Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-12-24 / 52. szám

Még nem késő ha most jön a Karczaghy* műterembe * Ú j - é v r e elkészítjük művészi kivitelben fényképét. V eszmecseréi és nemes küzdelmei még a regi — történelmi nagy időket látott — sok apró­kockás ablakú tanácsteremben folytak le, ter­mészetszerű érdeklődésből, azután pedig később hosszú vármegyei szolgálatom alatt már köte­lességszerűen is mindenkor élénk figyelemmel kisértem e város közéletét. A hálás fiú büszke örömérzetével láttam mindenkoron, hogy szülővárosom — a mi városunk — lelkes polgárai vállvetett buzga­lommal és törhetetlen kitartással példátadóan munkáltak azon, hogy Pápát fényes történelmi múltjához méltó jövendőhöz vezessék, más hasonló jellegű autonóm közjogi alakulatok sorából szinte kiemelve, főként kulturális alko­tásokban méltán megnyugvást keltő és elisme­rést érdemlő mai színvonalára emeljék s ez által részére a tudományos nemzetnevelés terén a Dunántúl rendezett tanácsú városai között a vezető szerepet kivívják és biztosítsák. Az utolsó évtizedben ismét megnehezült az idők viharos járása Hazánk és annak sorsá­ban hűségesen osztozó városunk felett is. A pusztítás és pusztulás vészes robbanásaival mély és széles szakdékot vájt haladásunk út­jában. Hosszú idők fáradságos munkájára lesz szükség ahhoz, hogy ezt a szakadékot nyom­talanul betömhessük, vagy szilárdan áthidal­hassuk és azon keresztül tovább haladhassunk azon a fölfelé vezető úton, amelynek első mér­földjeit már elődeink járták. Ámde tudjuk és érezzük, hogy a nagy idők nemcsak nagy embereket szülnek, hanem csudálatos tetterővel is fegyvereznek fel minde­neket. Ezzel a hatalmas fegyverzettel kell nekünk is folytatnunk az előretörésnek azt a nyílegye­nes útját, amelynek kemény göröngyeit apáink taposták szét előttünk a mi számunkra. Meg vagyok győződve, hogy a városi képviselő urak kebelét ma is azok a magasz­tos eszmék hevítik, amelyek a dicső ősöket, kiváló elődöket nagyértékü s maradandó em­lékű alkotásaikban a fórumon mindenkor irá­nyították ! Ebben a biztos tudatban és csalhatatlan hitben, midőn a város Tekintetes Képviselő­testületének itt megjelent igen tisztelt tagjait, szinte mindmegannyi kedves ismerőst, jó bará­tot szivem egész melegével üdvözlöm, műkö­désükre Isten áldását kérve, a részleges tisz­újító közgyűlést megnyitom." A zúgó tapsoktól és nagy éljenzéstől ki­sért beszéd után dr. Tenzlinger József lendü­letes szavakkal üdvözölte a közgyűlésünkben ma először elnöklő alispánt, üdvözölte úgy is, mint a város szülöttét, akire — az eddigi ta­pasztalatok alapján is — méltán tekint bizó reménnyel a város közügyeinek előmozdítása terén. Utána a közgyűlés tagjai nevében Szűcs Dezső tolmácsolta azok, erkölcsi talajból fakadó hűséges ragaszkodását. A nemzeti, munka embe­rét, azét a munkáét, melynek ma fokozott erővel kell folynia egyházban, iskolában, a föld barázdái felett, az ipari műhelyekben s min­denütt, üdvözölte benne, üdvözölte a város intézményének támogatóját s a hazánk érdeké­ben annyira kívánatos nemzeti egyetértés hű­séges bajnokát. A szép üdvözlésekre az al­ispán mélységes megindultsággal válaszolt. A szülői sziv melegét érzi — szólt többek kö­zött — maga felé áramlani s ez sarkalja őt arra, hogy minden nehézség ellenére előbbre vinni segítse a várost a fejlődés útján s így valóra váltsa a polgárok reményét. Az alispán a megejtendő választáshoz bizalmi férfiakul Böhm Samu, dr. Csarmasz Ferenc, Fejes Zsigmond és Szakács Dániel v. képviselőket kérte fel. Ezután közölte a képviselőtestület a ki­jelölő választmány határozatait. Mivel tiznél több képviselő az I. aljegyzői, városbírói és számtiszti állásokra névszerinti szavazást kért, a szavazatszedő küldöttség elnökéül vitéz Dras­kóczy Istvánt, tagjaiul Giczi Gábort és dr. Sulyok Dezsőt kérte fel. A főjegyzői állásra a kijelölő választmány az egyedül pályázó dr. Hermann László h. főjegyzőt jelölte, akit a köz­gyűlés osztatlan lelkes bizalmának megnyilat­kozása mellett e tisztségre egyhangúlag meg­választott. Az így megüresedett I. aljegyzői ál­lásra nagy érdeklődés mellett folyt le a szava­zás. Összesen 155 szavazatot adlak be, ebből 86 esett dr. Kiss Kálmán h. aljegyzőre, 66 dr. Tomor Dezső forgalmi adótisztre, 3 érvényte­len volt. Ennek alapján 20 szótöbbséggel dr. Kiss Kálmánt választották meg. A városbírói állásra a beadott 151 szavazatból Dienes Sán­dor 117. dr. Tomor Dezső 32 szavazatot ka­pott, 2 érvénytelen voít, s így Dienes 85 szó­val győzött. Erősebb volt a küzdelem a szám­tiszti állásnál, ahol a beadott 147 szavazatból vitéz Pacsay Gyula v. kezelő 79, Németh Jó­zsef pedig 67 szavazatot kapott, 1 érvénytelen volt s így Pacsayt 12 szótöbbséggel számtisztté választották. Az eredmények kihirdetését — mint a szolgálati érdemek igazságos elismeré­sét — minden esetben lelkes éljenzéssel fo­gadták. Ezután a közgyűlés szine előtt megjelent tisztviselők letették a hivatali esküt. Majd az alispán üdvözölte őket. Tekintsék — úgymond — a városházát templomnak, munkaasztalukat oltárnak, melyen becsületes munkával áldoznak. Mint a város szülötte, szeretettel üdvözli az újonnan megválasztottakat, kik szintén mind­nyájan Pápa város szülöttei. Majd a polgár­mester fordult tisztviselőtársaihoz, figyelmeztetve őket, hogy hivatali működésükben a köz szol­gáinak tekintsék magukat. Melegen üdvözölte az új főjegyzőt, s benne városunknak nemcsak aranytollú, de aranylantú főjegyzőjét is, a minta­szerű tisztviselőt, a munkás aljegyzőt, a nehéz hivatalában nagyon jól bevélt városbirót s a szorgalmas új számíisztet. A megválasztottak nevében dr. Hermann László főjegyző tömör, szép beszédben köszönte meg a beléjük helye­zett bizalmat. Azt igérte, hogy a kötelesség és az igazság fogják őket irányítani, az alkotmány alapján állva az egységes nemzeti társadalom eszméjét kívánják szolgálni, Pápa város és a magyar haza közjavára. Lelkes tetszéssel fogadott szavai után még a polgármester mondott köszönetet elnöki közre­működéséért az alispánnak, aki méltatva a köz­gyűlés méltósággal teljes lefolyását s áldást kívánva a városra és hazára, zárta be a tiszt­újító közgyűlést. Iparosokat érdeklő közérdekű rendeletek. Közli : Dr. Karikó Imre kereskedelmi és iparkamarai titkár, Győr. I. Napi piacok látogatására igazolvány nem adható ki. Szokássá vált az utóbbi időben egyes vi­déki helyeken, hogy üzlethelyiséggel és műhely­helyiséggel nem rendelkező egyének „napi piaci látogatásra" kértek és kaptak iparigazolványt, mely gyakorivá vált iparigazolvány kiadása el­len a helyi kereskedők és iparosok több helyen tiltakoztak. Fellebbezés révén egy ily „napi piaci lá­togatásra" szóló iparigazolvány-kiadás kérdése legutóbb a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elé került, aki ezen konkrét panasz alapján 81.633/1926. XIV. szám alatt azt az elvi jelen­tőségű határozatot hozta, miszerint a napi pia­cokon iparcikkek nem árusíthatók, mert ha azokon az iparcikkek is bárki által szabadon IFJ. STERN LIPÓT Pápa, Kossuth-utca 13. * 40 ÉVE ELISMERT CÉG. Kézimunkák. Divatáruk. ESőnyomda. Harisnyák. árusíthatók lennének, azokat a hetivásároktól semmi sem különböztetné meg. Egy régebbi, ugyancsak elvi jelentőségű, 6840/1900. K. M. szám alatt kelt kereskedelem­ügyi m. kir. miniszteri rendelet kimondja ugyan, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter kü­lönös méltánylást érdemlő körülmények fenn­forgása esetén egyeseknek, vagy bizonyos ipar­ággal foglalkozó iparosok, illetőleg kereskedők összeségének kivételesen megengedheti azt, hogy iparcikkeiket a lakhelyükön levő napi piacokon árusíthassák, azonban ezen kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet kifejezésre juttatja azon elvet, miszerint akik a kereskedelemügyi minisztertől ilyen engedéllyel nem birnak, a 60.610/1889. K. M. sz. rendelet értelmében iparcikkeiket a napi piacokon nem árusíthatják. A jelenleg fennálló gyakorlat szerint leg­feljebb a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak benyújtott kérvényére enged­hető meg iparcikkeiknek a napi piacokon való árusítása. Az elsőfokú iparhatóságoknak köte­lessége — fenti elvi jelentőségű kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet értelmében, — hogy a fennálló szabályok értelmében mindazokat az iparcikk-árusítókat, akik kereskedelemügyi mi­niszteri engedéllyel nem birnak, a napi piaco­kon való árusítástól eltiltsák. A napi piacok látogatására szóló iparigazolványt be kel! vonni és ki kell azt olyannal cserélni, airely csupán i hetivásáron való árusításra jogosít fel. Ilyen iparfgazolvány azonban csak rendes | iparigazolvány lehet, nem pedig a hetivásárokra szóló, tehát nem értelmezhető és értelmezendő akként a kicserélés, hogy a napi piacokon való ! árusításra szóló iparigazolvány helyett heti­| vásáron való árusításra szóló iparigazolvány adandó ki, mert kizárólag vásárokon, piacokon való árusításra iparigazolvány nem állítható ki. ' II. Az önálió iparosok bármikor jogosultak más iparosnál vagy gyárvállalatnál alkal­mazást vállalni. Súlyos életviszonyok közt él ma a hazai iparosság! A gyakorlatban látjuk és sokszor előfordul, hogy egy iparos nem tud megélni önállóan űzött iparából és így arra kényszerül, hogy más iparosnál vagy gyárvállalatnál ideig­lenesen alkalmazást vállaljon. Mivel az önálló iparosok alkalmazás­vállalása ügyében fennálló rendelkezések nem eléggé közismertek, így kívánatosnak tartom, hogy az érdekeltek tudomást szerezzenek a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek ez ügy­ben 1926. évben 93.308. szám alatt kelt elvi jelentőségű rendeletéről, mely rendelet kimondja, hogy az önálló iparos bármikor beállhat segéd­nek, anélkül, hogy iparigazolványáról véglege­sen le kellene mondania. Fentjelzett, nagyjelentőségű kereskedelem­ügyi m. kir. miniszteri rendelet indokolásában kimondja, miszerint a kiadott iparigazolvány elveszti a hatályát, ha az iparigazolvány tulaj­donosa iparát egy éven át egyfolytában nem űzi. E törvényi rendelkezés folytán az iparos bármikor megteheti azt, hogy iparának a gya­korlásával hosszabb-rövidebb időre felhagy és mint segéd munkába áll. Ez a lépés nem vonja maga után az iparigazolvány hatálytalanná vá­lását, sem azt a kötelezettségei, hogy az ipar gyakorlásának abbanhagyását be kellene jelen­tenie, mert az iparigazolvány csak az ipar Az olcsó árairól ismert Balog Jenő divafáruháza > nagy új-évi vásárt rendez és a raktárán található női és férfi gyapjúszövetek, selymek, mosóáruk, vászonáruk, ágygarniturák, női kabátok és fenti árucikkek maradékai bámulatos olcsó árban kerülnek eladásra.

Next

/
Thumbnails
Contents