Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-03-19 / 12. szám

PÁPA IRLAP RGJELEN1K MINDÉN SZOMBATON. fői S l<0l F ő^0l a i ^ a. Kitűnő foglalkozásnak, egeb- . ran mondnatnám: üzletnek bizonyult va­lakinek a származása után kutatni oly célból, hogy megállapításainkat reklámos és tendenciózus állítások és következte­tések levonására használjuk fel. Az ilyen származáskutatás, melyet némelyek tudo­mányos látszat fitogtatásával vérvizsgá­lattal is szeretnek összekötni, különösen akkor burjánzik fel, ha a gyűlölködés szítására tényleges tárgyi alap nem kí­nálkozik és teljes mocsári szépségében virul ki, ha valami bűnesettel kapcsolat­ban lehet beléje kapaszkodni és miaz­máival teleszórni a közvéleményt. íme, alig tértünk magunkhoz a botránkozás­ból, hogy a méltán és méltóképen tisz­telt birói karban olyan eltévelyedés tör­ténhetett, aminővel Nagy István biró lát­szik terheltnek lenni, máris megkezdő­dött Nagy István mindenáron való el­„Gross"-osítása, mintha bizony ez a származásbeli megállapítás a bűn, vagy bűnhődés mérvét a legkisebb mértékben befolyásolná, mintha bizony más feleke­zetű, vagy ha úgy tetszik: fajú még nem követett volna el hasonló bűncselek­ményt, mintha bizony Justitiát az a leg­kisebb mértékben érdekelhetné, hogy Nagy István valóban Gross volt-e előbb és hogy keresztyénnek született-e, avagy csak kikeresztelkedett. Hogy a letartóz­tatásban levő biró neje azonnal meg­cáfolta a felekezetileg, vagy fajilag külön is kompromittálni akaró hirlelést s az amúgy éppen eléggé kompromittált biró fejéről ezt az egyet pontos családfa kimutatásával elhárította, az nem alte­rálja a Gross-szenzációt, mert hisz itt nem az a fő, hogy a vád igaz legyen, hanem, hogy a métely terjedjen, hasson minél szélesebb körben és mentül erő­sebben. Szerencse, hogy a józanabb ele­meket ilyen módon megtéveszteni nem lehet. Nem, még az esetre sem, ha igaz volna a hirlelés. Mivelhogy épeszű em­ber minden személyt a saját egyénisége, viselkedése, tettei és nem származási teóriák torz szemüvegén át nézve itél meg. Az igazság az, hogy mint becsü­letes ember is van minden rendben és fajban, akképpen gonosz is akad min­denütt, a fő, hogy a gonosz, bármily rendű és fajú legyen, igazságosan bűn­hődjék bűnéért. Ez az erkölcsi világrend örök és változhatatlan törvénye. aptulajdonos főszerkesztő: :ŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. s a XVIII. századi Pápáról. „Birobüfc földjei." — „Gyapjumosó." — „Pascuura." XVIII. századi Írásokban többször talál­kozunk a „Biroságh földe]" kifejezéssel. Ezek két szántóföld, amelyek „közönségessen Biroság földeinek hivattatnak és tartatnak". Bizonyára a mindenkori városi Feő-Bíró használatában vol­tak, hivatalával együttjártak. Ezt látszik erősí­teni a városi tanácsnak 1741. február 3 i egyik határozata is, hogy Bertalanics Mátyás városi Feő Bíró Uram a földeket időnek előtte re­mittálíii ne tartozzék, hanem az általában szo­kásos három vetés idejére megtarthassa még akkor is, ha ő kegyelmének birói functiojában más succedálna. Igen, mert Bertalanics Mátyás uram a maga költségén épen abban az eszten­dőben trágyáztatta a földeket. Egy 1741. szeptember 26-i városi Proto­collumból tudjuk meg, hogy a Bíróság földjei a „Gyapjumosónál levő dűlőben" voltak. De hol volt a Gyapjumosó? Erre nézve ma már a legkorosabb emberek sem tudnak bennünket tájékoztatni. Tudjuk, hogy Pápán voltak irhások* hiszen a város egyik utcája ma is az Irhás­utca (Irhás-köz) nevet viseli, kellett tehát olyan helynek is lennie, ahol a gyapjút kimoshatták, s a bőrt áztathatták. Nyomot a XVIII. század nyolcvanas évei­ből találunk. Pápa Város ak^n Nemes Tanácsa a „Felső-Mezőben" lévő legelőről szól, s ezt mondja: „ Pascuum kívül van még gyapjú Mosonál és a Fehér Barátok Malma körül is darab régi Pascuum" 2 Ebből gyaníthatjuk a Gyapjú- Mosó helyét. Mindenesetre valahol a mai (felsővárosi) Hosszú utca irányában kellett lennie. Ezen a Gyapju-Mosón túl lehetett azután az a pascuum, amely után — hihetőleg vele összefüggőleg — ismét egy legelőrész követ­kezett, melyet az idézett sorok régi Pascuummk neveznek, s mely a Fehér Barátok Malma kö­rül terjedt. A Gyapjú-Mosónak tehát vagy a mai Küli-malomnál vagy azon innen, de annak közelében kellett lennie. Az a legelő, amely a Gyapju-Mosó táján volt, a Tapolcán innen te­rült, az a régi pedig, amely a Fehér Barátok Malma körül terjedt, a Tapolcán túl is helyez­kedett. A régi legelő a városhoz távolabb, az újabb legelő a városhoz közelebb esett. Erre a legelőre hajtották ki az állatokat a „Csorda­úton u, amely — mint már egyik alkalommal 3 f öltételesen reá mutattam — csakis a mai Vásár­utca lehetett. Az egykori Borsosgyőri kapu (a mai Kistérnél) vezetett ki erre az útvonalra. 1783. október 12-én instál a város ta­nácsa a Gróf Urnái, hogy mivel „a városi Pas­1 Az irhásokat fehér tímároknak is szokták ne­vezni. A gyapjút kimosták, levették, s a bőrt fehérre készítették. Ebben különböztek a cserzőktö\. 2 Az úgynevezett Fehér Barátok Malma a pálo­sok tulajdona volt, kik szürkés színű fehér habitust használtak, azért nevezték őket fehéreknek. A (felső­városi) Hoss/u-utca vonalában ma az első a Mester­malom, a második a Papmalom, harmadik a Kiili­malom, (mely már túl van a Gyepmester-telepen,) s a negyedik az egykori Fehér Barátok Malma. 3 Jankó László : A régi Pápa védővonalai; a vá­ros a XVIII. sz közepén. („Pápai Hirlap" 1925.31. sz.) cuum a fölső mezzőn már meg vagyon ugyan az Méltóságos Urasággal határozva, de a Gyapjú mosónál, és a Fehér Malomnál lévő meg eddig határozatlan maradott, ezekben is légyen meg az egyezség a. Hamarosan, alig egy hét múlva, már meg is érkezik a Gróf Űr válasza, amely szerint „Valamint másutt, ugy a Gyapjú Mosónál, és Fehér Malomnál is meg lehet a kompolás S 1784-ben „kompolás által" már el is van intézve a pascuum 1 ügye. A Fehér Barátok malma körül és a Gyapjú­Mosónál levő legelőt nyilván csak maga a Város és a felsőmajorbeliek használhatták. Az alsó­majorbeliek legelője akkor is másutt lehetett. De merülhettek föl vitás* kérdések, mert a Vá­rosnak a Gróf Úrhoz intézett egyik kérelmében „hogy az alsó Major bélieknek Rideg Marhái a' Fölső Mezőre által tétessenek, az előbb bényuj­tott okaira nézve könyörög tovább is a' Város, hogy ettül ment lehessen M. Többször van hivatkozás Communis Pas­cuatio-ra és Pascuatio Dominalis-ra, s a legelő­kérdés gyakran fölmerül a város lakossága és a gróf között, amikor a város tanácsa többszőr valami approbált mappát is emleget. A „Baricz hegy" laposa privative az Uraságot illette, vi­szont az Uraság egy időben a Kálvárián felül levő grófi szántóföldeknek egy részét, amelyek Görzsöny, Ihászi, Takácsi és Vaszar felé estek, ugyancsak a város részére engedte át legelő­nek. Egy 1783-i adat szerint pedig az Jspitály földek" is „közönséges pascuumnak" hagyattak, s az Ispitályt azután az Uraság az ő „különös u saját földjeiből kárpótolta. Hogy azonban ez mi­kor történt, arról adatunk nincsen. Sok ügye-gondja akadt a városnak a „Pinkóczi Birkák" miatt. Mindig örökös a pa­nasz, hogy mire a városi marha kimegy a le­gelőre, akkorra a „pinkóczi birkás" már az egész legelőt összefuttatja, és a fűnek a javát ellegel­teti. A „pinkóczi birkásház", mely a legelő kö­zepén volt, valahol a mai Pálháza-puszta felé lehetett, de annál bizonyára közelebb esett. 1 Hogy mennyi lehetett a pinkóci birkák száma, erre vonatkozó adatunk szerint a „Pápai Birkák számát Birkáséval együtt meg határozza az Uraságh két ezer darabban mindenestül". De 1784 szeptemberében arra kéri a város a Gróf Urat, hogy a pinkóci birkák számát csak 500 darabban határozza meg, mert 2000 darab birka igen sokat elvon a városi marháktól. 1785-ben meg már azért „könyörög a' Városi Köz Nép", hogy ne legyen több 1500 darab baromnál sem, különben a 2000 juhra rá nem állhatnak. Ha pedig a birkásnál 2000-nél több juh talál­tatnék, akkor meg azokat a város megszámlál­ván, azontúl a többi a „Város Ispitálybéli Sze­gényeknek" részére konfískáltassék. Sőt egy helyen arról esik szó, hogy a „Méltóságos Uraság minden Birkássainak Juhai a' Zsidóké­val és Mészárosokéval edgyütt a' Pascumtul el lesznek tiltva". Végül azt az ajánlatot teszi a 1 Valami „Csuhos tó"-ról is történik említés. (Neve után itélve akár fürösztőnek gondolhatnók.) A mai Bánóczi-majornál, a vasút felé eső egyik részt ma is csak úgy említik, hogy „a Csuhos". Vájjon ez a né­pies elnevezés nem a hivatkozott „ Csuhos fó^-val van-e valami kapcsolatban? Miért győzött a Fordson traktor az ikrényi szárítógép bemutatón? Mert erős szerkezetű, jó súlyelosztású, bármilyen talajviszonyokra alkalmas traktor! Miért győz a Fordson traktor a gazdáknál? Mert ára 4720 pengő, tartós kivitelű, kevés üzemköltséggel dolgozik, egyszerű a kezelése! Kérjen ajánlatot : Magyar Talajművelő és Gazdaságberendező Rt. Győr, Vilmos császár ut 45. szám. Ford autorizált képviselet.

Next

/
Thumbnails
Contents