Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928.

1928-01-07 / 1. szám

PAPA f öisV EG JELEJN 1K MINDEN SZOMBATON. Szerkt_ Előfizetési ár negye^' i. r-utca 6. szám. Egyes szám ára 20 fillér. Lol. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Új büntető-kódexet létesítenek az olaszok, amely nemcsak saját hazájukban mutatkozik korszakalkotó fontosságúnak, hanem kétségtelenül hihatással lesz más államokra is. A fontos és merész újítások közül, miket ez a kódex tartalmaz, mi csupán egyet ragadunk ki: a házassági hűtlenséget, a konkublnátust és a csábítást bűncselekménynek fogják deklarálni és három évig terjedő börtönnel sújtani. A ledér francia vígjátékok mai világában ez mindenesetre szenzáció erejével fog hatni. íme, egy állam, mely abból, mit oltár előtt eskü szentesített, gúnyt űzni nem enged s visszatérve a tízparancsolathoz, nem hagyja büntetlenül azt, aki Isten nevét hamisan, vagy hiába ajkára velte. Azzal pedig, hogy minden törvénytelen együttélést szigorúan megbüntet, hogy a csábítókra a törvény szigorával sujt le, százait és ezreit a törvényteleneknek visszaadja a társadalomnak és száz és ezer és százezer még meg nem születettről előre leveszi a bélyeget; mit nem saját bűne, de szülei könnyelműsége, vagy egy gaz csátjitó aljassága sütött volna örökre homlokukra. Nem kell messzire mennünk. Felszólítok mindenkit, aki e sorokat olvassa, menjen el a lap szellemi részének végére s nézze át — ne egyszer, de minden héten — az anyakönyvi rovatot. Meg fog döbbenni azoknak a szerencsétlen kisdedeknek nagy számán, kik ebben a mi, tán nem is ép legerkölcstelenebbnek hitt városunkban, apa nélkül jönnek a világra. S ha ez így van nálunk, aránytalanul nagyobb a törvénytelenek száma a nagyvárosokban, légióra rúgnak a szerencsétlenek, kiknek éltére átokként fekszik a gazság, vagy könnyelműség. Olaszországban e téren előreláthatólag örvendetes változás fog beállni. Ideje volna, hogy ezt a kérdést mi is ne az u. n. „szabadszellem" jegyében, a törvényteleneket sz,űlő anyák speciális segítségével, de a tiszta erkölcs, a hit, a becsület jegyében az apák megrendszabályozásával és házasságra kényszerítésével intézzük el. A vármegyei villamosítás és városunk. Lapunk múlt számában teljes tárgyilagossággal és részletesen ismertettük azt a szerző-. dés-tervezetet, melyet a vármegyei villamossági szövetkezet nyújtott be városunkhoz városunknak a megye elektrifikálásába leendő bekapcsolódása céljából. Egész röviden ismertettük ugyanakkor a hozzáfűzött műszaki véleményt is, amely — a szakértő kapott megbízatásához képest — a szerződés-tervezetnek pénzügyi vonatkozásait csak általánosságban érintette. Tényképen megállapítjuk, hogy az említett tervezet, mely ugyanakkor a képviselőtestület tagjainak is megküldetett, ezek körében meglehetős izgalmat keltett, aminek okát kettőben találjuk. Először abban az egész természetes érzésben, hogy attól, ami a magunké i Casanova s ami a magunké gyanánt évtizedeken át jónak bizonyult, nem szivesen válunk meg, nem még akkor sem, ha csupán tartalékba, de mindenesetre azért használaton kivüli állapotba helyezzük. Már pedig a mi telepünk fennállása negyedszázada alatt kitűnően funkcionáló üzemnek bizonyult, amely soha, még a legválságosabb időkben sem csődöt nem mondott, ingyen adta a közvilágítást, más városokhoz mérten olcsón a magánvilágítást. Önkéntelenül felmerült mindenkinek lelkében a gondolat, hogy az üj lesz-e olyan jó, mint a régi volt s még ha lesz is olyan, a saját magunkéhoz ragaszkodás gondolata nehézzé tette volna az elhatározást, a modernebb üzemhez, a centráléhoz való kapcsolódást. Ámde érzelmi momentumok egy ilyen kulturális és ipari közszükségletet képező üzemnél döntő szerepet még eem játszhatnak. És az izgalom forrása a bizonytalanság abbeli érzéséből fakadt, hogy a kötendő ügylet pénzügyi vonatkozásai tekintetében a nagyközönség teljesen homályban maradt. Az a cél, amellyel a szerződést kötjük, természetszerűleg nem lehetett hivatott arra, nem is várhatjuk tőle, hogy a mi érdekeinket nézze, amit ő mond e téren, azt nagyon is cum grado salis kell venni, azt előhb a legszigorúbb kr* tolnak kell alávetni A felkért szakértő a dolognak ezt a részét, mint említettük, csak éppen érintette. Az a két érve, melyet javaslata végén a szerződés elfogadása mellett felhoz, tiszteletreméltó ugyan, de a város elhatározására alig lehet befolyással. Egyik ezek közül az energiagazdálkodás megemlítése. Általános nemzetgazdasági szempontból ez helyes lehet, de a város adófizető polgáraitól csak akkor íehet kívánni, hogy az energiagazdálkodás szolgálatába lépjenek, ha a köz energiájával gazdálkodván, a saját csekély kis pénzenergiájuknak ez nem esik rovására. A másik érv, hogy a községek villamosítása csak Pápa város bekapcsolódása esetén vihető keresztül, szintén alig bírhat súllyal és jelentőséggel. Szellemileg hajlandók vagyunk a falu kulturáját előmozdítani, ez hivatása is a városnak, de anyagi áldozatot tán mégis inkább a latifundiumom urai hozhatnak értük, mint a város szegény iparosai, kereskedői, lateinerjei. Ha tehát annak a bizonyos izgalomnak, mint azt az elmondottakkal igazoltuk, meg is volt az alapja, más részről viszont mindenkinek, aki a városi ügykezelés menetét ismeri, képzelnie kellett, hogy ezzel az előkészítéssel még nem állhat a varos vezetősége a képviselőtestület elé. Nyilvánvaló volt, hogy ez ügyet a legalaposabb pénzügyi rostának kell alávetni s csak ha ez a rosta elég dús és telt szemet rázott le ponyvánkra, akkor lehet — nem hirtelen elhatározással, de alapos megfontolással — a .kivitel mezejére lépnünk. A város vezetőségének azt nem szabad elfelejtenie, hogy a dolog elintézése sürgős lehet bárkire nézve, de nem sürgős a beatus hossidensre, amely boldog birtokos a jelen esetben a város, melynek a nagyon szép, fényes világítása utcáin, terein, lakásokban megvan, aránylag nem is kerül neki túlsókba, tehát az esetleges változásra, mely változást csak abban az esetben akceptálhatja, ha számára kedvező lesz, nyugodtan várhat. Sokkal bölcsebben történt volna s tán fölösleges izgalmak is elkerültettek volna, ha például azt a memorandumot, melyet az ügy pénzügyi vonatkozásai tekintetében a pénzügyi bizottság tegnapra megkészített, megvárták volna és a szerződéstervezetet ennek kíséretében küldték volna szét. Mert ezt a memorandumot azok állították össze, akikről még álmában sem juthat senkinek eszébe, hogy másnak az érdekét nézzék, mint csupán a városét, azét a városét, melynek polgárai s melynek bizalmából kényes és nehéz tisztségüket bírják. Kritikának termé-' szetesen az ő művük is alávethető, sőt annak alá is kell vetni. Nem feltétlenül biztos, hogy ők minden szempontot mérlegellek-e, nem kerülte-e el valami lényeges a figyelmüket, végre is ők sem csalatkozhatatlanok és a jelen téren még csak nem is szakértők, legfeljebb a számokat hibátlanul összeállító s azokból a következtetést helyesen levonó, de mégis csak laikusok. E cikknek nem céija az, hogy a vármegyei villamosítás bennünket illető részére vonatkozólag állást foglaljon. A cikk irója maga is laikus, aki még csak a számok tengerébe sem merült el, hanem készen várja azokat saját, de főkép az ügy műszaki részét is értő szakértő számtudósoktól. Eszünk ágában sincs a meglevő jóért, a lehető jobbat elmulasztani. A világtendencia is kétségenkivül a nagy központi telepeknek kedvez. És bár fájdalmas lesz számunkra példás tisztaságban tartott gyönyörű Lang-gyári gőzgépeinket és ma is még régi frisseségükben működő Ganz-féle dinamóinkat — ez esetben hihetőleg állandó — tétlenségben látni, ha a jövő fejlődés útját könnyű szerrel biztosítva látjuk, ha a városnak, mint közületnek és ha az egyes adófizetőknek ezzel anyagi előnyt szerzünk, akkor ám jöjjön a változás és ez esetben, de csakis ez esetben tegyük lehetővé azt, hogy a falusi kunyhók ablakaiból is villanyfény ragyogjon ki az éjbe 1 (A pénzügyi bizottságnak lapun*, zártakor kézhez vett memorandumát jövő számunkban ismertetni fogjuk.) Iván Mosjouliine ÚJDONSÁGOK. — A Jókai-kör előadó-ülése. A helybeli Jókai irodalmi kör folyó hó 15-én folytatja idei nagysikerű előádásainak sorát. A körnek ekkor két kiváló vendége is lesz: egyik Komáromi János, a Petőfi-társaság tagja, egyike legkiválóbb és legnépszerűbb regényíróinknak, a másik pedig dr. Menthes Mihály, a győri Kisfaludy irodalmi kör tagja, a mélyérzésü, zengőszavu poéta. Felhívjuk az előadó-ülésre, melynek részletes műsorát legközelebbi számunkban közöljük, olvasóink szíves figyelmét. — Dr. Paupera képviselőnk adományai. Dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselőnk az új-év alkalmából a következő levelet intézte polgármesterünkhöz: Kedves Barátom! Örömmel hozom nb. tudomásodra, hogy szeretett választókerületemben a mellékelt jegyzékben foglalt intézmények utján összesen 3700 pengőt juttattam jótékony célú adományokra. A feltüntetett összegeket az egyes intézményekhez közvetlenül postán küldöttem el. Jólesik remélnem, hogy súlyos időkben néhány szerencsétlen embertársunkon erőmhöz képest segítettem és életükbe a szeretetnek néhány napsugarát vihettem. Fogadd új-év alkalmából szívből jövő szerencsekivánataimat. Maradtam őszinte nagyrabecsülésem kifejezésével a legboldogabb új-évet kívánva készséges híved : Dr. Paupera Ferenc. Az intézmények, melyek között képviselőnk nemeslelkü adományait szétosztotta, a következők : Önálló egyesületeknek: Hadirokkantak,