Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-05-26 / 21. szám

Végbélpangás, aranyeres bajoknál, vértódulásoknál, melyeknél az erőltetett székelés egyenes életveszélyes lehet, a valódi Hunyadi János ! természetes - alakjában keserüviznek ivókura való használata gyorsan és enyhén szünteti meg a székrekedést. Orvosok előszeretettel rendelik, gyomor, vastagbél, epebetegségeknél a vérkeringés élénkítésére. évenként egyszer, Szent István napján, azokat a magyar anyákat, akik a legtöbb és legegész­ségesebb gyermeknek adtak életet, jutalmazzák. A terv szerint 100 anyát részesítenének éven­ként 200 pengős jutalomban és a gyermekeket fölruháznák. Serédi hercegprímás a Foederatio Emericana szerdai ünnepén, amikor őt a foede­ratio főprotektorává avatták, bejelentette, hogy 1930-ban, Szent Imre herceg halála 900 éves évfordulója alkalmából a pápa engedélyével szent-évet tartanak Magyarországon. Huszár Károly, mint a kiküldött bizottság elnöke, elő­adta, hogy ez évben az egész katholikus világ hazánkban koncentrálódik. Amfiteatrális csarnok épül 20.000 ember befogadására. A pesti olda­lon tartandó Istvánnapi körmenetben 10 kar­dinális, 300 püspök vesz részt. Pénzt veretnek Szent Imre képével. Az ország népe zászlók alatt gyalog jön fel a fővárosba. A német választások, melyeket az egész birodalomban vasárnap tartottak meg, azzal a meglepő eredménnyel végződtek, hogy a bal­oldali pártok, így első sorban a szociáldemok­raták és kommunisták lényegesen megerősöd­tek. A mandátumok így oszlanak meg: szociál­demokrata 152, német nemzeti 73, centrum 62, német néppárt 52, kommunisták 54, demokra­ták 25, gazdasági párt 23, bajor néppárt 16, nemzeti szociálisták 12, nemzeti parasztpárt 12, kisebb pártok közt 16 mandátum oszlott meg. A pártok erejének ilyetén eltolódása új kor­mánykoalíció alakítását fogja szükségessé tenni. A centrumpárti Marx kancellár máris lemon­dott és kormányalakításra előreláthatólag a szociáldemokrata Braun Ottó, porosz miniszter­elnök nyer megbízatást. Innsbruckban nagy tüntetés volt abból az alkalomból, hogy az olasz követségre az olaszoknak a világháborúba történt beavatkozása évforduló napján az olasz lobogót kitűzték. A zászlót a diákság „Éljen a német Dél Tirol!" kiáltással letépte. Persze a sérelemért elégtételt kellett adni. A tartományi főnök a zászlót új­ból kitüzette, a szövetségi hadsereg egy csa­pata tisztelgett előtte és a tüntetők ellen az eljárás megindult. Buenos-Airesben az ottani olasz konzu­látusi épületben bombarobbanás történt. A rob­banás az útlevélosztályban 10 embert megölt és 40-et megsebesített. A palota elpusztult és a szomszédos épületek is súlyosan megrongá­lódtak. Az argentiniai hatóságok nézete szerint valószínűleg egy olasz antifassiszta csoport követhette el a merényletet. Bécsben e héten temették el Auffenberg­Komanov Móric báró ny. gyalogsági táborno­kot. Auffenberg a világháború előtt közös hadügyminiszter, a világháború elején diadal­mas hadvezér volt, akit azonban — mikor mások hibája miatt viszavonulnia kellett —, a hadvezetőség elejtett. A komanovi előnevet és a báróságot is csak később, már Károly ki­rály alatt adták meg neki. Temetésén az ösz­szes aktiv és nyugalmazott tábornokok, a Mária Terézia rend lovagjai jelen voltak. Az osztrák szövetségi csapatok egy tábornok ve­zetésével kivonultak és a gyalogsági századok dísztüzet adtak. Pápai terménypiac május 18-án. Buza . . 32 00-32 20 P Rozs . . 29-50-30 00 P Árpa . . 31 00-31-50 P Zab . . . 32 00-33 00 P Tengeri . 28 50—29 00 P Burgonya . 4 00— 7-00 P A vashámor útja. — Schiller. — Fridolin jámbor inas vala, Imádta Istenét S alázattal szolgálta a Saverni gróf nejét. Ha volna száz szeszélye bár, Mindég csak a kedvébe jár, De hisz jóságos volt a lénye, Örömmel szolgált hát legénye. Ha kél az első napsugár, Ha a vecsernye üt, Csak néki él, parancsra vár Mindég és mindenütt. S ha szólt a hölgy: „Kiméld magad 1" Szeméből mindjárt könny fakad, Úgy véli, ahol nincs vesződség, Nem teljes ott a kötelesség. Ezért a szolgahad közül A szép grófnő előtt Becsesbb nem volt s szünetlenül Fennen dicsérte őt, Nem is cselédnek nézte hát, Szerette mind saját fiát, Örömest szállt tiszta szem sugára A délceg ifjú alkatára. Irigy haragra gerjede Ezért Róbert vadász, Kinek keblébe' fekete, Rút indulat tanyáz S vadászatról térvén haza, Gonosz kisértő szózata, Míg grófja oldalára lépdel, Gyanúnak magvát hinti széjjel. „Mily boldog vagy", kezdé szavát, „Nemes gróf, mert soha Nyugodt álmod nem rágja át Gyanúnak bősz foga. Hisz hitvestársad drága, jó, Szemérmes, tiszta, mint a hó, Megáll hűsége rendületlen A csábítónak tőre ellen." „Mi volt ez?" mond a gróf s szemén Lobbot vet zord harag, „Asszonyhűségben bízzam én, Mely habként ingatag? Hízelgés néki könnyen árt, Az én hitem másért ózilárd : Saverni gróf nejéhez ember Kísértőként közelgni nem mer." S a másik szól: „Való beszéd! S nevetheted csupán, Hogy egy közönséges cseléd Ilyesmit tesz bután S vágyó, ledér tekintetet Parancsoló hölgyére vet." „Hogyan?", vág az szavába rögtön, „Olyanról szólsz, ki él e földön?" „Nos, amiről száz száj beszél, Csak néked vón' titok ? Ám hogyKat rá leplet vetél, Én sem firtatgatok." „Meghalsz, ha nem beszélsz, kölyök!" A gróf rettentőn mennydörög. „Ki áhítozza Kunigundát?" „A szőke úrfi, — most tudod hát. Nem éppen rút a termete", Folytatta álnokul, Mig a gróf dühtől reszketve S fejébe vér tolul. „Uram, ha nem láttad, csodás! Hisz nincs számára senki más! Asztalnál rád ügyet se vetve, Csak az ő arcán csüng epedve. Itt a bizonyság versében: Szerelmet vall neki." „Szerelmet?" „S nézd, a szemtelen A viszonzást sürgeti. Kegyelmes grófnőm, elhihedd, Részvétből nem közié veled, Ej, mért is csúszott most ki számon? Neked mindegy s én szinte bánom ..." Most erdejébe vágtatott A gróf, kit düh üze, Hol olvaszt nyers vasanyagot Magas kohók tüze. Ezt szítja, fűti szaporán Sok szolgakéz későn, korán, A fujtatok ütemre járnak, Tüzes szikrák pattogva szállnak. Itt tűznek, víznek ereje Egy célra egyesül, Malomnak szörnyű kereke Forog szünetlenül, A gép dobog, pöröly kopog, Áll éjjel-nappal a dolog S ütés ütésre hullva rája, Meglágyul a vas is puhára. Faggyúgyertya koppanfóval, Postakocsi váitott lóval, cúgos cipő ftilhuzóval nem azért ment ki a divatból, mert meg­unták az emberek, hanem mert jobbat találtak ki helyettük. ROHAN A VILÁG! Percről-percre fejlődik minden! JO JOBB LEGJOBB ez a fejlődés útja s az út végén áll a LAN a tökéletes fertőtlenítő háziszer. Ára 1 pengő 20 fillér. Kérje mindenütt az új dobozos csomagolást! S kettőnek int, kit ott lel ő : „Szolgák, ügyeljetek! Az elsőt, aki erre jő S azt kérdi tőletek: — Meglett, mit az úr rendele? — A tűzbe dobjátok bele, Hogy ott pokol hamvassza rögtön, S szemem elé többé ne jöjjön!" S örvend a két embertelen, Hóhérkedvü legény, Mert szivükben nincs érzelem, Az mint vas, oly kemény És gyorsítván a fújtatót, Hevítik jobban a kohót És gyilkos vágyuk gyúl előre Az áldozat gyanánt jövőre. Róbert meg társához beszél, Ejtvén csalárd szavat: „Repülj, Fridolin, mint a szél, Urunk téged hivat. S a gróf ezt mondja most neki: „Menj gyorsan a hámorba ki S kérdezd meg a szolgákat ottan, Meglett-e, mit parancsban adtam?" S felelte rá: „Megyek, igen". És félig már uton, Eszébe ötlik hirtelen! Mit óhajt ő vajon? S jelent előbb úrnőjének: „Ki a hámorba küldenek. Jöttem, hogy rendelkezni tessék, Mert hozzád fűz a kötelesség." S a hölgy hálája érzetén Köszönő szót rebeg: „Úgy vágyom szentmisére én, De kisfiam beteg. Eredj, jó csatlósom, tehát Helyettem is mondj egy imát S érezve, vallva töredelmet, Számomra is találj kegyelmet." A megbizástól boldogan Most felkerekedik S még el sem ért, amint rohan, A falu végéig, Felcsendül ím a kis harang, Fülébe zeng a tiszta hang. Mely mindet, bűn útját kijárja, Szentség elébe hívja, várja. „Ha Isten véled szembe jő, Kitérned nem szabad." Mond s a templomba lép be ő, Hol mind üres a pad, Mert akkortájt arattak ép, Munkában izzadott a nép S a papnak karsegédje sincsen, Ki a misézésben segítsen. Rá vár a tiszt! És nyomba kész, Hogy sekrestyés legyen: „Az nem mulaszt, ki arra néz, Mi ég felé megyen." Stólát és cingulumot ád A papra, mint miseruhát S munkájában mit sem habozva, A szent edényt helyére hozza. S hogy ezt megtette rend szerént, Misés-könyvet vévén, A papnak minisztránsaként Oltár elébe mén

Next

/
Thumbnails
Contents