Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-04-14 / 15. szám

Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: Dk KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A májusi házbér. Pápa r. t. város adóhivatala értesíti a közönséget, hogy a folyó év május 1-én fizetendő iakbér szorzószáma: 92*80 °/

0 Tehát 100 korona 1917. évi V* évi alap után 92 P 80 fillér házbér fizetendő. Közüzemi költség megszűnt. Vízdíjat a lakbéren kivül minden lakó köteles a tulajdonosnak fizetni. Pár év előtt még úgy bántak velünk, mintha a világon se volnánk. A szó teljes értelmében: cseh, oláh, szerb újságok soha semmiféle külpolitikai recenzióban rólunk meg nem emlékeznek. „Magyarország, az nem számít." Nagy, ellenséges, kietlen feketeségben, tenger közepében fekszik egy ember-sziget. Ki van rajta? Él-e, hal-e, aki rajta van? Honnan él, miből táplálkozik, egymást falja-e fel, vagy egyebet, mit bánja azt bárki, mit érdekel az akárkit e földön? Ott a magányban, az egyedüliségében, ha előbb nem, hát később kihal majd minden élet és a lakatlan vidéken tán fejfa se mutatja, hogy „Fűit!" Drága jó szomszédjaink, ránkszabadított éhes tenger, csak leste, várta, bizonyosra vette ennek a szerencsétlen magányos szigetnek pusztulását. Tempóra mutantur, bizony nagyot fordult az idő. Ma már — mintha más nem is volna e világon — egyedül csak rólunk beszélnek, miattunk remegnek, terveinken sápítoznak. Ijedten mered szemük a messzeségbe, kezdik észrevenni, hogy ha tengerként marják bár ők e mi szigetünket, körülöttük is vannak tengerek s tán átcsaphatnak az ő fejük felett, hogy hozzánk közelebb jőve rengő gályákra hozzák meg felénk a szabadulást, a reményt, a jövőt. És íme a fenyegető hangok szirénhangokká kezdenek változni. Már a nagy Benes is hajlandó lenne azt tudomásul venni, hogy Magyarországnak helye van a nap alatt, de még azt is, hogy rajtunk sérelmek eshettek, amiket a békesség jegyében — amire ők mindig, de mindig vágytak és törekedtek ! — esetleg reparálni is lehet. A másik két utód még nem érkezett el ugyan a belátás (vagy ravaszság?) ezen fokára, de annyi tény, hogy ha tiz esztendő kínos gyászában már némileg elfásulni is kezdtünk, most, most mintha mégis volna ok reá, hogy újra felpezsdüljön vérünk. Ne annyira persze, hogy hirtelen siker be nem érkezése esetén súlyos legyen a visszaesés, de annyira mégis, hogy dolgozva, tűrve nyugodtan várni merjünk! — Találtatott egy drb. énekek és imák c. r. k. énekeskönyv, egy darab gyermeksapka, egy drb. diáksapka, egy szürke felső kabát, benne zsebkendő, egy drb. kés, egy tarisznya; igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. Az iparkamarai választásokhoz. Lapunk mult száma közölte az értesítést, hogy az iparkamarai kültagok választása városunkban e hó 25—26-án fog végbemenni; első napon az iparosok, második napon a kereskedők választván meg 3—3 rendes és 3—3 póttagból álló kiküldötteiket. Az ipartestület elöljárósága pedig kedden este tartott rendkívüli előljárósági ülése végeztével lefolytatott értekezleten megbízta az elnökséget, hogy sürgősen jelölje ki azt a hat tagból álló bizottságot, amely hivatva lesz javaslatot tenni az e célból összehívandó szélesebbkörü értekezletnek a kandidáltak személyét illetőleg. Megindult tehát a választási mozgalom arra vonatkozólag, hogy Pápa városából hat esztendőre kiket küldjön be a kereskedelmi és ipari érdekeltség a maga képviselőiül a győri kereskedelmi- és iparkamara szűkebb parlamentjébe. Tudomásunk szerint a kereskedelmi érdekeltség a jelöltek személyében már véglegesen megállapodott; ám az iparosság még tájékozatlan a tekintetben, hogy kikre bízza a maga képviseletét. Ugy véljük, nem végzünk tehát felesleges munkát, ha ebben a közérdekű, fontos ügyben elmondjuk a magunk véleményét. A legutóbbi iparkamarai választások jóval a háború előtt, 17 esztendővel ezelőtt — 1911 november 16-án — történtek meg s akiket akkor az iparosság képviselőiül választott, azok közül kettő már nincs az élők sorában, egy pedig a kereskedelmi érdekeltségnél vállait jelölést. Ennélfogva teljesen új emberekre kell most bíznia az iparosságnak a maga képviseletét. Kétszeresen fontos tehát, hogy ez a választás a legnagyobb körültekintéssel, a személyek helyes kiválasztásával történjék meg. Az iparosság ezer sebből vérzik. A különböző adók terhe szinte a földre nyomja, az ipar pang, a nagyipar, a gyáripar mindjobban elfoglalja a területet, amely a kézműves iparosság számára mozgási és megélhetési lehetőségeket nyújtott. Az iparosság ma már csak napról-napra tengődik, s méltán tekint kétségbeesve a jövőbe, az öregkor napjai elé. Ezek között a lehangoló viszonyok között az iparosságnak minden bizakodása a parlamentben lehet, amelynek sürgősen olyan törvényeket kell alkotnia, amelyek részben megvédik a kisipart a teljes, pusztulástól, másrészt a kisiparosság érdekében olyan szociális intézkedéseket tartalmaznak, amelyek jövőjét megnyugtatóbbá, kilátásait szebbé, reményteljesebbé teszik. Ám a kisiparosságnak alig van képviselete a parlamentben. Óhajait, panaszait, vágyait és törekvéseit egyedül az iparkamarák útján tolmácsolhatja, amelyek mintegy összekötő kapcsot képeznek a kormány és a kisiparosság között. Az iparkamarák külön kis parlamentje van hivatva arra, hogy eszméket, javaslatokat termeljen ki, s az iparkamara közvetítésével juttasson el a kormányhoz. Az iparkamarai kültagság tehát most jóval nagyobb követelményekkel lép fel, mint a régebbi időben, amikor még a bajok tengere nem zúdult rá a kisiparosságra. Olyan embereket kell az iparosságnak most a képviseletével megbíznia, akik alaposan ismerik a kisemberek, az iparosság ajait-bajait, s megfelelő intelligenciával bírnak arra, hogy ezt a plénumban kellőképen tolmácsolni is tudják. Az egyéni érvényesülésnek, a törtetésnek, itt teljesen háttérbe kell szorulnia, a kiküldöttek szeme előtt állandóan az iparosság üdvének, boldogulásának kell lebegnie. Lehetnek, és bizonyára lesznek is, helyi szempontok is, amelyeket kidomborítani, megvédeni szintén a kiküldötteknek válik kötelességévé. Nem szabad végül szem elől téveszteni azt sem, hogy az iparkamara kebelébe tartozó minden város a maga legképzettebb, legarravalóbb embereit igyekezik az iparkamarába beküldeni, akikkel szemben a mi kiküldötteinknek minden tekintetben fel kell vennie a versenyt. Nagy baj volna, ha ebben a versenyben alul maradnánk, mert ez esetben akárhányszor megtörténhetnék, hogy tőlünk idegen érdekek érvényesülnének a mi rovásunkra. Különösen áll ez örök riválisunkkal, Veszprém városával szemben, amely a maga központi helyzetének előnyeit mindenütt és mindenkor — így az iparkamaránál is — igyekezik kihasználni és értékesíteni a saját javára. Talán ennyi elég is volna annak megvilágítására, hogy micsoda követelményeket tartunk támasztandónak az iparkamarai kiküldöttekkel szemben. Pápa város értelmes iparossága bizonyára megtalálja a maga körében azokat, akikre képviseletét nyugodt lelkiismerettel, reménykedő bizalommal reá ruházhatja. Az e hő 25-én tartandó választásnak minden egyéb befolyástól menten, az ügy fontosságát és a köz mindenekfelett álló érdekét tekintve kell lefolynia. Hisszük, hogy ez így is fog történni. A villamossági ajánlatok. Villamostelepünk igazgatója, Major Gyula a telep bővítésére, az áramszolgáltatásra, a berendezés forgóáramra való átápítésére beérkezett ajánlatokat felülvizsgálta, összehasonlította s munkájáról terjedelmes jelentésben számolt be a városi tanácsnak. Jelentésének lényegét a következőkben foglaljuk össze: A veszprémmegyei villamossági szövetkezet régi ajánlata fenntartásával a nappali áramot kilowattonként 10, az estit 12 fillérért adja. Alapdíjul 25 éven át 55.000 P-t kér a transformator állomások létesítéséért, az áramszámlálók és motorok kicseréléséért, utcai vezetékhálózat kicseréléséért és a társvezeték építéséhez hozzájárulásként. Az alapdíjjal összegezett egységárak 670.000 kw óra fogyasztása esetén nappal 18'2, este 20'2 fillért tesznek ki s ez ár pld. 1,000.000 kw fogyasztása esetén 15-5, illetve 17'5 fillérre csökken. Győr szabad királyi város villamostelepe egységárként 600—700.000 kw fogyasztása esetén 16 6 fillért, 1,000.000 kw esetén 15 6 fillért kér, alapdíjul 50 féléven át félévenként 40.250 P-t. A kettő összegezésével 600.000— 700.000 kw fogyasztása esetén az áram 297 fillérbe, 1,000.000 kw fogyasztása esetén 25'1 fillérbe kerül. A Perutz-testvérek szövőgyára áramszolgáltatási ajánlatát három csoportra osztja: a) normál-áram, mikor a gyár üzemben van, b) túlóraáram hétköznapokon az üzemvégtől éjjeli 12 óráig, c) vasár- és ünnepnapokon, valamint hétköznap éjféltől üzem indításáig. Az átvett áram ára minden kategóriában kwként 15 fillér, ezenfelül a túláramért és kise-