Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-12-31 / 53. szám

nc savas dője tea 14. ste 6-ig. ^fürdőt íitörtökön délután szakában as fürdő k részére áll. vas fürdő ) 1-92 P, és iszapkúra 2 P, írmekjegy IRODALOM. Védekezés a ragadós állati betegségek ellen. Általános bakteriológia és állategészségügy rendészet, ragadós betegségek és az ellenük való védekezés módjai. II. javított és bővített kiadás. Irta: Kukuljevic József dr. gazd. akad. tanár, volt főállatorvos. Ára: 5 pengő. Kiadja az OMGE könyvkiadóvállalata: «Pátria» r.-t., Budapest, IX., Üllői-ut 25. és kapható minden könyvkereskedésben. E mű I. kiadása 1914-ben jelent meg s mint a szerző az előszóban megemlíti, azóta az állatorvosi tudomány rendkívül nagyot haladt, sok betegség kórokozóját felismerték s a védekezést más alapokra kellett helyezni. A könyv igen sok új betegség részletes leírását közli, valamint az újabb törvényes rendelkezéseket is. A mű két fejezetre oszlik, az I. általánosságban tárgyalja a baktériumok természetrajzát, életmódját, a fertőzés módjait, a fertőtlenítést, külön-külön az egyes betegségek esetén előirt hatósági eljárást, a forgalmi korlátozásokat, a hullák ártalmatlanná tételének a módjait s a védőojtásokat. A II. fejezet öt csoportban tárgyalja az öszszes fertőző betegségeket, azok előidézőjét, a fertőzés módjait, a kór tüneteit, lefolyását, a gyógykezelést, védekezést. Végül felsorolja az állati élősködők okozta betegségeket is, amelyek ugyan nem fertőző betegségek, de rendszerint tömeges megbetegedést okoznak, sőt elhullás révén tesznek rengeteg kárt az állatállományban. A mű a gazdaközönség érdekét szolgálja, amennyiben a lényeges állategészségügyi törvényes rendelkezésekre nézve tájékoztatást nyújt és lehetővé teszi, hogy addig is, mig az állatorvos megérkezik, mindent megtehessen a ragályos betegség elfojtása érdekében. Traktorok és motorekék üzemzavarainak elhárítása. Irta: Barsch Ottó főmérnök. Ára 3 pengő. Megjelent a «Pátria» írod. Váll. és Nyomdai R.-T. kiadásában. Budapest, IX., Üllői ut 25. A rnotorszántással járó nehézségeket, amelyek eleinte leküzdhetelennek látszanak, megfelelő munkakedvvel és hozzáértéssel csakhamar legyőzhetjük. Első időben, sőt néha, megfelelő tapasztalat hijján, később előforduló üzemzavaroknál is tehetetlenül áll a gazda, mert nem tudja, hogyan segítsen a bajon. Ilyen esetekben e mű szerzője tanáccsal kiván szolgálni és segítséggel melléje áll ezzel a könynyen megérthető szakkönyvel, amelynek útmutatásai alapján minden fellépő üzemzavar könynyen elhárítható és így a szántásnál, amely mindig a legsürgősebb munka, minden fennakadás elkerülhető. A 138 oldalra terjedő mű főbb fejezetei: Bevezetés. — Üzemzavarok. — tA hűtőn és hűtővezetéken fellépő, a motoron előforduló zavarok és azok javítása. — A vízszivattyú és vizvezeték rongálódásai és azok javítása. — Az olaj szivattyún, illetőleg olajozás körül, a gázosítón és a gyújtásnál fellépő zavarok javítása. — A gép általános átjavítása. — Gázosító-beállító táblázat. — A gyújtó leírása.— A helyes kenés. A közönség köréből. (E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.) Nyilt levél Főtisztelendő dr. Berzsenyi Fábián úrhoz, a „Pápa és Vidéke" főszerkesztőjéhez. A »Pápa és Vidéke« dec. ll.-iki számában »A FAKSZ fatelepei drágábbak a fakereskedőkéinék cimmel közlemény jelent meg. Minthogy pedig a cikkiró értesüléseit bevallottan olyan orgánumoktól szerezte, melyeknek magatartása általában és közismerten szövetkezetellenes, sőt közülök egy épen a szövetkezetek vellen folyó campagne hivatott szerve, a FAKSZ pápai telepének vezetősége kötelességet vélt teljesíteni akkor, midőn a cikk bizonyíték nélküli állításaira ugyanazon nyilvánosság előtt kívánta a való tényállást megállapító választ megadni. Méltóztatik emlékezni reá, hogy ezen választ a FAKSZ vezetőségének felkérése alapján Főtisztelendőségedhez vittem s minden törekvésem arra irányult, hogy elimináljam azt a látszatot, mintha a vezetése alatt álló lap közismert szellemi irányával ellentétbe

xjutva, egy — alig életre hivott — szövetkezeti alakulat megsemmisítéséhez nyújtana segédkezet. Bizonyára arra is emlékezni méltóztatik, hogy készséggel honoráltam Főtisztelendőségednek azt a kívánságát, hogy a válasziratból a cikkíróval polemizáló részek kihagyassanak. Fel méltóztatott fedni előttem a Igyál KATHREINER-féle KNEIPP malátakávét Nyitva soha nem kapható, hanem kizárólag zárt eredeti csomagolásban, Kneipp tisztelendő arcképével. cikkiró személyét s ez az oka annak, hogy Írásomat most Főtisztelendőségedhez vagyok bátor intézni. Mert más is történt. Nem csak abban állapodtunk meg, hogy válaszunkból mely részek hagyassanak ki, de abban is, hogy mely részek maradjanak benn s mely részek közöltessenek. Megállapodásunk e részének megtartását sajnálattal kellett nélkülöznünk. A mulasztást legkevésbbé sem kívánom Főtisztelendőséged terhére irni. Hiszem, hogy a csonkításokat nem Főtisztelendőséged végezte! Lehet, hogy a nyomda — tévedésből. A tényeket mégis konstatálnom kellett! Méltóztassék megengedni, hogy röviden még b. lapjuk karácsonyi számában Írottakkal is foglalkozzam. Az a közlemény késztet erre, mely dr. Erdélyi Aladár orsz. gyül. képviselő beszédét ismerteti és b. lapjuk karácsonyi szárhában a »Nyilt-tér« mögötti laprészben látott napvilágot azon kiirt céllal, hogy olvasói »...még világosabban láthassanak ebben a kérdésben...« Én, mint b. lapjuknak egyik szerény olvasója, tényleg mind világosabban vélek látni e kérdésben. Nem »...az állami pénzzel támogatott szövetkezetek...« kérdésében ugyan, mely kérdésben eddig is módomban állott világosan látni, — hanem Főtisztelendőséged vezetése alatt álló lapnak a szövetkezeti élettel szemben elfoglalt álláspontjának kérdésében, melyet viszont nem volt módomban eddig a jelenhez hasonló alapossággal megismerni. UJTERME SU TEA CEYLON SPECIÁL kitűnő arómáju, erőteljes izü, friss és aranysárga felöntést ad. V

4 kg. P 7. Fióküzlet: Pápa, Kossuth Lajos utca 20. sz. Erdélyi képviselő szóbanforgó beszédét az egységes párt értekezletén, tehát olyan helyen mondotta el, ahol egytől egyig politikailag iskolázott s az egész kérdéssel alaposan ismerős férfiak vettek részt s még a látszatát is kerülte annak, hogy vádjait a vidék szövetkezeti életére is kiterjessze. Ő a szövetkezeti központok, illetve ezek egyes vezetőinek ténykedését tette kritika tárgyává abban a hiszemben, hogy eme állítólagos és helytelen ténykedések szövetkezeti törvény által leendő megszüntetésével közelebb viheti épen a vidék szövetkezeti életét a kitűzött célok teljes és sikeres megvalósításához. Ilyen értelemben mondotta el beszédét kizárólag politikusok előtt dr. Erdélyi képviselő, a régi szövetkezeti férfiú. Legteljesebb tisztelettel viseltetem Főtisztelendőséged lapjának olvasó közönsége iránt, mégsem hihetem, hogy ők ugyanazt tudnák kiolvasni a lap közleményéből, mint amelynek felfedését Erdélyi a szövetkezeti élet egészséges fejlődhetésének érdekében szükségesnek talált; annál kevésbbé, mert meggyőződésem szerint maga a szónok is alig találná meg a lap közleményében: saját gondolatait. Hogy ily tényállás mellett mennyiben szolgálta s hogy szolgálta-e egyáltalán Erdélyi beszédének kivonatolt ismertetése azt az állítólagos célt, hogy olvasóik: még világosabban lássanak e kérdésben, — azt hiszem, alig lehet vitás! Méltóztassék csak megkérdezni a lap egyik-másik olvasóját, mi véleményük alakult ki a cikk olvasása után a szövetkezetek általános működéséről, Erdélyi álláspontjáról, a lapnak a szövetkezetekhez való viszonyáról, jóakaratáról, a nemzeti erők összetartásának sokszor emlegetett és nagyhangon elszavalt szükségéről és az elvekhez, az eszmékhez való tántoríthatlan ragaszkodásról? Mert nagyon jól méltóztatik tudni Főtisztelendő Uram, hogy mi indította meg ezt a köztünk folyó csendes betüharcot! Önök védelmükbe vették a pápai hivatásos fakereskedőket. Megvédték egy szövetkezeti alakulattal szemben. A védelem akcióba lépett. De hol volt a támadás? Mert a szövetkezet nem támadott! Önök támadtak, Főtisztelendő Uram! Támadták — látszólag közvetve — ezt a fiatal szövetkezeti intézményt, mielőtt meggyőződtek volna arról, hogy érdemes-e a pártfogásukra legalább annyira, mint a rokonszakmáju kereskedelem? Tudatosan irok látszólag közvetett támadásról, mert a mód, ahogy a kérdéssel való foglalkozás történt, tökéletesen alkalmas ugyan a teljes elkedvetlenítésre s laz akció megsemmisítésére, mégis el vagyok rá készülve, hogy azt fogja kérdezni tőlem Főtisztelendőséged: Hol itt a támadás? Csak ezután következett a mi szerény válaszunk, mondhatnám védekezésünk. Igaz, hogy itt már nélkülöznünk kellett az egyenlő elbánás megvalósítását. Mikor az »audiatur et altéra pars« alkalmazására sor került volna, hosszúnak bizonyult a válasz s rövidnek a