Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-04-16 / 16. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehér­nemük, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, sap­kák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. államiakkal szemben két fiz. osztállyal feljebb legyenek, viszont 100%-kaI valorizált fizetést kapjanak, úgy azonban, hogy nyugdíjba csak akkora fizetés számíttassék be, amennyi őket állásuknak megfelelőleg az állami hasonló fiz. oszt.-ban megilletné. A fogyasztási adóhivatal­nokoknak a státusba átvételét is a részesedés megszüntetéséhez köti a bizottság. Utal az egyen­ként tárgyalandó javaslatokra s kéri a záró­számadás elfogadását. Általános vita. Az itt csak éppen nagyjában közölt és éljenzéssel fogadott előadói jelentés után a záró­számadásokhoz általánosságban szóltak hozzá : Sarudy György, ki a fogyasztási adóhivatalno­kok átvétele ellen tiltakozik, egyébként elisme­réssel adózik a tisztviselőknek, hogy eddigi kü­lön jutalékaikról lemondtak. Dr. Sulyok Dezső örül annak, hogy a viharos atmoszféra elmúlt. Az inflációs gazdálkodásból kár érte a várost, de tisztviselői tudatosan nem károsították meg. Viszont a könyvvezetés pontatlan kezelése a jövőben következmények nélkül nem maradhat. Az elkövetett hibákban részes a közgyűlés is, de ma itt egység van, miből jót remélhetünk. Dr. Rohonyi Nándor a főszámvevőt veszi védel­mébe. Ezután a zárószámadásokat általánosság­ban egyhangúlag elfogadták, mire a polgár­mester köszönetét fejezvén ki, kijelentette, hogy a jövőben a legszigorúbban őrködni fog a sza­bályzatok megtartása felett. Schlosszer Ernő főszámvevő kéri annak megállapítását, hogy a könyvelési szabálytalanságokat alárendelt köze­gek követték el, továbbá, hogy a múltban sem vezettek magánkövetelési nyilvántartást s a város ingatlantörzskönyve sem volt meg, most készül. Részletes vita. Az üzemek rentalabitásának fokozására ajánlja a pénzügyi bizottság egy üzemi bizott­ság alakítását, amit elfogadnak s a vonatkozó szabályzat összeállításával Uzonyi tanácsost bizták meg. Dr. Scheiber Jenő kéri, hogy úgy ezen, mint más bizottságokba a képviselő­testület új tagjait is válasszák be. Ezután az egyes üzemekre áttérve, különösen részletesen foglalkoztak a városi kertészettel, mely jöve­delem helyett horribilis deficitet mutat fel, amiért az állandó választmány annak bérbe­adását javasolja. Dr. Kőrös Endre ezt ellenzi s helyette a megfelelő vezetést sürgeti, mely mellett más városok példája szerint a kertészet­nek nagy jövedelmet kell hoznia. Keresztes Gyula is a bérbeadás ellen van. Megemlíti, hogy a mai kertészet helye csak faiskolának jó. Dr. Sulyok Dezső bizottság döntésére bizná, hogy házi kezelés vagy bérlet legyen. Dr. Mikolics Ferenc szerint okszerű kezelés mellett feltét­lenül jövedelmezőnek kell lenni a kertészetnek. Dr. Lakos Béla meghiányolja az állítólag ki­ültetett 500 csemetét, hangsúlyozza, hogy ráfize­tésükbe nincs beleszámítva a sok fuvar, mivel « a Tapolca iszapját a kertészetbe hordják. Kőszeghy Jenő az állandó választmány javas­latát szegénységi bizonyítványnak tartaná a városra nézve. Sarudy, Giczi, dr. Guth után Karcsay Béla az ügy alapos kivizsgálását kí­vánja, hátha csak rossz a könyvvezetés s emiatt látszik rossznak az eredmény. Dr. Kőrös a zárószó jogán kéri, hogy a kertészet ügye m—iwff ^asagjBtesas^^^BSBgs^issi szakértőkkel megvizsgáltassék és ezek jelentése alapján történjék intézkedés esetleg új terület vétele iránt és a vezetés tekintetében is, de a bérbeadás mellőzésével, — a közgyűlés így is határozott. A mozgószinház jövedelmének fokozására javasolja a pénzügyi bizottság, hogy a mozi élére havi 100 P fix fizetéssel és a tiszta jöve­delemből 5°/ 0 részesedéssel szakképzett vezető állíttassék s azonkívül egy budapesti film­beszerző is alkalmaztassák. Keresztes Gyula e helyett a mozit bérbe akarná adni. Dr. Scheiber Jenő, dr. Kardos Károly, dr. Kőrös Endre és az előadó felszólalása után a bizottsági javas­latot elfogadták. A vágóhid és jéggyárnál a pénzügyi bizottság e két üzem könyvvezetésének elkülöní­tését kivánja. Pápai Lajos állatorvos, üzemvezető ezt ellenzi, mert ez esetben kiderül a vágóhid nagy jövedelmezősége, ami a díjak leszállítá­sával járna. Dr. Fehér ragaszkodik hozzá, hogy tiszta képet lássunk, a jéggyárnak magában is rentabilisnek kell lenni, a vágóhídi díjak leszál­lítása pedig a közönség érdeke, — a javaslatot el­fogadták. A villanytelepről megállapítja a pénzügyi bizottság, hogy annak helyzete kedvező. A város világítását vagy 400 millió K értékben ingyen szolgáltatja, 150 millióval hozzájárul a város kiadásai fedezéséhez s fedezi a Jókai­utcai bérház kamatait. Mindazáltal a befektetett tőke kamatát ez a vállalat sem hozza meg. Elhatározták, hogy az üzemi anyagok beszer­zése versenytárgyalás útján történjék és az általányfogyasztók órával láttassanak el. Az alapok számadásainak jóváhagyása után a tisztviselői státus és fizetés rendezésére tértek át. A p. ü. biz. e pontnál javasolja, hogy a megüresedő állásoknál (kivéve a szerv, szabály­zatba foglaltaknál) mindig megkérdeztessék a közgyűlés, hogy az állás betöltendő-e. Dr. Rohonyi Nándor figyelmeztet rá, hogy a munka a békeévekhez képest megszaporodott, ezért kell nagyobb státus. Dr. Sulyok Dezső az 1913-as létszámot csak zsinórmértékül fogadja el. Dr. Fehér előadó jelzi, hogy az egységes adókezelés mellett kevesebb tisztviselő kell. A státusra vonatkozó javaslat elfogadása után el­fogadták a 100%-kal valorizált fizetéseket min­den külön jutalék és természetbeli járandóság teljes megszüntetésével. E pontnál egyedül a polgármesternél tettek kivételt, kinek összfize­tését havi 1000 pengőben állapították meg, melyből a VI. f. o. 1. fokozatának megfelelő összeg számít nyugdíjalapnak. Szűcs Dezső javaslatára a határozatba bevették, hogy ez illetmény csupán a jelenlegi polgármestert illeti meg. A távollétében meghozott e határozatért dr. Tenzlinger József polgármester hálás köszö­netét fejezte ki s szentül fogadta, hogy rajta lesz, hogy a jövőben a város adminisztrációja a békebeli mintaszerüségeí érje el. Az idősebb tisztviselők nyugdíjjogosult­ságát szabályozó pontnál Rédei, volt adófőnök és Vágó, volt iktató ügyét dr. Kende Ádám felszólalása után bizottsági felülvizsgálatra adták ki. Ezzel az első napi ülés, melyen 60-nál több városatya volt jelen, 7 óra után véget ért. A második nap. A keddi ülés délután két órakor kezdő­dött, vagy 50 képviselő jelenlétében, kiknek száma azonban később alaposan lecsökkent. Mindjárt az ülés kezdetén két óra hosszáig tartó vita támadt a pénzügyi bizottság azon javas­lata körül, mely kimondandónak tartja, hogy a fogyasztási adóhivatalnokok a rendes tiszt­viselői státusba átvetetvén, a bevételekből szá­zalékot nem kapnak, hanem eddigi százalékuk a nyugdíjalaphoz csatoltatik, melynek ők is szolgálatuk kezdetétől tagjaivá lettek. Sarudy György helytelennek taiálja, hogy minden kvalifikáció nélküli egyének tisztviselők lehesse­nek. Dr. Csarmasz Ferenc, dr. Kende Ádám, r Budapesti Nemzetközi Vásár 1927 április 30-tól május 9-ig. 50% utazási kedvezmény az összes belföldi vasutakon és hajókon. Vásárigazolványok kaphatók és felvilágosítást nyújt a VÁSÁRIRODA: Budapest, V., Alkotmány-utca 8. sz. A vásárigazolványok ára 3*20 pengő. J dr. Guth Emil azt vitatták, hogy e tisztviselők­nek választásnak kell alávetniök magukat, mert csak egyszerűen átminősíteni nem lehet őket. E nézeten volt dr. Csoknyay János főügyész is, mig dr. Kőrös Endre, dr. Sulyok Dezső és Vitéz Karcsay Béla — dr. Uzonyi tanácsosnak az ügy történetét körvonalazó előadása után — azon nézeten voltak, hogy a városnak a fogy. adóhivatal névszerint felsorolt személyzetének átvételére vonatkozó határozata legfelsőbb he­lyen, a minisztériumban is jóváhagyást nyervén, választás nem tartandó, de esetleges üresedés esetén a megfelelő kvalifikáció megkívánandó. Szavazásra kerülvén a sor, a közgyűlés 29 szóval 6 ellenében az utóbbi értelemben döntött. Az 1926-os költségvetés. Ezt ismét dr. Fehér Dezső pénzügyi bi­zottsági előadó referálta kerek és alapos elő­adásban. Hangsúlyozta, hogy főkép a kultu­rális téren egészen békebeli alapra helyezke­dik a költségvetés, mely pótadót az adófize­tőktől nem kiván, hisz 789 millió fölösleggel zárul. Általános vita. Az általános vita során Vitéz Karcsay Béla arról szólt, hogy a költségvetés rózsásnak lát­szik ugyan, de ami ezt lehetővé teszi, a nagy kereseti adóval sújtott kereskedők és iparosok helyzete éppen nem rózsás. A vámok leszállí­tásával, piac rendezésével, építkezésekkel stb. mindent el kell követni, hogy a kereseti lehe­tőségek emelkedjenek. Főkép a vámok terén van tennivaló, bemutatja Győr város vámtarifá­ját, mely a vidékiekre s így közvetve a városra is, jelentékenyen előnyösebb. Keresztes Gyula szerint a képviselőtestületnek vissza kell sze­reznie elvesztett hitelét, nem szabad többé 1927-ben tárgyalni a 26-os költségvetést. Részletes tárgyalás. Címletek szerint végigmenvén a költség­vetésen, a tűzoltó-kiadásoknál egy motoros szerkocsi beszerzését mondták ki. A szegény­ügyné! Faragó János a szegényház felállítását sürgeti, amit a polgármester a barakk-kórház felállítása utánra kilátásba helyezett. A köz­művelődési kiadásoknál a ref. főgimnáziumnak és a bencés gimnáziumnak 45—45 millió K segélyt szavaztak meg, amiért Faragó főigaz­gató köszönetet mondott. Az utcakövezésnél dr. Sulyok Dezső a Rohonczy-utca érdekében szólalt fel, mig dr. Lakos Béla részletes javas­latot terjesztett elő az új városrendezési terv megkészítése érdekében. Javaslatát elfogadták. Keresztes Gyula az árkok és dülőutak rende­zését kívánta még az 1926-os költségvetés terhére, ezt azonban csak az 1927. évre fogad­ták el. Szakács Dániel a bikatartási összegnek <M Magyarországon üzemben levő §S00 darab &ordson»traktor hirdeti az igazságot! Melis és PintCF Szombathely „Ford" autorizált képviselete Telefon 77. Alkatrész-raktár, mintaterem, motorüzemü szerelőtelep. Telefon 77.

Next

/
Thumbnails
Contents