Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-03-26 / 13. szám

PAPAI HÍRLAP H I IN r> h: J> SZOMBATON Főiskolai Könyvtár Ref. főiskolaHelyben. jlajdonos főszerkesztő: '.ŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. 1926-os költségvetés. Jól benne vagyunk már az 1927-ben, mikor végre szemünk elé kerül egy hatalmas, nagy nyomtatott mű, mely a város 1926 ik évi költségvetését tartalmazza. Még csak ennek tár gyalása történhetik majd most meg, hogy azután — hihetőleg aránylag rövid időn beiül — rákerülhessen a sor az 1927-ik, a most folyó év költségvetésének összeállítására, kinyomatására és letárgyalására. A háborús és a háborút követő években hoz#á voltunk nagyon szokva minden néven nevezendő késésekhez és rendellenességekhez, ámde ekkora késésnek mégis valami különleges okának kell lennie. Hisz az az év, melynek gazdálkodási lehetőségeit most kivánja megszabni a képviselőtestület, már régen a multé^ ha a költségvetése csak most nyer szalik™, akkor annak minden napja exlexben telt el, ami tiszta képtelenség egy jól vezetett háztartásnál és tetejébe ez az exlex alaposan áthúzódott már a jelen esztendőre is. Ha majd a képviselőtestület tagjai és mások is, kik a városi közdolgok iránt érdeklődnek, kezükbe veszik azt a hatalmas époszt, amely Pápa város 1926. évi költségvetése cimét viseli s csak futóban is átnézik annak adatait, főkép pedig figyelmesen átvizsgálják azt a jóformán minden tételhez fűződő részletes kommentárt, amellyel a pénzügyi bizottság ezt a költségvetési tervezetet a döntésre hivatott tényező elé terjeszti, akkor nyilvánvalóvá lesz mindenki előtt, hogy a tavalyi költségvetés idei késedelmes megjelenésének meg volt a maga nagy oka és egészen bizonyosan oly célból jelent meg késve, hogy ezzel a késedelemmel tegye lehetővé a következő évi s a majd azután jövő évi büdzsék rendes időben leendő összeállítását és előterjesztését. Ez a késve érkező költségvetés ugyanis a rendcsinálás nehéz munkájára vállalkozott. Rengeteg sok olyan intézkedést, mely a háborús és a háborút követő éveknek, a pénz romlásával összefüggő, egymást követő kormányrendelkezésben leli gyökerét, melyeket azokkal összefüggésben, azokat kiegészítve hoztak meg, hatálytalanít és megszüntet ez a költségvetési tervezet és rendet teremt a fizetések, pótlékok, jutalékok abban a kusza rendszertelenségében, ami az említett okok folyományakép burjánzott fel nálunk is, mint bizony az ország sok más városában is. Hogy azt a tervezetet, amelyet a pénzügyi bizottság, mint egységes és végleges fizetésrendezést előterjeszt, mindenben megfelelőnek taríjuk-e, arról az egész költségvetés alapos áttanulmányozása nélkül, amire még fizikai időnk sem volt, nem adhatunk végleges feleletet. Az intenció, a rendcsinálás szándéka, az anomáliák megszüntetésének gondolata, annak az eszmének e téren is gyakorlati keresztülvitele, hogy nem a tisztviselőkért van a város, hanem a tisztviselők vannak a városért, mindenesetre helyes és a végzett nagy munka tiszteletre méltó és a város közönségének hálás köszönetére érdemes. A tisztviselői probléma végleges és megnyugtató megoldásán felül azonban mi mást is várunk a városi költségvetéstől. Várjuk — mint azt már ismételten hangsúlyoztuk — azoknak a lehetőségeknek költségvetési leszögezését, amelyek révén maga a város is előre jusson egy kevéssé és kivergődjék abból a kátyúból, melyben a gazdaságilag nehéz évek súiya eddig benne ragasztotta. Ha bárhol körülnézünk az országban, mindenütt a városi élet örvendetes fejlődésével találkozunk. Ma már mernek és vállalkoznak a városok s mindazokat a közintézményeket, amelyek létesítését a háború kegyetlenül félbeszakította, sorra, rendre mind megvalósítják. Nálunk jóformán semmi sem történik, nemhogy nem modernizálódunk, de ro^sz kövezeteinkkel, utcáink piszkával inkább a visszafejlődés, mint a haladás képét mutatjuk. Hogy mindaz, ami jót, szépet és egészségeset jelent, nem jöhet létre bizonyos áldozathozatal nélkül, azt mindenki tudja. Az 1926-ik évi költségvetésben, amely a már lezárt multat irányozza elé, e téren nem várhatunk semmit. De ha az 1926. évi költségvetést a rendcsinálás jegyében készítették el, akkor az 1927-est viszont a haladás jegyében kell összeállítani. A város közjövedelmeinek okos felhasználása feltétlenül módot kell hogy nyújtson arra, hogy végre-valahára nálunk is történjék valami. Úgy az 1926-os költségvetés részletes ismertetésére, mint az 1927-essel kapcsolatos teendőinkre még visszatérünk. Nem a múltért való rekriminálás lesz a vezérgondolatunk, hanem a jövőért való odaadó és teljes munkát akarjuk azok lelkére kötni, akiknek életpályájuk egy város előbbrevitelét kell hogy egyetlen ambíciójuk tárgyává tegye. Házmester. Három felnőtt családtagból álló (egy férfi, két nő), házimunkához értő, hosszabb bizonyítvánnyal rendelkező házmester-családot mielőbbi belépésre keresünk. Jelentkezni lehet d. e. a Perutz-szövőgyár portásánál. ÚJDONSÁGOK. — Jókay-Ihász szüzbeszéde. Dr. JókayIhász Miklós nagyvázsonyi képviselő, szerdán tartotta szüzbeszédét a képviselőházban. Több mint kétórás beszédében előbb a kormány gazdasági érdemeit méltatta, majd keserű szavakkal emlékezve meg az egykéről, radikális reformokat sürgetett e nemzeti veszedelem ellen. Követelte a közegészségügy államosítását, a közigazgatási reform megalkotását. Sürgette az aggkori munkásbiztosítást és a nemzeti alapon létesítendő szakszervezeti törvényt. Az ifjú honatya nagy figyelmet keltett és' jelentős szónoki sikert aratott beszédét a hírlapírói karzatról nagybátyja, dr. Hegedűs Lóránt is végighallgatta. — Felügyelő-választás. A pápai evangélikus gyülekezet vasárnap közgyűlést tartott, amelyen az egész gyülekezet nagy sajnálatára lemondott Kiss István felügyelő helyébe a gyülekezet felügyelőjévé egyhangú lelkesedéssel Vitéz Draskóczy István nyug. altábornagyot választották meg, akinek ünnepélyes beiktatása a közel jövőben megtörténik. — Ugyané közgyűlésen a lemondott felügyelőt érdemei elismeréséül tb. felügyelővé választották, s meleg ovációban részesítették Kristóffy Gyula másodfelügyelőt odaadó, buzgó munkásságáért. A presbitériumban megüresedett helyekre beválasztották dr. Kiss Kálmán, Küttel Nándor, Németh Samu, Rátz Ottó és Rössler Antal egyháztagokat, kik közül a jelenlevők az esküt nyomban letették. — Középiskolai igazgatók értekezlete. A háború előtt szokásban volt középiskolai igazgatói értekezlet megújítása történt meg e hó 22-én Győrött, mikor a győri tankerületbe tartozó középiskolai igazgatók ott tanácskozást tartottak az aktuális középiskolai pedagógiai kérdésekről. Ez alkalomból az igazgatók meleg ünneplésben részesítették Dsida Ottó tankerületi főigazgatót, ki most töltötte be tanári működésének 30 ik és főigazgatóságának 10-ik évét. Az igazgatók érzelmeit Faragó János pápai igazgató, c. főigazgató tolmácsolta, kiemelvén azt a szeretetet, mely Dsida főigazgatót úgy a tanári karok, mint az ifjúság részéről körül veszi. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg az üdvözlést. — Legitimista nagygyűlés Győrött. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége mult vasárnap Győrött a Lloyd termében legitimista nagygyűlést tartott, melyet Drobni Lajos, a győri csoport elnöke nyitott meg. A gyűlésen beszédeket mondtak Gratz Gusztáv, Huszár Károly, az ezt követő banketten Mátray Rudolf felolvasta Károlyi József grófnak a gyűlésre készített beszédét és tósztoltak még Hunyady Ferenc gróf, Zichy Aladár gróf, Bárczy István, Zichy János gróf, Lukashich Géza, dr. Márk Endre. A gyűlésen városunkból résztvettek dr. Tenzlinger József, Niszler Teodóz, Karlovitz Adolf, dr. Mikulics Ferenc, dr. Kende Ádám, dr. Sulyok Dezső. Miért győzött a Fordson traktor az ikrényi szántógép bemutatón? Mert erős szerkezetű, jó súlyelosztású, bármilyen talajviszonyokra alkalmas traktor Miért győz a Fordson traktor a gazdáknál? Mert ára 4720 pengő, tartós kivitelű, kevés üzemköltséggel dolgozik, egyszerű a kezelése! Kénen ajánlatot: Magyar Talajművelő és Gazdaságberendező Rt. Győr, Vilmos császár ut 45. szám. Ford autorizált képviselet.