Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-02-19 / 8. szám
Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemlik, harisnyák, keztyiik, ernyők, botok, sapkák, nyakkendők, ridikülök és böröndök, stb. Mit mondjak még a veszprémi szép napról ? A pápaiak fogadtatásáról más helyen emlékezem meg. Délben a miniszterelnök dr. Rott Nándor megyéspüspöknél volt igazi püspöki ebéden, a pápaiak pedig Veszprém város vendégekép a Koronába voltak hivatalosak, hol polgármesterünk is szerepelt egy felköszöntővel. Nagyon sikerült volt a főispán teája, melyre mintegy százan voltak hivatalosak. Mig a társaság itt együtt volt, lent a fehérvári hadiárvaház zenekara adott térzenét. Közben egy nagy munkásdeputáció óhajtotta üdvözölni a miniszterelnököt, ki az ablakban végighallgatván őket, sziveket megnyerő módon válaszolt nekik. Beesteledett, az autók előálltak. Fél hatkor a miniszterelnök kíséretével, melyből kiemelendőknek tartjuk Vass minisztert és Ripka budapesti főpolgármestert, autóra ült és szives búcsút véve Körmendy-Ékes főispántól s az összes veszprémiektől, a legkellemesseb emlékekkel visszautazott a fővárosba. Pápai utas. Az ipartestület elnöki állása. A pápai ipartestület vasárnap tartja évi rendes közgyűlését, amelyen betöltésre kerül Hajnóczky Béla öröke: a testület elnöki széke. A megjelenők bizonyára fájdalmas érzéssel tekintenek az árván maradt elnöki szék felé; fájdalmas érzéssel, mert hisz annak volt birtokosa évtizedek hosszú során át szinte egy test és lélekké forrott össze a testülettel, — fájdalmas érzéssel, mert méltó utódot igen nehéz lesz találni boldogult Hajnóczky Béla helyébe, s attól lehet tartani, hogy az a szép harmónia, amely az ő bölcs vezetése alatt meghonosodott az ipartestületben, felbomlik, kimondhatatlan kárára az iparosság érdekeinek, amelynek megvédésére, istápolására soha nagyobb szükség nem volt, mint napjainkban. Trianoni megcsonkítottságunk s a technika fejlődésével előretörő gyáripar borús fellegeket vont az iparosság feje fölé. Szomorú a jelene, kilátástalan a jövője, s ha valami titkos hatalomnál fogva betekinthetnénk iparosaink családi otthonába, meglátnók, hogy a vékonyan terített asztal mellé oda telepedett közéjük a sötét gond is, amely keserűvé teszi számukra a falatot s ízetlenné az italt. A műhelyekben elcsendesedett a munka zaja, s ahol ezelőtt jókedvűen dolgozó, a jövő reményeitől fűtött fiatal munkások danája hallatszott, ott ma a saját maga számára is alig talál munkát az exisztenciájában erősen megtámadott mester. Ha valaha, az iparosságnak most van szüksége olyan vezérre, aki a súlyos válságokon keresztül vezetni segítse, aki — ha a viszonyok úgy hoznák magukkal — sikra tudjon is és akarjon is szállani az iparosság igazaiért. Erre pedig csak az képes, aki alapjában ismeri az iparosság ajait-bajait, aki tudja, hogy mi fáj neki, s mik volnának a segítés módjai. A jóakarat magában még nem teljesen elégséges, lelkes ügybuzgalom, kemény elhatározottság is kell hozzá, hogy úgy mondjuk: férfias gerinc, amely egykönnyen nem hajol meg semmiféle hatalmasság előtt, amikor az iparosság szószólójakep vele szemben áll. Igaz, hogy az iparosság sorsát, mint áltálában az ország sorsát, felülről intézik, a helyi ipartestületek nem alkothatnak a maguk javára külön törvényeket, de megmozdulásaikkal, tanácsaikkal, javaslataikkal nagyon sokat tehetnek az iparosság boldogulása érdekében, attól eltekintve, hogy helyileg is sok üdvös akció történhetik, ami különösen az iparosság elviselhetetlenül súlyos adóterheinek könnyítését eredményezheti. Az ipartestület elnökének — szerintünk — ott kellett felnövekednie az ipartestületi életben. Az ipartestület hasonló sorsú, de mégis csak heterogén elemekből áll, amelyeknek meg vannak a maguk speciális törekvéseik, kívánalmaik, amelyeket máról holnapra áttanulmányozni, megismerni nem lehet, azokat ott kell kiismerni az ipartestületi életben, amikor időközönként fel-felvetődnek, s érvényre jutásukat sürgetik. Nekünk nem lehet hivatásunk, hogy személyek mellett állást foglaljunk. Az ipartestület tagjainak maguknak kell legjobban ismerniök egymást, ismerni egymás képességeit, s megtalálni az elnöki állásra a legalkalmasabbat. A majd 1000 tagot számláló iparosság között bizonyára több is akad ilyen. | Mivel azonban a köz szempontjából sem közömbös, hogy ki viselje az ipartestület megtisztelő, de egyben súlyos felelősséggel járó elnöki állását, jónak láttuk ezeket itt röviden elmondani, s a közgyűlésre összejövök figyelmébe ajánlani. Az ipartestület sorsa s vele kapcsolatban jórészt az iparosság sorsa is a testület tagjainak kezébe van letéve; ezt érezze át minden egyes iparos, amikor vasárnap az elnökválasztásnál szavazatát gyakorolja. Figyelő. Női arckép előtt. A legszebb arcok: álomarcok. S kik az élet dalát sirják, Azok szivében kapnak oltárt Beatricek és a Lillák. Nézem a képét: csodasápadt. S szemem a fényét alig éri, Megismerem: ilyenért lángolt Flórenci éjben Allighieri. Élő mását még sohase láttam, De szeme varázsba ejtő. S ha lép, a fűszál sem hajol meg, Úgy suhan, mint a nyári szellő. Száz hang közül fölismerném Hangját, mely mint eol-hárfa Zeng, muzsikál május estén. Mikor álmodik a nyárfa. V Tudom: a nő a gyönge, gyáva S porba sújtja a Valóság. De így mutatta felém ősszel Őszi vágyban álomország. Tudom: a nő a férfi lánca, Mikor hivja a kék azur. De megcsókolnám imádkozva S lennék mégegyszer trubadur. Rimpek Jenő. ÚJDONSÁGOK. — Pápaiak a miniszterelnök előtt. Veszprém városa nagy napjára meghívta városunkat is s így a pápaiknak is alkalmuk volt — ezúttal először — Magyarország hatalmas miniszterelnöke előtt tisztelegni. A deputáció tagjai voltak dr. Tenzlinger József polgármester vezetésével: dr. Csehszombathy László, dr. Jerffy József, dr. Kende Ádám, dr. Kőrös Endre, dr. Mikulics Ferenc, dr. Mihály Sándor és Niszler Teodoz. A tisztelgés a vármegyeház kistermében folyt le. A polgármester üdvözlő szavaiban tömören összefoglalta városunk jelentőségét, hangsúlyozta e város lakosságának a miniszterelnök politikai irányához való törhetetlen ragaszkodását, me lynek jeléül pártja egy nagyértékű tagját, dr. Paupera Ferencet egyhangúlag küldte ki az országgyűlésre s végül szives szavakban hívta meg a miniszterelnököt városunk meglátogatására. Bethlen miniszterelnök válaszában — vonatkozással a veszprémi falvak küldöttségének jelenlétére is — a falú és város harmonikus együttműködésének hangsúlyozása mellett a nemzeti célokat szolgáló haladás képviselőinek mondotta a városokat, melyek fejlődését örömmel kész támogatni. Ezután a főispán bemutatta neki a polgármestert, aki viszont a küldöttség tagjait mutatta be. A miniszterelnök úgy itt, mint később a főispán teája alkalmából lekötelező kedvességgel elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A polgármesternek megemlítette, hogy már régebben egyszer le akart jönni Pápára, mely iránt, mint protestáns ember is, érdeklődéssel viseltetik s a legelső kedvező alkalommal szives örömest tesz látogatást városunkban. — Kaiser postaigazgató távozása. Kaiser Vilmos posta- és távirda-igazgatót a posta vezérigazgatósága saját kérelmére a fővárosba helyezte át. Kaiser igazgató már át is adta hivatalát a központból kirendelt dr. Biró Pál titkárnak, utóda kinevezése a közel napokban várható. — Kaiser Vilmos négy éve állott a pápai posta- és távirdahivatal élén. Mint a maga szakjának elismert kiválóságát rendelték annak idején városunkba és valóban ittléte alatt a legnagyobb rendet, pontosságot teremtette meg és e fontos intézményünk hírnevét erélyes kezével, alapos tudásával ismét magasra emelte. Bár szigorú és pedáns főnök volt, de e mellett alantasaival szemben a legjobb indulatú s így távozását a közönség és személyzete is egyaránt sajnálják s szívből kívánnak neki minden jót élete további folyamára. — A Jókai-kor Beethoven-Ünnepe. A Jókai-kör méltó módon rótta le kegyelete adóját a zeneirodalom világszerte ünnepelt hérosza: Beethoven iránt. Ünnepe, melyet a nőnevelőiniézet dísztermét zsúfolásig megtöltő nagy közönség előtt zajlott le, harmonikus, szép és lélekemelő volt. Beethoven életét és zenetörténeti jelentőségét a Kör zenei szakosztályának fáradhatatlan agilitású előadója, dr. Hermann László eredeti forrástanulmányokon alapuló, lelkesen megirt, kitűnő értekezésben ismertette. Megértette és megéreztette hallgatóságával Beethoven nagyságát, bepillantást engedett alkotó lángelméjének titkaiba s a vak titán iránti hódolat érzését áhítattá magasztosította. Igazi, nagy és megérdemelt sikere volt. Mindazt, amit az ő előadása alapján a közönség elképzelt Beethoven zenéje mélységeiről és magasságairól, azt ma is örökké élő valóságként nyújtotta Stern Nelli zongorajátéka, aki a „32 variáció"-t oly tökéletességgel interpretálta, amihez foghatót hallani ritka és valódi lelki élemény. A közönség nem tudta, mit csodáljon inkább, a hatalmas dinamikát vagy a kifejezésbeli finomságokat. Annyi tény, hogy ez a szám művészi teljesítmény volt, melyért a művésznőt frenetikus tapsokkal, zajosan ünnepelték. Nagyon hatásos volt a következő szám Kummer Mici éneke is. Templomi áhítatot lopott a szivekbe a „Vezeklés", majd derűsebb hangulatot a „Vágyódás" kifejezéssel teli eléneklésével. A széphangú és méltán kedvelt énekesnőt szintén melegen megtapsolták. Most a kör főtitkára, dr. Kőrös Endre mutatta be újabb Schiller-fordításaiból az „Ibykus darvaiM. Ismét Beethoven következett: Nagy Julián adta elő hegedűn művészi tudással és nagy kifejező erővel Beethoven egyik szonátáját és andalította el aztán a sziveket a menüett bűbájos melódiájával. Úgy a hegedű szólót, mint az előbbi énekszámot dr. Hermann László párját ritkító készséggel kisérte zongorán. Végezetül a főiskolai kantus, melyet ezúttal Viicár Zoltán oki. énektanár vezényelte, himnusz szárnyán röpítette ég felé a lelkeket az „Isten dicséretéinek harmonikus és erővel teljes előadásával. Az egész gyönyörű est emlékét nagyon sokáig élni fog a jelenvoltak szivében. — A veszprémi s az enyingi választás. Veszprémben még a múlt vasárnap dr. Dréhr Imre programmbeszéde napján is úgy volt, hogy dr. Rainprecht Antal fellép. E héten azonban dr. Rainprecht Antal nyilatkozatot tett közzé, hogy mivel pártja a részéről fellépése feltételéül kitűzött ötezer aláírást nem hozta össze, a jelöltséget nem vállalja. Ezek szerint a február 25-iki veszprémi választás egyhangú lesz. Dréhr államtitkár Veszprémben történö megválasztatásával megürül az enyingi mandátum, melynek jelöltjeként dr. Kenessey Pongrác ottani főszolgabírót és Festetich Sándor gróf dégi földbirtokost emlegetik. — Művész-est. Tóth Erzsi, a m. kir. Operaház koloraturpri madonnája és Verhás Ilonka a m. kir. Operaház kiváló táncművésznője március 8 án este fél 9 órakor a városi színházban nagyszabású művészestét tartanak. Tóth Erzsi az Operaház egyik legszebb hangú énekesnője, akit méltán Sándor Erzsi utódának tartanak. Verhás Ilonka 6 éves kora óta tagja az Operaház balletkarának, s hogy fiatal kora ellenére a táncművészet terén milyen sikereket ért el, bizonyítja az, hogy a külföldről egyremásra kapja a kecsegtető ajánlatokat. E páratlanul álló művészestre a jegyeket Goldberg Gyula papirkereskedése árusítja. — Találtatott egy lábos; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. Hétfő: Kedd: