Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-04-09 / 15. szám

PAPAI HÍRLAP MINDEN SZOMBATON Főiskolai Könyvtár Ref. főiskola. Helyben. aptulajdonos főszerkesztő: KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A nagy pillanat végre bekövetkezett. Öröm helyett szívszorongva állunk meg és a fénynél, melyet e pillanat sugároz reánk, szeretnénk belátni a jövőbe, melynek titkait nem tudja halandó. A nagy pillanat, az epedve várt, az, mikor végre hazánk kiiép elszigeteltségéből, mikor végre elmondhatja, hogy nem vagyok egyedül, van valakim, akire támaszkodhatom, bajomnak, bánatomnak, válságomnak osztályosa, ellenség ellen védelmezőm, kardom, pajzsom, avagy legyen csak úgy, hogy adja kardomat és pajzsomat. Nekünk ez is elég, a többit magunk is elintézzük. Nagy jelentőségűvé az által válik ez esemény, hogy mi Olaszországgal a világháborúban szemben állottunk, hogy ő is hozzájárult megcsonkítottságunkhoz, melynek azonban már régen hirdeti tarthatatlanságát. Ellenségből ritkán lesz jóbarát, ha valaki ellenségnek született. Ám az olasz nekünk született jó barátunk, a Kossuthok, Türrök, Tükörjek második hazája, az olaszt csak a mi osztrák kapcsolatunk idegenítette el tőlünk, az kényszerítette, hogy szemben álljon velünk. Most az a régi érzésbeli viszony újult meg, amely fennállott Nagy Lajostól kezdve mindaddig, mig a világháború szikrája ki nem pattant. Akkor fellépett Ausztria ellen az ősi olasz aspiráció s mivel mi összeforrva voltunk a monarchia által, harcoltunk egymás ellen becsülettel. A mai új helyzet restitutio in integrum és jelentőségét nem szabad kicsinyelni azzal, hogy „titkos záradéka" nincs a megkötött szerződésnek. Hivatalosan egy ilyen szerződésnek sincs titkos záradéka, ami meg publikussá válik, az oly semmitmondó rendszerint, hogy senki sem tud eligazodni rajta s nem tudja, miért volt érdemes ezt az irást olyan nagy ünnepélyességgel aláírni. De ha nincs is titkos záradék, mint pedzi az olasz sajtó, azért Trianon nem örökéletű. Bizony, hogy nem az. Mert ha az ienne, akkor a gazság is halhatatlan maradna és igazság sohase lehetne úr ezen a földön. Nagy pillanathoz értünk, elszorul a lelkünk. Igen, a jövőbe szeretnénk belátni villamsugaránál: az egy barátból lesz-e még több barát is és azóta a jó barátok tudnak-e olyan önzetlenek lenni, amilyen önzetlenül idegen érdekekért mentünk mi bele a világháborúba és semmisíttettünk meg becsületességünk jutalmául. A jövőt nem látja emberi szem, de a nagy pillanat azt sejteti velünk, hogy „megvirrad még valaha". Yárosi közgyűlés. — 1927 április' 2. — Megszavazták a Perutz-fonógyár segélyeit. Szokatlan nagy érdeklődés mellett tartotta meg múlt vasárnap a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlését. A tárgysornak 20 pontja volt, melyek közül fontosságával a Perutz-cég fonógyári ajánlata emelkedett ki. A cég által kért segélyeket a képviselőtestület óriási többsége csekély módosításokkal megszavazta, s ezzel városunk új gazdasági erőforrását nyitották meg. A tárgysor többi pontjai közül csupán a postával kapcsolatos két ügyben indult meg nagyobb vita. A rendőrségi palota építkezésének ügye a legközelebbi gyűlésre maradt. Napirend előtt. Dr. Tenzlinger Józsel polgármester pont 3 órakor nyitotta meg az ülést és hítelesítőkül Karlovitz Adolfot, Vitéz Draskóczy Istvánt, dr. Molnár Imrét és Rapoch Vilmost kérte fel. Napirend előtt a következő bejelentéseket tette: Őszinte fájdalommal emlékezett meg a képviselőtestület ritka érdemes tagjának Hajnóczky Bélának elhunytáról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg s a gyászoló családhoz részvétiratot intéznek. Ugyancsak jegyzőkönyvbe vették Baráth Károly és Koritschoner József volt képviselők emlékét. Örömmel emlékezett meg az ipartestületi elnöki állásnak Sulyok ! Józseffel történt betöltéséről és ez alkalomból a testületet és elnökét üdvözölték. Bejelentette továbbá, hogy a gyámpénztári pénzek elhelyezésére vonatkozó, a vízvezeték építése ügyében indított kisajátítási eljárás törvényhatósági jóváhagyást nyert. Bejelentette, hogy a Fő-utca és Márton István utca sarkán Fóris Sándor házát emeletesre akarja építeni s ez alkalomból az építő bizottság, mivel a házból a szabályozási vonal megtartása esetén csak igen csekély terület maradna meg, azt javasolta a tanácsnak, hogy a szabályozási vonal a másik oldalon levő ház megépülése esetére biztosíttassák. Ha ez ellen észrevétel merül föl, az ügyet közgyűlési napirendre tűzi ki. Dr. Scheiber Jenő szerint ezt az ügyet, mely fontos magánjogi érdekeket is érint, incidentaliter nem lehet elintézni s így azt a képviselőtestület tárgyalni fogja. Végül tudatta a polgármester, hogy többek óhajára az előző közgyűlés jegyzőkönyvét a következő közgyűlésen újból felolvastatni fogja. Ugyancsak napirend előtt felszólalt Rapoch Vilmos, aki a kereskedelem nagy fontosságára és nehéz helyzetére hivta fel a polgármester figyelmét, kérve annak támogatását. A polgármester kijelentette, hogy ezt erkölcsi kölelességének ismeri s a napirenden ma is több oly ügy van, melyeket e szempontból ajánl a képviselők figyelmébe. Vita nélkül. Vita nélkül jóváhagyták az 1926. évi gyám pénztári számadásokat, elutasítottákMárkus Márton és Tóth Mihálynak 5. gyógyszertár felállítása tárgyában beadott kérvényét, a kerületi rendőrfőkapitány válaszának beérkeztéig levették napirendről a rendőrség építkezési ügyét, tudomásul vették a belügyminiszter rendeletét a tiszti ügyész által magán felektől szedhető díjak tekintetében, amely pontnál Sarudy György e táblázat kifüggesztését kérte. A Perutz-gyár fonodája. A pénzügyi bizottságnak és állandó választmánynak a Perutz-cég fonoda-építési ügyében tett javaslatait dr. Uzonyi Kálmán referálta. Az előkészítő bizottságok javasolják a lapunkban már ismertetett segélyek: a vasút melletti gödrös területnek feltöltés feltétele melletti át^ engedését. Kavics-, homoksegélyt, az építkezéshez önköltségi villamos világítást éjjelre, levegőnedvesítési, közegészségi és tűzbiztonsági célra napi 20 m

3 vizet, 15 évi pótadómentességet és ugyanez időre mentességet az uttestek és járdák készítéséhez való hozzájárulás alól s mindezt azzal a föltétellel, hogy a 150—300 munkást foglalkoztató gyár építése a folyó évben megkezdődik és 1928-ban befejezést nyer. A kérdéshez elsőnek Keresztes Gyula szólt hozzá, aki nem hajlandó a segélyt megszavazni, mert a cég mikor szövőgyárát felépítette fonoda felállítására kötelező Ígéretet tett s ezt a szerződésbe is belevették. Dr. Kőrös Endre emlékszik rá, hogy a messzebb jövőben fonoda építését is kilátásba helyezték, de arra nem, hogy ez az annak idején nyújtott segélyek ellenében kötelező erővel történt volna. De ha így is lett volna, a háború utáni helyzet sok mindent megokol. Felhívja a figyelmet az ország, de specialiter nagyon is elhanyagolt városunk nehéz gazdasági helyzetére. Első sorban a munkásság biztos kenyere, de ezenkívül az értelmjségin kivül minden más társadalmi rend érdekében is meg keil ragadnunk ezt az állandó munkaalkalmat tekintet nélkül arra, hogy külföldi tőke teremti meg. A megejtett pontos, számítások szerint a 100.000 pengős segély már a pótadómentesség idejében kereseti- és forgalmi adóban megtérül, aztán pedig a város nagy jövedelmi forrása lesz. Amikor a váMiért győzött a Fordson traktor az ikrényi szántógép bemutatón? Mert erős szerkezetű, jó súlyelosztású, bármilyen talajviszonyokra alkalmas traktor Miért győz a Fordson traktor a gazdáknál ? Mert ára 4720 pengő, tartós kivitelű, kevés^ üzemköltséggel dolgozik, egyszerű a kezelése ! Kérjen ajánlatot: Magyar Talajművelő és Gazdaságberendező Rt. Győr, Vilmos császár ut 45. szám. Ford autorizált képviselet.