Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-03-19 / 12. szám
PÁPA IRLAP RGJELEN1K MINDÉN SZOMBATON. fői S l<0l F ő^0l a i ^ a. Kitűnő foglalkozásnak, egeb- . ran mondnatnám: üzletnek bizonyult valakinek a származása után kutatni oly célból, hogy megállapításainkat reklámos és tendenciózus állítások és következtetések levonására használjuk fel. Az ilyen származáskutatás, melyet némelyek tudományos látszat fitogtatásával vérvizsgálattal is szeretnek összekötni, különösen akkor burjánzik fel, ha a gyűlölködés szítására tényleges tárgyi alap nem kínálkozik és teljes mocsári szépségében virul ki, ha valami bűnesettel kapcsolatban lehet beléje kapaszkodni és miazmáival teleszórni a közvéleményt. íme, alig tértünk magunkhoz a botránkozásból, hogy a méltán és méltóképen tisztelt birói karban olyan eltévelyedés történhetett, aminővel Nagy István biró látszik terheltnek lenni, máris megkezdődött Nagy István mindenáron való el„Gross"-osítása, mintha bizony ez a származásbeli megállapítás a bűn, vagy bűnhődés mérvét a legkisebb mértékben befolyásolná, mintha bizony más felekezetű, vagy ha úgy tetszik: fajú még nem követett volna el hasonló bűncselekményt, mintha bizony Justitiát az a legkisebb mértékben érdekelhetné, hogy Nagy István valóban Gross volt-e előbb és hogy keresztyénnek született-e, avagy csak kikeresztelkedett. Hogy a letartóztatásban levő biró neje azonnal megcáfolta a felekezetileg, vagy fajilag külön is kompromittálni akaró hirlelést s az amúgy éppen eléggé kompromittált biró fejéről ezt az egyet pontos családfa kimutatásával elhárította, az nem alterálja a Gross-szenzációt, mert hisz itt nem az a fő, hogy a vád igaz legyen, hanem, hogy a métely terjedjen, hasson minél szélesebb körben és mentül erősebben. Szerencse, hogy a józanabb elemeket ilyen módon megtéveszteni nem lehet. Nem, még az esetre sem, ha igaz volna a hirlelés. Mivelhogy épeszű ember minden személyt a saját egyénisége, viselkedése, tettei és nem származási teóriák torz szemüvegén át nézve itél meg. Az igazság az, hogy mint becsületes ember is van minden rendben és fajban, akképpen gonosz is akad mindenütt, a fő, hogy a gonosz, bármily rendű és fajú legyen, igazságosan bűnhődjék bűnéért. Ez az erkölcsi világrend örök és változhatatlan törvénye. aptulajdonos főszerkesztő: :ŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. s a XVIII. századi Pápáról. „Birobüfc földjei." — „Gyapjumosó." — „Pascuura." XVIII. századi Írásokban többször találkozunk a „Biroságh földe]" kifejezéssel. Ezek két szántóföld, amelyek „közönségessen Biroság földeinek hivattatnak és tartatnak". Bizonyára a mindenkori városi Feő-Bíró használatában voltak, hivatalával együttjártak. Ezt látszik erősíteni a városi tanácsnak 1741. február 3 i egyik határozata is, hogy Bertalanics Mátyás városi Feő Bíró Uram a földeket időnek előtte remittálíii ne tartozzék, hanem az általában szokásos három vetés idejére megtarthassa még akkor is, ha ő kegyelmének birói functiojában más succedálna. Igen, mert Bertalanics Mátyás uram a maga költségén épen abban az esztendőben trágyáztatta a földeket. Egy 1741. szeptember 26-i városi Protocollumból tudjuk meg, hogy a Bíróság földjei a „Gyapjumosónál levő dűlőben" voltak. De hol volt a Gyapjumosó? Erre nézve ma már a legkorosabb emberek sem tudnak bennünket tájékoztatni. Tudjuk, hogy Pápán voltak irhások* hiszen a város egyik utcája ma is az Irhásutca (Irhás-köz) nevet viseli, kellett tehát olyan helynek is lennie, ahol a gyapjút kimoshatták, s a bőrt áztathatták. Nyomot a XVIII. század nyolcvanas éveiből találunk. Pápa Város ak^n Nemes Tanácsa a „Felső-Mezőben" lévő legelőről szól, s ezt mondja: „ Pascuum kívül van még gyapjú Mosonál és a Fehér Barátok Malma körül is darab régi Pascuum" 2 Ebből gyaníthatjuk a Gyapjú- Mosó helyét. Mindenesetre valahol a mai (felsővárosi) Hosszú utca irányában kellett lennie. Ezen a Gyapju-Mosón túl lehetett azután az a pascuum, amely után — hihetőleg vele összefüggőleg — ismét egy legelőrész következett, melyet az idézett sorok régi Pascuummk neveznek, s mely a Fehér Barátok Malma körül terjedt. A Gyapjú-Mosónak tehát vagy a mai Küli-malomnál vagy azon innen, de annak közelében kellett lennie. Az a legelő, amely a Gyapju-Mosó táján volt, a Tapolcán innen terült, az a régi pedig, amely a Fehér Barátok Malma körül terjedt, a Tapolcán túl is helyezkedett. A régi legelő a városhoz távolabb, az újabb legelő a városhoz közelebb esett. Erre a legelőre hajtották ki az állatokat a „Csordaúton u, amely — mint már egyik alkalommal 3 f öltételesen reá mutattam — csakis a mai Vásárutca lehetett. Az egykori Borsosgyőri kapu (a mai Kistérnél) vezetett ki erre az útvonalra. 1783. október 12-én instál a város tanácsa a Gróf Urnái, hogy mivel „a városi Pas1 Az irhásokat fehér tímároknak is szokták nevezni. A gyapjút kimosták, levették, s a bőrt fehérre készítették. Ebben különböztek a cserzőktö\. 2 Az úgynevezett Fehér Barátok Malma a pálosok tulajdona volt, kik szürkés színű fehér habitust használtak, azért nevezték őket fehéreknek. A (felsővárosi) Hoss/u-utca vonalában ma az első a Mestermalom, a második a Papmalom, harmadik a Kiilimalom, (mely már túl van a Gyepmester-telepen,) s a negyedik az egykori Fehér Barátok Malma. 3 Jankó László : A régi Pápa védővonalai; a város a XVIII. sz közepén. („Pápai Hirlap" 1925.31. sz.) cuum a fölső mezzőn már meg vagyon ugyan az Méltóságos Urasággal határozva, de a Gyapjú mosónál, és a Fehér Malomnál lévő meg eddig határozatlan maradott, ezekben is légyen meg az egyezség a. Hamarosan, alig egy hét múlva, már meg is érkezik a Gróf Űr válasza, amely szerint „Valamint másutt, ugy a Gyapjú Mosónál, és Fehér Malomnál is meg lehet a kompolás S 1784-ben „kompolás által" már el is van intézve a pascuum 1 ügye. A Fehér Barátok malma körül és a GyapjúMosónál levő legelőt nyilván csak maga a Város és a felsőmajorbeliek használhatták. Az alsómajorbeliek legelője akkor is másutt lehetett. De merülhettek föl vitás* kérdések, mert a Városnak a Gróf Úrhoz intézett egyik kérelmében „hogy az alsó Major bélieknek Rideg Marhái a' Fölső Mezőre által tétessenek, az előbb bényujtott okaira nézve könyörög tovább is a' Város, hogy ettül ment lehessen M. Többször van hivatkozás Communis Pascuatio-ra és Pascuatio Dominalis-ra, s a legelőkérdés gyakran fölmerül a város lakossága és a gróf között, amikor a város tanácsa többszőr valami approbált mappát is emleget. A „Baricz hegy" laposa privative az Uraságot illette, viszont az Uraság egy időben a Kálvárián felül levő grófi szántóföldeknek egy részét, amelyek Görzsöny, Ihászi, Takácsi és Vaszar felé estek, ugyancsak a város részére engedte át legelőnek. Egy 1783-i adat szerint pedig az Jspitály földek" is „közönséges pascuumnak" hagyattak, s az Ispitályt azután az Uraság az ő „különös u saját földjeiből kárpótolta. Hogy azonban ez mikor történt, arról adatunk nincsen. Sok ügye-gondja akadt a városnak a „Pinkóczi Birkák" miatt. Mindig örökös a panasz, hogy mire a városi marha kimegy a legelőre, akkorra a „pinkóczi birkás" már az egész legelőt összefuttatja, és a fűnek a javát ellegelteti. A „pinkóczi birkásház", mely a legelő közepén volt, valahol a mai Pálháza-puszta felé lehetett, de annál bizonyára közelebb esett. 1 Hogy mennyi lehetett a pinkóci birkák száma, erre vonatkozó adatunk szerint a „Pápai Birkák számát Birkáséval együtt meg határozza az Uraságh két ezer darabban mindenestül". De 1784 szeptemberében arra kéri a város a Gróf Urat, hogy a pinkóci birkák számát csak 500 darabban határozza meg, mert 2000 darab birka igen sokat elvon a városi marháktól. 1785-ben meg már azért „könyörög a' Városi Köz Nép", hogy ne legyen több 1500 darab baromnál sem, különben a 2000 juhra rá nem állhatnak. Ha pedig a birkásnál 2000-nél több juh találtatnék, akkor meg azokat a város megszámlálván, azontúl a többi a „Város Ispitálybéli Szegényeknek" részére konfískáltassék. Sőt egy helyen arról esik szó, hogy a „Méltóságos Uraság minden Birkássainak Juhai a' Zsidókéval és Mészárosokéval edgyütt a' Pascumtul el lesznek tiltva". Végül azt az ajánlatot teszi a 1 Valami „Csuhos tó"-ról is történik említés. (Neve után itélve akár fürösztőnek gondolhatnók.) A mai Bánóczi-majornál, a vasút felé eső egyik részt ma is csak úgy említik, hogy „a Csuhos". Vájjon ez a népies elnevezés nem a hivatkozott „ Csuhos fó^-val van-e valami kapcsolatban? Miért győzött a Fordson traktor az ikrényi szárítógép bemutatón? Mert erős szerkezetű, jó súlyelosztású, bármilyen talajviszonyokra alkalmas traktor! Miért győz a Fordson traktor a gazdáknál? Mert ára 4720 pengő, tartós kivitelű, kevés üzemköltséggel dolgozik, egyszerű a kezelése! Kérjen ajánlatot : Magyar Talajművelő és Gazdaságberendező Rt. Győr, Vilmos császár ut 45. szám. Ford autorizált képviselet.
