessé vált követelése a csatolt kimutatás szerint 182.294 P-t tesz ki. Ezzel szemben ezeken a címeken 34.099 P folyt be. A befolyt forgalmi adójutalék és kereseti adó a külföldi kölcsön törlesztésére a Magyar Nemzeti Bankhoz szolgáltatandó be, ahonnan visszatérítést a város csak a félévi annuitások befizetése után kap, így megállapítható, hogy a be nem hajtott követelések 148.195 P-t tesznek ki. Módjában és jogában állott volna ugyan a városi tanácsnak ezen követeléseket a törvényes eszközök kíméletlen igénybevételével meg-: kísérelni, illetve behajtani, de mivel tudatában volt annak, hogy a polgárság ezen késedelme nem azért következett be, mert nem akar, hanem azért, mert a lehetetlenül súlyos, soha el nem képzelt nehéz gazdasági viszonyok folytán nem tud fizetni, folyamodott ahhoz a megoldáshoz és vállalta a felelőséget a város tanácsa, hogy a képviselőtestület utólagos jóváhagyásának reményében egy részt személyes zsírójával 12.000 P váltókölcsönt vett fel, másrészt igénybevett a tartalékokból 57.115 P összeget, hogy Junius 8—9—ÍO., péntek—szombat—vasárnap a Jókai Mozgó ünnepélyes megnyitó műsora: HOTEL IMPERIAL