Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-02-26 / 9. szám

Az ipartestület közgyűlése, Hajnóczky-gyászünnepély. Erős küzdelem után Sulyok József lett Hajnóczky Béla utódja. A hetek óta folyó élénk elnökválasztási agitáció után — tudvalevőleg az ipartestületi elnökválasztás kérdésében az iparosság kétfelé szakadt, egyik párt Sulyok József molnármester, a másik párt Czifra József építési vállalkozó nevét írván zászlajára — nagy érdeklődéssel mentem el az ipartestület vasárnap délután tartott közgyűlésére, hogy arról e lap olvasóközönségének beszámoljak. A választás az érdeklődést kívülem még igen sokakban felkeltette, mert mikor a városháza tanácstermébe beléptem, pedig még egynegyed óra hiányzott a fél háromból, amikorra a gyűlés kezdete volt jelezve, már majdnem egészen megtelt a tágas terem s a később jövők jórésze már a folyosóra szorult. Meg kell hagyni, a Czifra-párt sokkal élénkebb tevékenységet fejtett ki. Korteseik már a kapu alatt osztogatták fehér szavazólapjaikat, s úgy sürögtek-forogtak jobbra-balra, mintha csak az ipartestületi elnökválasztáson fordult volna meg az egész haza sorsa. Ez a nagy agilitás kissé deprimálta a Sulyok-pártot, de azért a párt benfentesei rendületlenül bíztak rózsaszinű „hivatalos" szavazólapjuk győzelmében. A közgyűlés Hajnóczky Béla, a testület nagy érdemeket szerzett néhai elnökének emlékére gyászünnepéllyel volt összekötve. Az ünnepélyre gyászban megjelentek a megboldogult családtagjai is, akik az első sorban számukra fenntartott székeken foglaltak helyet. Jelen volt az ünnepélyen a győri kerületi kereskedelmi és iparkamara képviseletében dr. Karikó Imre titkár is. Miután az Iparos Dalkör elénekelte a Magyar Hiszekegyet, az ünnepélyes közgyűlést Szkurszky János, ki Hajnóczky halála óta nagy odaadással vezette az ipartestület ügyeit, nyitotta meg, felkérvén dr. Hirsch Vilmos testületi ügyészt, hogy emlékbeszédét tartsa meg. Dr. Hirsch, aki évtizedeken át munkatársa volt a boldogult elnöknek s leghivatottabb volt reá, hogy működését méltassa, nagyszabású beszédben ismertette Hajnóczky Bélának az ipartestületben kifejtett áldásos munkásságát, soha el nem halványuló érdemeit. Nemcsak magában az ipartestületben, de egész közéleti szereplése alatt Hajnóczky Béla mindenkor oda törekedett, fcogy javára legyen iparostársainak, akikkel egynek érezte magát. A pápai ipartestületet az ország legelső ipartestületei közé emelte, s szavának súlya volt ha akár az iparkamarán, amelynek kültagja volt, akár az iparoskongresszusokon hangoztatta az iparosság igazát. A boldogult közéleti munkásságának megrajzolása után igaz baráti átérzéssel azt a veszteséget méltatta, amit elhunytával családja szenvedett. Végül áldást kért poraira. A kegyeletes csendben hallgatott szép emlékbeszéd után felállott Nánik Pál s azt indítványozta, hogy az emlékbeszédet iktassák jegyzőkönyvbe s nyomassák ki külön füzetben is, hogy azok is olvashassák és okulhassanak belőle, akik most nem hallgathatták. Miután ezt közhelyesléssel elfogadták, az elnök a gyász jeléül a gyűlést öt percre felfüggesztette. * * * Szünet után vette kezdetét a tulajdonképeni közgyűlés. A napirendet a testület érdemes jegyzője: Lachmann Ottó referálta. A mult ülés jegyzőkönyvét hitelesítették, az 1926. évről szóló jelentést tudomásul vették. Ebből megtudtuk, hogy tanoncszerződést kötöttek 222-őt, felbontottak 62-őt; beszegődtettek 230 tanoncot, felszabadult 166; szakvizsgát tettek 38-an, segédvizsgát 180-an; iparigazolványt nyert 58, iparát beszüntette 64 iparos: bejelentettek 641, kijelentettek 625 iparos segédet. E pontnál szólásra jelentkezett dr. Karikó Imre iparkamarai titkár, s nagy elismeréssel emlékezett meg az ipartestület mintaszerű működéséről. Hangsúlyozottan emelte ki, hogy a körzetükbe tartozó ipartestületek közül a legtöbb életrevaló eszmét a pápai ipartestület szolgáltatta, amelyek nem egyszer országos megvitatás alá kerültek. Összetartásra, további vállvetett munkásságra buzdította az iparosságot, amelynek az iparkamara útján rövidesen küzdelembe kell bocsátkoznia a mindinkább elhatalmasodó s az ipar létét veszélyeztető kartellek ellen is. Indítványára a vezetőségnek és az elöljáróságnak buzgó munkásságukért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Beszéde végeztével Csapó Géza átnyújtotta az ivet, amelyen a megejtendő választásokra titkos szavazást kértek. Az előterjesztett zárószámadások szerint a testület mult évi bevétele volt 78,298 527 korona, kiadása 60,810.780 korona, maradvány 17,487.747 korona. A költségvetés bemutatása kapcsán megállapítást nyert, hogy a fedezetlen hiány 1092 P 57 f, amit a progresszivitás elve alapján kirovandó tagdíjakból fognak fedezni. Elhatározták, hogy az elaggott iparosok alapja javára szegődtetések és szabadítások után 5°/

0 külön díjat szednek. Megválasztották három évre a mestervizsgáló bizottságok tagjait, valamint a segédvizsgáló bizottságok elnökeit és tagjait. Mindezt a legteljesebb egyetértésben. Ezután következett a közgyűlés utolsó, de a legnagyobb érdeklődéssel várt pontja: a tisztikar és az elöljáróság választása. Mikor az elnök elrendelte az ifj. Horváth József elnöklete alatt lefolytatandó választást, egyszerre nagy mozgás támadt a teremben. Innen is, onnan is folyt a diszkrét kapacitáció, a rózsaszínű és fehér szavazó-lapok sokasága-forgott a kezekben. Először leszavazott több, mrrit 30 női iparos egyformán mind a hivatalos szavazó-lappal. Izgatott érdeklődés közben folyt a szavazás majd egy órán át, amikor is az elnök öt percnyi időt tűzött ki a szavazás lezárására. Ez alatt az idő alatt is előállított mindkét párt néhány szavazót. Végül is az öt perc letelt, s az elnök kihirdette a következő eredményt: Leadatott 242 érvényes szavazat. Ebből esett a hivatalos listára 127, az ellenlistára 114 szavazat. Ennek alapján megválasztották elnökké^Sulyok Józsefet, alelnökké Kunt Jánost, ügyésszé dr. Hirsch Vilmost, jegyzővé Lachmann Ottót. Eiőljárósági rendes tagok lettek: Ádám János, Braun Miksa, Böhm Samu, Benedek Oszkár, Bősze Mihály, Böröczky Géza, Czirfusz István, Csehi József, Ferenczy Antal, Füstös István, Farkas Gábor, Groszher János, Ifj. Horváth József, Hoch Lajos, Hockhold Ferenc, Kiss Gyula, Kovács Pál, Leiner Ignác, Maradics Gyula, Nagy József, Nánik Pál, Pethő Endre, Pápay Imre, Puchinger József, Popovics János, Rudi Sándor, Szecsődi Ferenc, Szabó József, Szabó István III., Schneider Ferenc. — Számvizsgálók: Manheim Ármin, Zakots István, Gősy Ottó. A választás eredményét a „hivatalos" párt lelkes éljenzéssel fogadta, azután oszladozni kezdett a nagy tömeg, amely a szinte tűrhetetlen hőségü teremben kíváncsi izgatottsággal együttmaradt a szavazás eredményének kihirdetéséig. * Az új elnök Pápa város polgárságának régi, tisztelt és sok tapasztalattal biró alakja. Eddig általános érdekű ipari ügyekkel kevésbbé foglalkozott ugyan, de a molnárság körében a helyi kereteken túl is ismert neve van. Egyideig a helyi molnárszövetség elnöki tisztét is viselte, s a Molnárok Lapjában több figyelemre méltó szakcikke jelent meg. Szintén igen érdemes ellenjelöltje felett küzdelmes, de annál értékesebb győzelmet aratván, most alkalma nyilik képességeit az ipartestület és iparostársai javára értékesíteni. Joggal biznak benne, hogy a hozzá fűzött várakozásokat teljes mértékben valóra fogja váltani. N. P. Hálanyilatkozat, Mindazoknak, kik forrón szeretett férjem, illetőleg édes atyánk korai elhunyta alkalmából részvétükkel felkeresni, a temetésen megjelenni szívesek voltak, — e helyen mondunk hálás köszönetet. Pápa, 1927 február 23-án. Özv. Nagy Ferencné és gyermekei. Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemük, harisnyák, keztyük, ernyők, botok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és bőröndök, stb. UJD0NSAÖ0K. — Pápa — püspöki székhely. A helybeli református egyház presbitériuma, miután az előzetesen történt intézkedések, kormányhatósági intézkedések miniszteri jóváhagyást nyertek, legutóbbi ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy az újonnan szervezett lelkészi állásra dr. Antal Géza püspököt kívánja meghívni. A meghívás útján történő választást az egyház közgyűlése fogja rövid időn belül megejteni. Püspöki lakás gyanánt a református elemi iskola épülete (az u. n. Ajkay-ház) fog emeletesre megépülni. — Vajda-ünnepély. A ref. ifj. képzőtársaság március 5-én este 7 órakor a főiskola tornatermében Vajda János születésének 100 éves évfordulóját a következő műsorrai ünnepli meg: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Bereményi Ferenc ifj. elnök. 3. Lavotta R.: Benigna-szerenád. Énekli a főiskolai énekkar Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetésével. 4. Előadás Vajdáról Tartja Sándor Pál, a Képzőtársaság tanár-elnöke. 5. Előadás keretében Vajda-költeményeket szavalnak: Kovács János, Németh Zoltán, Pataky László, Varga Gyula pn.-kek és Szalay Gábor VIII. o. t. 6. Egyveleg az „Obsitos" c. operából. Előadja a főiskolai zenekar Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetésével. 7. Szózat. — Mindenkit szeretettel meghívunk. Belépti díj nincs ; az önkéntes adományokat a könyvtár gyarapítására fordítják. — -Új theol. dr. Miklós József marcaltői plébánost ma avatták Budapesten a hittudományok doktorává. — Új gyár városunkban. A Perutz Testvérek pápai szövőgyár kérvényt nyújtott be a városi képviselőtestülethez, melyben a szövőgyáruk mellé felállítandó új fonógyár támogatását kéri. A fonógyár 2 millió pengő befektetéssel létesül, 18—35.000 orsóval fog dolgozni és 150—300 embert foglalkoztatni. Szubvenció gyanánt kérik a várostól a vasút mellett levő 1 hold 40 D-ölnyi terület (szemétgödör) ingyenes átengedését, napi 20 m

3 vizet, az építkezéshez szükséges homok és kavics ingyenes kibányászhatását, a munkáslakásokba bevezetendő villany áramdíjából 50% engedményt és 15 évi illeték- és adómentességet is kér. A képviselőtestület a kérvénnyel rövid időn belül foglalkozni fog, mert az építkezést májusban meg akarják kezdeni, hogy az új gyár már 1928 januárjában üzembe helyezhető legyen. — Alapi kamara-színháza tiz napra tervezett előadásait kedden kezdette meg a „Sámson és Delila" tragikomédiával. Szerdán a „Faun", csütörtökön az „Orvos dilemmája" került színre. Mindhárom kitűnő előadásban — a csütörtöki már szépszámú közönség előtt. Az együttesnek „sztárja" most is Alapi igazgató, kinek minden egyes alakítása külön művészi élmény. Nagyon jó színészt ismertünk meg Szentivanyi Bélában, aki különösen az „Orvos dilemmájában" excellált. Salgó Ilona ; bájos megjelenésű színésznő, de tehetsége még csak most van fejlődőben. Maconkay Jenő, , Ihász László, Fekete Vilma és Pető Endre erős ! ségei a jói összeválogatott társulatnak. A további műsor: Szombaton délután 4 órakor ifjúsági előadásul Kisfaludy Károly vígjátéka: a „Csalódások", este pedig Schöpflin vígjátékújdonsága: a „Pirosruhás hölgy"; vasárjiap délután mérsékelt helyárakkal „Váljunk el", vígjáték, este a „Doktor úr", kacagtató bohózat, j Hétfőn : „Vadkacsa" (Ibsen); húshagyókedden : | „Államtitkár úr" (Bisson); szerdán: „Dr. Nikoj démusz" (Vándor); csütörtökön: „Éjjeli menei dékhely" (Gorkij); pénteken búcsúelőadás: „Kisértetek" (Ibsen).