Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.
1928-04-07 / 14. szám
Magyar királyi®Osztálysorsjáték Minden második sorsjegy nyer! A következő budapesti főiirnsitók (kertiletek szerint ajánlják sorsjegyeiket: 163^ i éli fslpán fceóné — Horthy MikJós-ut 37. Telefon: József 300-66, !OSI üáSíóüzIcí pí. JEskü-ut 3 sz. Tel. t J. 450—10. Dembinsky B. öanköáz V Molnár-utca 20. BANK R.-T, Kossuth Lajos-utca 4. Telefon : T. £20-94. Kossuth Lajos-u. II. Tel.» 7. 454-68 Alapítva « 1896. BANKHÁZ Petőfi Sándor-utca 0. Telefon: X. 26Q—74. BANK RT Ferenciektere 6. szán* Károly és Társa BANK R.-T. Kossuth Lajos-utca 1. Telefoni József 4S4-92. KŐVÁRY BANK Kossuth Lajos-utca 17, Alapíttatott 1878. Öp*"^ Apponyi-tér 3. sz. 'éó \9círóa - KloiiI d-p alot a Tel.: T. 275—97. Eb. és Társa bankház rt. IV., Szervita-tér 3. Telefon: T. 131—94. OCSKAY SÁNDOR Vörösmarty-lór 1. (Haas-palota) Telefon; Teréz 236-98. jg •|Dr. VAJKAI NÁNDOR bank- ós váltóüzlet \ Szabadság-tér 4. »z. Telefon; T. 273-63. (járdonyl H. ÉS T&RSA, Teréz-körut 41. (Britannia-szálló mellett) bankház T ei.: leróz 270-91. Rt. Qszfálysorsjáték osztálya VI., Andrássy-m 16. Vilmos esászár-ut Telefon ..Teréz 287—43. — Sürgönyeim: »Ittnyer« jeme^IM* VI.. Hajós-utca 15. szrim. ELO BANKHÁZ Károly-körut 1. sz. Telefon : J. 429—91. Alapíttatott 1874. EL EJ Lf lszL ERZSÉBET-KÖRUT 34. K ELLNER Q bank- és váltóüzlet Wesselónyi-u. 35. KÁROLY ES TSA. BANK R.-1. FIÓK JA. Erzsébet-körut tíí. ArnolcS és Társai Kertász-uSea S<8. CHEI1T József-körűt 26 Teleion . 423—77< ÍSCHUCHTAR BANK Üllöi-ut 6. sz. Telefon ; J. 322-98. József-körut 9 Tel-t Józse. 368-37. Feladta: Leopold Gyula hirdetővállalata, ^ k Erzsébet körút 39. (Alapíttatott 1896.) Tel.: J. 421 -65.^J IRODALOM. Zola: A pénz. A Rugon-Macquart ciklus nemcsak egy család regénye, generációk története, amely kimutatja, hogy az átöröklésnek milyen kérlelhetetlenül szigorú törvényszerűségei érvényesülnek a lelki életben is, hanem ennél sokkal több: Franciaország tragédiája. Nemcsak az egyén életének fátumszerü végzetszerüségei manifesztálódnak benne, hanem egy nagy és virágzó nemzeté is, amelynek meg kell bűnhődnie az apák vétkéért harmad és negyedíziglen. Az „Argent", amely a Pénz cim alatt most jelent meg Rózsa Géza művészi fordításában a teljes magyar Rougon-Macquart ciklus XVIII. köteteképen, már a lejtő szélén mutatja be a szerencsétlen Faranciaországot, ezt a hatalmi dicsőségben és a fényes látszat csillogásában fürdő tobzódó, újongó nemzetet, amely részeg mámorában és elvakultságában nem látja a szakadékot, a tátongó örvényt, amely felé ellenállhatatlan erők sodorják. A nagy világkiállítás Párisa elevenedik meg előttünk. III. Napoleon új ragyogó aranykora,, amikor Franciaország csillaga mégegyszer a világ fölé emelkedik, magasan, fénylőn, szikrázva — hogy aztán szétpattanjon, mint a tűzijáték rakétája. A nagy konjunktura ideje ez, amikor a Boulevardok köveiből is színarany terem, amikor a föld minden kincsét idehozza, hogy aranyesőt zúdítson a mámorban tomboló város nyakába. Ennek a nagyszerű háttérnek megrázó mélységeiből emelkedik ki a cselekmény, egy tehetséges, akaraterős, energikus szerencselovag története, aki elhatározza, hogy maga alá gyűri, letapossa a pénz eddigi urait és mint az arany koronázatlan fejedelme fog uralkodni a világ felett és fogja kormányozni a népeket a Bourse oszlopos palotájából. Megdöbbentően modern ez a történet, amelynek a viharos tőzsdei hosszok és besszek lázas izgalmai legfőbb rugói. Mintha csak szegény szerencsétlen korunkat látnánk viszont ebben az eszeveszett őrjöngésben, amelyet a nagy összeomlás előtt Párisba jártak az Aranyborjú istenének szobra előtt. — A legnagyobb titokban bemutatták Péchy Erzsi „Szinészsors" cimű színdarabját. A színházi hétnek kétségtelenül az a legnagyobb szenzációja, hogy a Belvárosi Szinház titokban, éjjeli előadáson bemutatta Péchy Erzsi „Szinészsors" cimü színdarabját. A primadonna-szerző tagadja, hogy saját élettörténetét vitte a színpadra. A hallatlanul érdekes, titokban lefolyt Péchy-premierről a Színházi Élet e heti száma hoz beszámolót Írásban és gyönyörű képekben. lncze Sándor hetilapja rengeteg képen, cikken, három regényen, egyfelvonásosokon, novellákon, Jannings-pályázaton kivül háromfelvonásos darabmellékletül a Dybukot adja. Kottamellékletek: „Nem szeretnék csalódni magában" és „Böském, megjárja a fösvény". Egyes szám ára 1 P, negyedévi előfizetési díj 10 P. Kiadóhivatal: Budapest VII., Erzsébet-körút 29. sz. — Régi gramofonlemezt 1 P-ért vesz vissza a Színházi Élet gramofon-osztálya, Budapest, VII, Erzsébet-körút 29. sz., ha ugyanakkor egy darab új lemezt vásárol rendes 7 pengős bolti áron. Áprilisi új lemezjegyzéket kívánatra ingyen küldünk. — Hirdetmény. Pápa r. t. város adóhivatala tudomására hozza az adózóknak, hogy az 1928 évi rögzített, illetve változatlanul áthozott jövödelem és vagyonadó kivetési lajstrom hitelesítve megérkezett és az folyó hó 10-től 25-ig fenti hivatalnál közszemlére kitétetik azzal, hogy ellene folyó hó 25-től számított 15 napon belül a m. kir. adóhivatalnál benyújtható fellebezéssel élhetnek. Dona iuana. Főszereplő: Elisabeth Bergner. Budapesti kritikája: Diadalmas pályáján Elisabeth Bergner, a német drámai szinpad és film kivételes egyénisége itt új, kvalitásainak megfelelő szerephez jut. A „Nju", a „Firenzei hegedűs" és a „Szerelem" után most jutott el nagyszerű pályafutásának tetőfokára. Kivételes alakító készsége, szélesskáláju gesztusai és mimikája folytán ma már méltó versenytárs nélkül áll az újjá éledő és mindjobban felfelé lendülő európai filmgyártás női stárjai között. Sohasem ad egyetlen gesztussal sem többet, mint amennyi okvetlenül szükséges, de viszont páratlanul egyszerű eszközökkel is tökéletesen megjelenít minden érzést és gondolatot. Különösen nagy nehézséget jelentett „Dona Juana"-beli alakítása, mert férfiruhákban is tökéletes nőt kellett adnia. Ez a kettősség az, ami utolérhetetlen gráciával egyesül alakításában. Kosztümjének ötletes kétféleszerüsége folytán szinte átmenet nélkül látjuk őt leányból fiúvá varázslódni és azután ismét szerelmes, szűzi leányként áll előttünkVan egy-egy gesztusa, ami az igazi film gour. mandok emlékezetébe örökké bevési magát. Például az eljegyzés utáni becsípési jelenetnél, midőn az összes hölgyek fejét szinte akaratán kívül elcsavarja. Azután a Padilla-ház egyik lovagjával való véresen komoly és mégis mulatságos összetűzése. Ellenállhatatlanul bájos része a mesének, midőn a szerelmesek egymás jelenlétéről mit sem tudva, véletlenül ugyanabban a szénakazalban töltik az éjszakát. A férfi főszereplő az újabban nagyon népszerű Walter Rilla volt. Legnagyobb dicsérete, hogy pompás partnere dacára mindvégig méltó játékostársa marad Bergnernek. Egyike a legkifejezőbb arcú és legdécensebb játéku európai filmművészeknek. Az érdekes szereplőknek és humoros epizódistáknak egész sora kel életre a fordulatos cselekmény kereteiben. A rendezés avatottságát az egyes helyzetek finomságainak pompás felismerése demonstrálja legjobban. A felvételeknek nagy része spanyol földön, eredeti miliőben történt. Éppen ezért a fotográfiák, különösen világítási tónusokban lebilincselően szépek. Az aranykakas. Főszereplő: Liatie Haid. Budapesti kritikája : A nagy színpadi siker most filmen tér vissza. A premieren bebizonyosodott, hogy a bohózat film formájában is ugyanolyan attrakció lesz, mint színpadon. A film főszereplője, Liane Haid ebben a szerepében sikerének legjelentősebb állomásához érkezett. A többi szereplő is egytől-egyig kacagtató kabinetalakítást nyújt. A film rendezése a komikus helyzeteket nagyszerűen kiaknázza és nem feledkezik meg a bohózat gyors pergésétől. Az előadás alatt a nézőtér nem fogyott ki a kacagásból. (Budapesti Hirlap.) SPOK T. Kinizsi—PFC 3:1 (2:1). Bajnoki. Biró: Koch. A mérkőzés két egyformán rossz és durva csapat élvezhetetlen és kíméletlen verekedését mutatta, melyből a Kinizsi nagyobb fizikuma révén került ki győztesen. A mérkőzést a PFC kezdi, rögtön hevesen támad és a labda máris a hálóban van, de ezt a gólt a biró offseid cimen annullálja, a szabadrúgás Fenkhez kerül, kinek szöktetését Bárdics az elcsúszó Tóth mellett a kapuba továbbítja. A hirtelen bekapott gól a Kinizsit teljesen megzavarja, védelme tehetetlenül vergődik a gyors PFC-támadásokkal szemben, majd a 6. percben a biró faultolásért Martont, rögtön utána pedig Kalmárt kiállítja. Ezután mindkét csapat durva játékba kezd, egymást érik a lerugások mindkét részről, melyben Németh, Fenk és Bárdics a szenvedő felek. A Kinizsi közben kissé leküzdi idegességét és néhány formás akciót vezet, egyenlítenie azonban csak a Kovács hendszéért megítélt tizenegyesből sikerül, melyet Hirsch először kivéd, de a befutó Tompek a kiütött labdát most már védhetetlenül belövi. A gól a Kinizsit felvillanyozza és fölénybe kerül és Királynak a 40. percben 30 méterről kapásból, remek lövéssel sikerül a vezetést megszerezni. A második félidőben ismét a PFC van többet fölényben, eredményt azonban nem tud elérni, a kölcsönös durvaságok folytatódnak és a játék teljesen élvezhetetlen. A mérkőzés végére a Kinizsi egy kissé összeszedi magát és Rigler révén bebiztosítja a győzelmet. A két csapat játéka teljesen kritikán aluli volt, majdnem minden játékos csak arra pályázott, hogy ellenfelét tönkretegye. A Kinizsiből kimagaslott Tompek mindvégig fair és technikás játéka, kivüle a Kinizsiből Király nagyszerű játéka érdemel dicséretet. A közvetlen védelemben csak Csajthay mutatott valamennyire elfogadható játékot, mig Tóth és Császár nagyon bizonytalanok voltak. A PFC legjobbjai Bolla, Fenk, Németh és Bárdics voltak. Koch ezt a rendkívül nehéz mérkőzést igazán jól vezette, csak az volt a hibája, hogy nem állított ki még mindegyik csapatból háromhárom játékost, akkor nem durvult volna el a mérkőzés a végletekig.
